Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.755/2013/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dászkál és Schümeky Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Jádi Németh Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- május 24-én kelt 11.G.41.662/2012/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,(Húszezer) Ft + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a 3.000.000,- Ft jegyzett tőkéjű alperesnek tagja a felperes, 1.050.000,- Ft névértékű üzletrésszel, tagja továbbá - 1.950.000,- Ft üzletrész tulajdonosaként - a L.... Limited társaság. Az alperesi vezető tisztségviselőinek a jogviszonya
- április 4-én megszűnt, a társaságnak nem maradt ügyvezetője. A L.... Limited társaság kérelmére törvényességi felügyeleti eljárás indult a Fővárosi Bíróság Cégbírósága előtt, az ügyvezető nélkül maradt alperes legfőbb szervének összehívása érdekében. A cégbíróság a
- augusztus 8-án kelt Cgt.0111/020064/
- számú végzésével az alperes taggyűlését - a társaság bejegyzett székhelyére, a ... Budapest, ... út
- III/
- cím alá,
- szeptember
- napjának 10 órájára - összehívta; a napirendi pontokat az alperes új ügyvezetőjének megválasztásában, továbbá „egyebek" tárgykörben határozta meg. Határozata indokolásában rögzítette, hogy az alperes ügyvezetőinek megbízatása
- április 4-én lejárt, a tagok nem intézkedtek a törvényben írt objektív határidőn belül a taggyűlés összehívása érdekében, ezért a társaság tagjának kérelmére indult törvényességi felügyeleti eljárásban a
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
- §
(1)bekezdésének d) pontja, 77. §
(1)bekezdés c) pontja, 74. §
(1)bekezdés d) pontja és a
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
- §
(2)bekezdése szerint határozott. A cégbíróság kézbesíteni rendelte döntését a kérelmezett alperesi társaságnak, a kérelmező tag jogi képviselőjének, továbbá a társaság tagjai - a felperes és a L.... Limited társaság - részére is, cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottjaik útján. A kézbesítést igazoló tértivevény a felperes esetében nem érkezett vissza a cégiratokhoz. A végzéssel szemben
- augusztus 31-én a felperes - jogi képviselő útján fellebbezést nyújtott be, annak hatályon kívül helyezése iránt, a napirendi pontok az „egyebek" tárgykör - kellő megjelölésének hiánya miatt. A
- szeptember 28-i taggyűlésen a tagok közül egyedül a L.... Limited tag volt jelen, meghatalmazott útján, megjelent továbbá az alperest képviselő ügyvéd. A taggyűlési jegyzőkönyv tartalmazta, hogy az ülés megtartására a társaság székhelyén - a ... Budapest, ... út
- III/
- szám alatt - került sor
- szeptember 28-án 10 órakor, továbbá azt is, hogy a taggyűlést a cégbíróság hívta össze. Annak rögzítését követően, hogy a felperes nem jelent meg, a taggyűlés határozatképes, az 1/
- számú taggyűlési határozattal ügyvezetőként megválasztásra került P. Ch. R. és M. G. L.-S., ötéves határozott időre, önálló képviseleti joggal. A taggyűlés 10.30 órakor befejezésre került, egyéb határozat nem született. Az írásba foglalt jegyzőkönyvet a taggyűlésen megjelent személyek aláírták. A Fővárosi Ítélőtábla a
- március 22-én kelt 10.Cgtf.45.427/2011/
- számú végzésével helybenhagyta a cégbíróság Cgt.01-11/020064/
- számú határozatát. Döntése indokolási részében leszögezte, hogy a cégbíróságnak közölnie kell a tagokkal a legfőbb szerv ülését összehívó határozatot, amely ellen a törvényességi felügyeleti eljárásban félként részt nem vevő tagot is megilleti a fellebbezési jog. A felperes érdemben elbírált fellebbezését azonban alaptalannak találta. A cégbíróság a
- március 30-án kelt végzésével értesítette a feleket a Cgt.01-11/020064/
- számú határozat
- március 22-i jogerejéről. A felperes a
- október 12-én benyújtott keresetében az alperes
- szeptember 28-i taggyűlésén meghozott határozat hatályon kívül helyezését kérte a Gt.
