← Magyarország

Bhar.165/2014/5 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bhar.III.165/2014/

  1. A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben,
  2. április
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A lopás bűntette miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság
  4. január
  5. napján kihirdetett 3.Bf.18/2012/
  6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a halmazati büntetésre utalást mellőzöttnek tekinti. A harmadfokú eljárásban 4000 (négyezer) Ft, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: A Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság a
  7. december
  8. napján kelt B.134/2011/
  9. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. lopás bűntettében, ezért mint többszörös visszaesőt 1 év börtön-büntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint rendelkezett a felmerült bűnügyi költségről is. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, míg az ügyész a szabadságvesztés hosszabb időtartamban történő megállapítása végett jelentett be fellebbezést. A Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
  10. január
  11. napján kelt 3.Bf.18/2012/
  12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlottnak a S1 sérelmére elkövetett cselekményét a Btk.
  13. §

(1)bekezdés és a
(2)bekezdés a/ pont szerinti lopás vétségének minősítette, míg 1 rb. lopás bűntettének vádja alól felmentette, a tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást megszüntette. A börtön-büntetés tartamát 7 hónapra enyhítette, megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, továbbá S1 magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, s kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A másodfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, a védőtől jogorvoslati nyilatkozat nem érkezett, fellebbezést annak iránya megjelölése nélkül a vádlott jelentett be. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a másodfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta azzal, hogy a felmentő rendelkezés jogszabályi megjelölését az ítélőtábla a 2012. évi C. törvényre helyesbítse. A harmadfokú nyilvános ülésen a vádlott védője elsődlegesen védence felmentését, másodlagosan a büntetés enyhítését kérte. Az ítélőtábla elsőként azt rögzíti, hogy a vádlott fellebbezése a Be. 386. §
(1)bekezdés c/ pontja értelmében joghatályos, s ezért a Be. 393-
  1. §-aiban írt nyilvános ülés keretében a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást felülbírálta abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e [Be.
  2. §
(1)bekezdés]. Ennek során az ítélőtábla megállapította, hogy a bíróságok a perrendi szabályok betartásával folytatták le a büntető eljárást. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát észlelve bizonyítás felvételét rendelte el, s a felvett bizonyítás, illetve az iratok tartalma alapján a Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pontja alkalmazásával az elsőfokú bíróság tényállását helyesbítette, illetve kiegészítette. Az így megállapított tényállást az ítélőtábla a Be. 388. §
(2)bekezdése alapján annyiban pontosítja, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében
  1. pont alatt feltüntetett ... Városi Bíróság ...-én kelt ... számú ítéletét a ... Bíróság ... számú határozata emelte jogerőre, valamint hogy a hulladékvas értéke 50-58 Ft/kg (másodfokú bírósági ítélet
  2. oldal alulról
  3. bekezdés), míg kiegészíti avádlott további két elítélésével, melyek szerint a ... Városi Bíróság ... számú, ...-én jogerős ítéletével a
  4. októberében elkövetett hitelsértés vétsége miatt 25 nap közérdekű munka büntetésre ítélte, valamint a ... Városi Bíróság .... számú, ... napján jogerős ítéletével a
  5. december
  6. napján megvalósított csalás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt pénzbüntetésre ítélte (bűnügyi nyilvántartás adatai). A másodfokú bíróság helyesen foglalta el azon álláspontot, hogy a vádlott vonatkozásában az elkövetéskori (
  7. évi IV.) törvény helyett az elbíráláskori (
  8. évi C.) törvény enyhébb elbírálást eredményez, és nem tévedett akkor sem, amikor az értékhatár változására figyelemmel a vádlottat felmentette a S2 sérelmére elkövetett lopás bűntettének vádja alól és a tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást elévülés okából megszüntette. E körben az ítélőtábla annyi pontosítást tesz, hogy az ítélet
