FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.381/2006/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a jogtanácsos által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- április
- napján kelt 7.K.33.098/2005/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint együttes első-másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 16.500 (Tizenhatezerötszáz) forint kereseti- és 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A felperes ajánlatkérőként a
- április 14-én feladott, a Közbeszerzési Értesítő
- április 18-ai számában közzétett ajánlati felhívásában a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti egyszerűsített eljárást indított több autópálya és autóút korona élen kívüli zöldfelületének kaszálására. Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, részajánlat tételére lehetőséget adott, a hiánypótlás lehetőségét kizárta. A részvételi feltételek között előírta, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, akinek a banki információ szerint bármely számláján az elmúlt három évben fizetési sorban állás fordult elő, illetőleg ha nem rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges érvényes, teljes körű felelősségbiztosítással (III.2.
- pont). A pénzügyi, gazdasági, alkalmasság igazolására kérte, valamennyi számlavezető pénzintézetétől származó 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatú nyilatkozat csatolását azzal a tartalommal, hogy mióta vezeti az ajánlattevő bankszámláját, sorban állás volt-e az utóbbi három évben, illetőleg a Kbt.
- §
(2)bekezdése szerinti felelősségbiztosítási kötvény benyújtását (III.2.1.
- és III.2.1.
- pontok). A felperes az egyéb információk között, az ajánlati felhívás VI.
- pontja alatt azt írta elő, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő cégkivonatában, illetve letelepedés országa szerinti regisztrációját igazoló iratban a közbeszerzés tárgyát képező tevékenységi kör nem szerepel, illetve a tartalmából az állapítható meg, hogy ezen tevékenységét nem végzi. A továbbiakban, a felhívás VI/
- pontja szerint, arról kért nyilatkozatot, hogy az ajánlattevő a cégkivonatában, vagy a letelepedés szerinti regisztrációját igazoló iratban rögzítetteken felül más pénzintézetnél vezet-e számlát. A felperes dokumentációjának I/
- pontja értelmében az ajánlattevőnek nyilatkozatot kellett csatolnia arról, hogy mely bankoknál van számlája. A felperes, az ajánlattevők által feltett kérdésekre válaszolva többek között kifejtette, hogy vagy az általános felelősségbiztosítási kötvényt, vagy az e munkákra kötött felelősségbiztosítási kötvényt kell eredetben vagy közjegyző által hitelesített másolatban csatolni. Az ajánlattételi határidőre hat ajánlattevő nyújtott be ajánlatot egy, illetve több részre. A……. (a továbbiakban: I.r. kérelmező) mind a kilenc részre tett ajánlatot. Ajánlatában a főbb adatai között kizárólagos számlavezetőként, …számlaszámmal, a ……..jelölte meg (ajánlat
- oldal). Becsatolta az eredeti cégkivonatát, amely két pénzforgalmi jelzőszámról ad tájékoztatást. Az előbbi számlaszám mellett a ….szerepel, míg a ….pénzforgalmi jelzőszámot a …..kezeli (ajánlat
- oldala). Az I.r. kérelmező ajánlatának
- oldalán becsatolta a …..
- április 26-án kiadott bankinformációját, amelyben igazolja, hogy az I.r. kérelmező náluk vezeti a …..számú vállalkozói folyószámláját, és 2002-
- év folyamán sorban álló tétel nem volt. Az I.r. kérelmező ajánlatának
- oldalán arról nyilatkozott, hogy a ….a kizárólagos számlavezető pénzintézete, a cégkivonatban szereplő korábbi nevén ….Kijelentette, hogy ezen a pénzintézeten kívül más pénzintézetnél számlát nem vezet. A….. (a továbbiakban: II.r. kérelmező) a 8-as szakaszra, a …..a 7-es és 8-as részre nyújtott be ajánlatot, utóbbi ajánlattevő ajánlatához felelősségbiztosítási szerződést csatolt. A felperes eljárást lezáró döntésében az I.r. kérelmező ajánlatát a Kbt.