- §
(1)bekezdése, 46. §
(2)bekezdése alapján. Egyrészt arra hivatkozott, hogy a Cgt.01-11-020064/
- számú cégbírósági végzés nem volt jogerős a taggyűlés időpontjában, a felperes fellebbezése halasztó hatállyal bírt a határozat végrehajtására, a Ctv.
- §
(2)bekezdése, a Pp. 228. §
(4)bekezdése alapján. A határozat jogerőre emelkedésének hiányában nem volt szabályszerű a taggyűlés összehívása, annak megtartása idején, azt nem a cégbíróság hívta össze, ugyanakkor nem álltak fenn a Gt. 20. §
(3)bekezdésében írt feltételek sem. Előadta azt is, hogy a cégbíróság nem kézbesítette végzését a felperesnek, a másik tag kézbesítési megbízottjától szerzett tudomást a taggyűlés cégbíróság általi összehívásáról. Állította továbbá azt is, hogy a taggyűlés nem a társaság székhelyén került megtartásra, ezért - a tagok előzetes hozzájárulása nélkül - emiatt is jogsértő a perbeli határozat. Bemutatta ezzel kapcsolatban, hogy a székhelyül szolgáló lakásingatlan magánszemély tulajdonában van, azt az alperes szívességi alapon volt jogosult használni. A lakáshoz tartozó kulcsokat a felperes hónapokkal korábban visszaadta a tulajdonosnak, a zárt lakásingatlanban nem volt megtartható a perbeli taggyűlés. Hivatkozott továbbá az 1/2011. számú taggyűlési határozat tartalmi hiányosságaira is, egyrészt amiatt, hogy abból nem állapítható meg a megválasztott ügyvezetők képviseleti jogának esetleges korlátozása, a társasági szerződés 10.3. és 10.4. pontjaira figyelemmel. Állította továbbá, hogy a határozattal módosításra került a társasági szerződés, amelyhez a tagok háromnegyedének határozata lett volna szükséges. Álláspontja szerint a Gt. 28. §
(2)bekezdésébe is ütközik a határozat, mert nem rendelkezett a munkáltatói jogok gyakorláslására jogosult ügyvezetőről. Az alperes az ellenkérelemben a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy többségi részesedéssel bíró tagjának indokolt kezdeményezésére, jogszerűen került sor a taggyűlés összehívására a cégbíróság részéről, a székhelyen szabályszerűn megtartott taggyűlés érvényes határozatot hozott. Álláspontja szerint a felperest nem illette meg fellebbezési jog a Ctv. 77. §
(6)bekezdése szerint, ezért a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott határozata a taggyűlés megtartása előtt jogerőre emelkedett. A társaság bejegyzett székhelyére összehívott és ott megtartott taggyűlés tekintetében utalt arra is, hogy az a lakás zárt bejárati ajtaja előtt, az annak alkotórészét képező széles küszöbön került megtartásra, amelyet a taggyűlési jegyzőkönyv is igazol. Állította, hogy a perbeli határozat megfelel a társasági szerződés rendelkezéseinek is. A 9.5. pontban foglalt kikötés a felperesre mint ügyvezetőre tartalmazott előírást. A Gt. 19. §
(4)bekezdése, a Ctv. 51. §
(2)bekezdése alapján az ügyvezető választás nem igényelte a társasági szerződés módosítását, nem volt szükség minősített többségű határozathozatalra. Utalt arra is, hogy a felperes ügyvezetői megbízatásának lejártával hatálytalanná váltak a társasági szerződés 9.2., 9.5., 10.
- és 10.
- pontjaiban foglalt kikötések, amelyről a taggyűlésnek nem kellett határoznia. Hivatkozott arra is, hogy a Gt. általános rendelkezései vonatkoznak új ügyvezető képviseleti jogának terjedelmére, képviseleti jog korlátozása csupán lehetőség a Gt. szerint. Egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződése megfelel a Ctv.