  9. oldal
  10. bekezdésében a felmentés jogcíme a Be.
  11. §
(3)bekezdés a/ pontja (a cselekmény nem bűncselekmény). A fellebbviteli főügyészség átiratában írtakra reagálva az ítélőtábla leszögezi, hogy a Btk.
  1. §-ának az alkalmazása során kizárólag a vádban szereplő,
  2. évi IV. törvény alapján minősített cselekmény vádja alól lehet felmenteni a terheltet, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény. Ez esetben ugyanis az új törvény szerint be sem lehet minősíteni a cselekményt. Halmazatban álló cselekmények esetén az időbeli hatály szempontjából történő vizsgálódás során először abban kell állást foglalni, hogy van-e olyan cselekmény, amely az új anyagi jogi szabályok szerint már nem bűncselekmény. Az ilyen cselekmény miatt büntető eljárást folytatni, büntetőjogi felelősséget megállapítani nem lehet a Be.
  3. §-ának
(3)bekezdése értelmében, hanem felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezést kell hozni az eljárási szakaszoktól függően. Csak a további olyan cselekmények esetében beszélhetünk elbírálásról, amelyek bűncselekmények. A halmazatban álló bűncselekmények elbírálása során kell összevetni az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos anyagi jogi szabályokat, és eldönteni, hogy az új törvény enyhébb elbírálást eredményez-e, mert a visszaható hatályú alkalmazásának csak ekkor van helye. A kifejtettekre tekintettel a részbeni felmentések esetén sincs szó a tilalmazott, kombinatív jogalkalmazásról. Többek között a BH
  1. számú eseti döntés is ezt az érvelést tartalmazza. A S1 sérelmére megvalósított bűncselekmény minősítése helyes. Többségében helyesen tárták fel a bíróságok a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket, azonban a vádlott büntetett előélete helyett a különös és többszörös visszaesői minőségét megalapozó elítélésein túli büntetettsége a súlyosító körülmény, továbbá ekként értékelendő a másik négy büntető eljárás hatálya alatti elkövetés is. A lopás vétségét a vádlott 255 980 Ft értékben követte el, s a megváltozott minősítésre tekintettel az ítélőtábla mellőzi azon enyhítő körülményt, hogy „az elkövetési érték csekély mértékben haladja meg a nagyobb érték alsó határát”. A másodfokú bíróság a büntetés kiszabása körében megfelelően értékelte a vádlott személyi társadalomra veszélyességét, az általa megvalósított bűncselekmény tárgyi súlyát, a bűnösségének a fokát, s a büntetés kiszabásánál irányadó egyéb körülményeket is akkor, amikor a büntetés célját 7 hónapi börtönbüntetés és 1 évi közügyektől eltiltás mellékbüntetés összhatásával látta elérhetőnek, melyek súlyosítására ügyészi fellebbezés hiányában az ítélőtáblának nincs módja, az enyhítés pedig szóba sem kerülhet elsődlegesen a vádlott kiemelkedő személyi társadalomra veszélyességére tekintettel. A másodfokú bíróság az ítéletének
  2. oldal
  3. bekezdésében rögzíti, hogy a büntetés „immár nem halmazati”, azonban ezt a rendelkező részben feltüntetni elmulasztotta, melyet az ítélőtábla pótolt. A börtön fokozat megjelölése a másodfokú bíróság ítéletének a
  4. oldal
  5. bekezdésében téves, ezért azt az ítélőtábla a Btk.
  6. §
(2)bekezdés b/ pontjára helyesbíti. A másodfokú bíróság egyéb rendelkezései törvényesek. Az eddig kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét a Be.
  1. §-a alapján a rendelkező részben írt pontosítással helybenhagyta. A bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be.
  2. §-a folytán alkalmazandó Be.
  3. §
(1)bekezdésén alapszik. Végül rögzíti az ítélőtábla, hogy a másodfokú bíróság az ítéletét a
  1. december
  2. és
  3. január
  4. napjain tartott tárgyalás alapján hozta, ezért a másik két tárgyalási határnap feltüntetését mellőzi. Debrecen,
  5. április
  6. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja Záradék: A Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.18/2012/
  7. számú ítélete az ítélőtábla ítéletében írt pontosítással a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtandó. Debrecen,
  8. április
  9. . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.