- §
(1)bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította azzal az indokolással, hogy az ajánlattevő a pénzügyi/gazdasági alkalmasság megállapítása céljából nem nyújtotta be valamennyi, a cégkivonatában szereplő pénzintézeti számla tekintetében a pénzintézeti nyilatkozatot, illetőleg a cégkivonatban szereplőkkel ellentétben cégszerűen nyilatkozott arról is, hogy valamennyi számla tekintetében a nyilatkozatot benyújtotta, amely nyilatkozat nem felel meg a cégkivonat tartalmának. A felperes a többi ajánlattevő ajánlatát érvényesnek fogadta el, a
- ajánlati részre az eljárás nyertese a ….lett. Az eljárást lezáró döntés ellen az I.r. és a II.r. kérelmezők nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. Az I.r. kérelmező többek között a részajánlatai érvénytelenné nyilvánítását kifogásolta, míg a II.r. kérelmező a …..
- részre benyújtott ajánlatának érvénytelenségére hivatkozott, többek között abból az okból, hogy az ajánlattevő nem felelősségbiztosítási kötvényt, hanem felelősségbiztosítási szerződést csatolt. Az alperes hivatalból indított eljárása során vizsgálta a…. ajánlatának érvényességét a
- részre is. Az alperes D.341/21/
- számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt.
- §
(9)bekezdésére és a 81. §
(3)bekezdésére tekintettel a Kbt. 88. §
(1)bekezdés f) pontját, valamint a 7.;
- részeknél a Kbt.
- §
(1)bekezdését. Döntését többek között arra alapította, hogy a felperes jogsértően nyilvánította az I.r. kérelmező ajánlatát érvénytelennek és jogsértően járt el akkor is, amikor nem nyilvánította érvénytelenné a ….ajánlatát, többek között abból az okból, hogy nem az előírt módon igazolta a felelősségbiztosítás fennállását. Megsemmisítette az ajánlatkérő valamennyi rész tekintetében hozott eljárást lezáró döntését, és a Kbt. 340. §
(2)bekezdése alapján 1,000.000,- Ft bírsággal sújtotta. Az ajánlati felhívás és dokumentáció, az általa megkeresett …válasza - amely szerint az I.r. kérelmező a…... számú bankszámlaszámmal rendelkezik - valamint az ajánlat releváns elemei összevetésével, arra a következtetésre jutott, hogy az I.r. kérelmező a…..-nél egy bankszámlával rendelkezik, ezért ajánlata megfelel a felperes által a felhívásban rögzített pénzügyi alkalmassági szempontoknak, az nem érvénytelen. Rögzítette, hogy az ajánlatkérő nem élt a Kbt.
- §-ában biztosított felvilágosítás kérés lehetőségével. A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy jogsértést nem követett el, és egyben kérte a jogkövetkezmények mellőzését. Azzal érvelt, hogy az I.r. kérelmező közhiteles cégkivonata két pénzintézeti számlát jelölt, ehhez képest ítélhette meg az ajánlathoz csatolt iratokat, amelyekhez képest az I.r. kérelmező olyan pénzintézeti nyilatkozatot nyújtott be, amelyet kizárólag az egyik számlavezető, a ….adott ki. Vitatta, hogy kötelezettsége lett volna a Kbt.
- §-ában biztosított felvilágosításkérés megjegyezve, hogy a hiba nem volt pótolható, azt csak hiánypótlással lehetett volna orvosolni, ami kizárt volt. Megítélése szerint a …ajánlata nem volt érvénytelen, mert a csatolt biztosítási szerződés megfelelt az ajánlatkérői elvárásoknak, az tartalmát tekintve egyben biztosítási kötvénynek tekintendő. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a Kbt.
- §
(9), Kbt. 81. §
(3)bekezdésére figyelemmel a Kbt. 88. §
(1)bekezdés f) pontjának megsértését megállapító rendelkezést; a valamennyi rész tekintetében hozott eljárást lezáró döntést megsemmisítő és egyben 1,000.000,- Ft bírságot kiszabó rendelkezéseket - a
- ;
- részajánlat vonatkozásában hozott eljárást lezáró döntést megsemmisítő rendelkezések kivételével - valamint a 150.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjnak az I.r. kérelmező részére történő megfizetésére kötelező rendelkezéseket hatályon kívül helyezte. A határozat egyéb rendelkezéseit nem érintette, a felperes keresetét egyebekben elutasította. Az I.r. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatosan a Kbt.