- §ában írt szabályozásnak. Az elsőfokú bíróság a
- május 24-én kelt 11.G.41.662/2012/
- számú ítéletében a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.800,- Ft perköltséget. Határozata indokolásában elsőként azt rögzítette, hogy a törvényes képviselők megbízatásának megszűnése miatt, továbbá arra tekintettel, hogy a Gt.
- §
(2)bekezdésében írt határidőn belül egyik tag sem hívta össze az alperes taggyűlését, tag kezdeményezésére a cégbíróság volt jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését. A másodfokú bíróság helybenhagyta a cégbíróság Cgt.0111/020064/
- számú végzését, ezért nem volt jelentősége a jogvita elbírálása szempontjából annak, hogy a felperest megillette-e a fellebbezési jog a határozattal szemben. Rámutatott, hogy a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban keletkezett iratokat, határozatokat a kérelmező és a kérelmezett társaság részére kell megküldeni a Ctv.
- §
(6)bekezdése szerint, amelynek megfelelt a cégbíróság eljárása, hogy határozatát az alperesnek és a kérelmezőnek küldte meg. Függetlenül attól, hogy az átvételt igazoló tértivevény nem érkezett vissza az iratokhoz, az elsőfokú bíróság megállapíthatónak találta a cégiratok, az erre vonatkozó egyértelmű bírói utasítás alapján azt is, hogy a cégbíróság a tagok, köztük a felperes kézbesítési megbízottja részére is megküldte a határozatát. Annak ténye, hogy a felperes
- augusztus 31-én fellebbezést nyújtott be a határozattal szemben, az elsőfokú bíróság szerint igazolta az arról való tudomásszerzést. Egyúttal megállapította azt is, hogy nemcsak arra volt lehetősége a felperesnek, hogy a fellebbezés benyújtására meghatalmazást adjon jogi képviselő részére, de módja lett volna megbízást adni a taggyűlésen való képviseletre is. Hangsúlyozta ezzel kapcsolatosan azt is, hogy törvényességi felügyeleti eljárás célja a jogszabálysértő állapot megszüntetése. A kereset alapjául megjelölt további jogsértő körülmények tekintetében megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperes székhelyén került megtartásra a perbeli taggyűlés, amellyel kapcsolatban nem tulajdonított jelentőséget annak a körülménynek, hogy az ülés résztvevői ténylegesen be tudtak-e jutni a székhelyül szolgáló lakásingatlanba. A Gt.
- §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés lényegére és céljára figyelemmel, miszerint a taggyűlést olyan helyre kell összehívni, amely a tagok által ismert és elérhető, hogy azon megjelenhessenek és gyakorolhassák társasági jogaikat, leszögezte az elsőfokú bíróság, hogy a cégbíróság végzése ennek a követelménynek megfelelt, nem sérült a felperes tagsági joga amiatt, mert a cégjegyzékbe bejegyzett székhely címén került megtartásra a taggyűlés. Megállapította továbbá az elsőfokú bíróság, hogy a taggyűlés a Gt. 141. §
(2)bekezdés j) pontja szerint döntött új ügyvezetők megválasztásáról a perbeli határozattal, és rendelkezett arról, hogy önállóan látják el képviseleti jogukat. Osztotta az alperes álláspontját, hogy a Gt.
- §-a csak lehetőséget ad a képviseleti jog korlátozására vagy megosztására a társasági szerződésben, azonban ennek alkalmazására a társaság nem köteles. A Gt.
- §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés mellett, a
(2)bekezdésben foglalt szabály - a munkáltatói jogok egy vezető tisztségviselőre való átruházása - sem kötelező, csupán választható előírás társasággal szemben. Új ügyvezető megválasztása nem igényelte a társasági szerződés módosítását, ezért nem volt szükség a tagok háromnegyedes döntésére a perbeli határozat meghozatalához. Végül leszögezte az elsőfokú bíróság, hogy a Gt. 45. §
(3)bekezdésében előírt 90 napos perindítási határidő jogvesztő jellegére figyelemmel nem vizsgálta az ezen túl előterjesztett kereseti tényállításokat és jogi hivatkozásokat, továbbá azt is, hogy a per tárgya egyedül az 1/
- számú taggyűlési határozat felülvizsgálata volt, ezért nem vizsgálta az alperes társasági szerződésének esetleges jogsértő voltát sem. Az ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a keresettel támadott taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes halasztó hatályú fellebbezése miatt nem volt jogerős a perbeli taggyűlés idején, az alperes taggyűlését
- szeptember 28-ára összehívó Cgt.01-11-020064/
- számú cégbírósági végzés, jogerő hiányában pedig nem volt alkalmas a benne foglalt joghatás kiváltására. A taggyűlés összehívásáról rendelkező jogerős végzés hiányában nem volt szabályszerűen megtartható a
- szeptember 28-i taggyűlés, azon érvényes határozatot csak akkor lett volna hozható, amennyiben az ülésen minden tag jelen van és hozzájárul a taggyűlés megtartásához. Megjegyezte azt is, hogy fellebbezése halasztó hatálya miatt jóhiszeműen eljárva bízott abban, hogy annak érdemi elbírálásáig nem kerül megtartásra a taggyűlés, a napirendi pontok nem kellő megjelölése mellett, a végzésben megjelölt tárgykörökben. Álláspontja szerint nem értelmezhető úgy a másodfokú határozat, hogy jóváhagyta a taggyűlés megtartását. Megjegyezte azt is, hogy a cégbíróság nem tüntette fel végzésében, hogy esetleges fellebbezésre tekintet nélkül megtartható a taggyűlés, amelyet egyébként jogszabály nem is tett számára lehetővé. A másodfokú eljárásban azzal egészítette ki a fellebbezését a
- május 27-én érkezett beadványában, hogy a másik tagnak a taggyűlés összehívásával, megtartásával kapcsolatos magatartása a Ptk.
- §
(1)-
(2)bekezdéseibe ütközött, amely jogszabálysértésre a perindítási határidőn belül hivatkozott, és csatolt arra vonatkozó okiratokat, hogy a másik tag számára egyértelmű volt a felperes távolmaradása a taggyűlésről, a felperes azt is közölte, hogy fellebbezése miatt nem tartható meg a taggyűlés. A másik tag az egyeztetéstől elzárkózott, szándékosan tévedésben tartotta a felperest, emiatt nem jelent meg a taggyűlésen, és nem tudta gyakorolni tagsági jogait. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a Ctv. 74. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti törvénysértő helyzetben került sor intézkedés alkalmazására a cégbíróság Cgt.01-11/020064/2. számú végzésével, a Ctv. 81. §
(1)bekezdés d) pontja, a Gt. 151. §
(2)bekezdése alapján. Hangsúlyozta a törvényességi felügyeleti eljárás Ctv. 72. §
(1)bekezdésében meghatározott célját, hogy a cégbíróság intézkedésével kikényszerítse a társaság törvényes működését, és azt is, hogy a taggyűlés összehívásáról rendelkező cégbírósági határozat nem tartalmazott - és nem is tartalmazhatott - a tagok számára sérelmes elemet. Változatlanul fenntartotta a felperes fellebbezési jogának hiányára vonatkozó álláspontját, a Ctv. 77. §
(6)bekezdésére hivatkozással. Rámutatott az azzal kapcsolatos bírósági gyakorlatra is, miszerint nem értékelhető a társaság terhére, amennyiben tag hibájából marad el a taggyűlési meghívó átvétele, a taggyűlésről való tudomásszerzése, amellyel nem akadályozhatja meg a társaság működését, az ügyeiben való határozathozatalt. A felperesnek joga volt távol maradni a
- szeptember 28-i taggyűlésről, de nem volt jogszabály által biztosított joga annak megakadályozására. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla mindenek előtt azt rögzíti, hogy a jogorvoslati határidő alatt benyújtott fellebbezési kérelem és az azzal kapcsolatos ellenkérelem korlátai között bírálta felül az elsőfokú ítéletet a Pp.
- §
(1)bekezdése, 253. §
(3)bekezdése szerint. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helytálló jogi következtetéssel utasította el a keresetet. A másodfokú bíróság a fellebbezéssel kapcsolatban egyfelől arra mutat rá, hogy a felperes nem alapíthatta keresetét új ténybeli, illetve jogi alapokra a Gt. 45. §
(3)bekezdésében szabályozott jogvesztő perindítási határidő után. Egységes ugyanis a bírói gyakorlat abban, hogy a kereset benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidőn túl megjelölt további okok, illetve jogsértő körülmények nem képezhetik a bírósági felülvizsgálat tárgyát. Az elsőfokú bíróság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és az iránymutató bírósági gyakorlatnak megfelelően járt el, amikor a keresetindítási határidőn belül előterjesztett hivatkozásokat, azaz a 2011. október 12-én előterjesztett keresetlevélben foglalt ténybeli és jogi érvelést vizsgálta érdemben. A felperes nem hivatkozott keresetlevelében a Ptk. 5. §
(1)-
(2)bekezdéseire, a támadott határozat jogsértő jellege tekintetében (a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem indokolása nem volt ebbe a körbe vonható). A
- február 7-én benyújtott előkészítő irata a keresetindítási határidőn túl érkezett a bíróságra, az abban felhozott további - új ténybeli és jogi alapra helyezett - kereseti érvelés nem volt érdemben vizsgálható. A fellebbezés tekintetében a Fővárosi Ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy szabályszerűen összehívott taggyűlés volt-e a perbeli,
- szeptember 28-i legfőbb szervi ülés, hozhatott-e érvényes határozatot a felperes távollétében, a Gt.
- §
(3)bekezdésére figyelemmel. Rögzíti a másodfokú bíróság, hogy gazdasági társaság legfőbb szervének cégbíróság általi összehívására a Gt. két helyen tartalmaz rendelkezést, egyfelől a kisebbségi jogosítványok között a 49. §
(1)bekezdésében, másrészt korlátolt felelősségű társaság törvényes működésének helyreállítása érdekében a 151. §
(2)bekezdésében. A Gt. 49. §
(1)bekezdésében szabályozott esetben a kérelmezőt megillető szavazatszámra, az ok és cél megjelölésével előterjesztett kérelemre, továbbá az ügyvezető mulasztására szorítkozik a cégbíróság vizsgálódási köre és eljárása; nem vizsgálhatja a legfőbb szerv összehívásának megalapozottságát, ennek tisztázása érdekében nem folytathat eljárást. Bár törvényességi felügyeleti eljárás keretében jár el a cégbíróság, kérelemnek helyt adó határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, a Gt. eltérő rendelkezése miatt. Az előző jogintézménytől különbözik a cégbíróság Gt. 151. §
(2)bekezdésében biztosított összehívási joga. Ez esetben törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 81. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti intézkedés alkalmazásával kerül sor a legfőbb szerv ülésének összehívására, a társaság törvényes működésének helyreállítása érdekében. A cégbíróság határozatát - annak tartalmánál és céljánál fogva kézbesíteni kell a tagok részére is. A taggyűlés összehívásáról rendelkező végzéssel szemben a jogorvoslatot a Ctv. 77. §
(6)bekezdése szabályozza, fellebbezési jog illeti meg továbbá a kérelmezett társaság tagjait is, a határozat címzettjeiként. A Fővárosi Ítélőtábla leszögezi, hogy a cégbíróság Cgt.01-11/020064/2. számú végzése a helybenhagyásáról rendelkező másodfokú határozattal jogerőre emelkedett, amelyhez ennél fogva a Ctv. 72. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 229. §
(1)bekezdésében írt anyagi jogerőhatás fűződött, az elbírált jog nem tehető vitássá. Annak ellenére, hogy a Gt. 151. §
(2)bekezdése szerint meghozott végzés jogerőre emelkedése az összehívott taggyűlést követő időpontban következett be, a jogerős bírósági határozat a perben eljáró bíróságot is kötötte. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a cégbíróság feladatkörébe helyezett összehívási jog tekintetében a bírói gyakorlat egységes abban, hogy - a fellebbezés lehetőségére figyelemmel - a cégbíróságnak olyan módon kell elrendelnie a legfőbb szerv összehívását, hogy az határidőben végrehajtható legyen, azaz határozatának jogerőre emelkedéséhez kötött időpont meghatározásával. Az elsőfokú bíróság az okirati bizonyítékok, a Cgt.01-11/020064/
- számú végzésre vezetett bírói utasítás, a felperes
- augusztus 31-én kelt fellebbezésének okszerű mérlegelésével, helytálló jogi következtetésre jutott, amikor megállapította, hogy a
- szeptember 28-i taggyűlés összehívásáról - nem csak a taggyűlés időpontjáról, napirendjéről, hanem annak okáról és módjáról is - a felperes tagként kellő időben és tartalommal tudomást szerzett, tagsági jogai rendeltetésszerű gyakorlásában a taggyűlésen nem volt akadályozott. A cégbíróság végzésének teljes körű megismerésével nem volt - külső, személyén kívüli - gátja társasági jogai gyakorlásának a
- szeptember 28-i taggyűlésen, a határozat elleni fellebbezésre adott meghatalmazásra is tekintettel. Önmagában a
- augusztus 31-én kelt fellebbezés tartalma igazolta, hogy a felperes maradéktalanul tisztában volt a legfőbb szerv ülését összehívó határozat tartalmával, rendelkezésével. Kizárólag a felperes saját magatartására, önkéntes elhatározáson alapuló mulasztására volt visszavezethető, hogy nem gyakorolta tagsági jogait, amelynek egyetlen lehetséges ideje és módja az adott naptári napra összehívott - perbeli taggyűlés volt. Helytállóan tartotta szem előtt és megfelelően alkalmazta az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás célját, a társaság törvényes működésének helyreállítását, jogi álláspontja kialakításakor. A társasági jog általános rendeltetésének megfelelő, illetőleg a Gt.
- §
(2)bekezdésében foglalt szabályozás célja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az felelt meg, hogy az alperes megtartotta a cégbíróság által
- szeptember 28-ára összehívott taggyűlést, ott a megjelent tagok jogszerűen hozhattak határozatot ügyvezető megválasztása érdekében. Egyértelműen megállapítható az is, hogy a felperes
- augusztus 31-i fellebbezése - amely lényegében nem támadta az ügyvezető választással kapcsolatos napirendi tárgykört -, nem szolgálta, hanem akadályozta volna a társaság törvényes működésének helyreállítását, a törvényességi felügyeleti eljárás célját, a jogorvoslati kérelem halasztó hatálya miatt. A fellebbezés halasztó hatályától függetlenül - amely bírósági határozat jogerőre emelkedését, állami kényszerrel való végrehajtását befolyásolja - mód volt a bírósági döntés önkéntes teljesítésére, az érintett felek részéről. Bár a fellebbezés nem érintette az elsőfokú ítélet indokolását a további kereseti hivatkozások, jogsértő körülmények megalapozatlanságával kapcsolatban, a másodfokú bíróság rögzíti, hogy teljes egészében osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját ebben a körben is. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Mivel a fellebbezés nem vezetett eredményre, a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperest a jogi képviselővel eljáró alperes másodfokú ügyvédi munkadíja megfizetésére, annak mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)-
(6)bekezdései szerint mérlegeléssel állapította meg. Budapest,
- év május hó
- napján . Mika Ágnes s.k. a tanács elnöke . Gáspár Mónika s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. bíró