- §
(9)bekezdése, valamint 81. §
(3)és 88. §
(1)bekezdés f) pontja felhívásával arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az alperes tévesen állapította meg, hogy az I.r. kérelmezőnek egy bankszámlaszáma volt. A cégkivonat tartalmából és az alperesnek a…..-hez intézett megkereséséből egyértelmű, hogy nem volt megállapítható a valós helyzet, az ellentmondást tájékoztatás kérésével a felperes nem orvosolhatta volna. Megítélése szerint az I.r. kérelmező akkor járt volna el szabályszerűen, ha a cégkivonatban feltüntetett, de nem létező bankszáma tekintetében is csatolt volna pénzintézeti nyilatkozatot a valóságnak megfelelő tartalommal. A ….ajánlatának érvényességét illetően az elsőfokú bíróság részben - a felelősségbiztosítás igazolása megfelelőségének kivételével - elfogadta az alperes megállapításait. Ez utóbbira nézve egyet értett a felperessel, nézete szerint is a biztosítási szerződés tartalmát tekintve a kötvénynek megfelel. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása a felperes keresetének teljes egészében történő elutasítása és a felperes perköltségben marasztalása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Az ítéletet I.r. kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó részében, és a….. alkalmasságának megítélése, a biztosítási szerződésre vonatkozó érvelés körében kifogásolta. Továbbra is állította, hogy az I.r. kérelmező ajánlata az ajánlati felhívás és dokumentáció általa részletesen meghivatkozott előírásainak teljes egészében megfelelt. Ellentmondás csak a cégkivonat alapján volt fellelhető, viszont azt az ajánlatkérő nem írta elő, hogy a cégkivonatban feltüntettekről kéri a pénzintézeti igazolások benyújtását. Fenntartotta azon jogi álláspontját is, hogy a biztosítási szerződés csatolása nem felelt meg az ajánlatkérői előírásnak. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Azonosulva az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettekkel azt emelte ki a Kbt. 70. §
(2)bekezdése és
- §-a alapján, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlatok tartalma alapján kötelessége és jogosultsága elvégezni a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok vizsgálatát. E kötelezettség alapján jogszerűen nem tehette meg, hogy az ajánlatba csatolt egyes dokumentumokat az ajánlattevő ajánlatának érvényessége körében figyelmen kívül hagyja. Osztotta az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtetteket a …..ajánlatának megítélése, a biztosítási szerződés elfogadhatóságát illetően. Perköltséget igényelt. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott részének tényállását a másodfokú bíróság az I.r. kérelmező ajánlatának releváns részeivel kiegészítette. Az elsőfokú bíróság által levont jogi következtetésekkel a Fővárosi Ítélőtábla az alábbi indokok miatt nem értett egyet: A Kbt
- §
(1)bekezdése alapján az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi eleme az alkalmassági követelményeknek, azok igazolási módjának, továbbá az alkalmassági követelményekkel összefüggő alkalmatlansági kritériumoknak - Kbt. 60-63 § - a meghatározása. A Kbt. 66. §
(2)bekezdése alapján szolgáltatás megrendelése esetén lehetőség van a pénzügyi, gazdasági alkalmasság megítélését meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásának igazolásához kötni. A Kbt. 70. §
(1)bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie, az általa becsatolt igazolásoknak és nyilatkozatoknak is meg kell felelnie valamennyi előírásnak. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (Kbt. 81. §
(1)bekezdés). Meg kell győződnie az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. Meg kell állapítania, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, vagy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni (Kbt. 81. §
(3)bekezdés). Ha az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét biztosította, a hiánypótlást, valamint a Kbt. 84-
- §-aiban megengedett valamennyi, tisztázásra váró kérdés megválaszolását követően meg kell vizsgálni mind az ajánlattevőt, mind az ajánlatot. El kell dönteni nem kizárt ajánlattevő vesz-e részt az eljárásban, alkalmas-e az ajánlattevő, ajánlata valamennyi előírt követelménynek megfelel-e. Érvénytelen az ajánlat, ha azt kizárt, vagy alkalmatlan ajánlattevő tette, az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívás és dokumentáció formai és tartalmi követelményeinek. Az ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálata során a megalapozott érdemi döntés meghozatala érdekében élhet a Kbt.
- §-a által biztosított felvilágosítás kérés lehetőségével az ajánlat nem egyértelmű részének, így a nem egyértelmű kijelentések, igazolások, nyilatkozatok tartalmának tisztázása érdekében. A jogintézmény sajátossága, hogy nem kötelezettségként, csupán lehetőségként szabályozott. A
- §
(3)bekezdés szerinti kötelezettség megsértésének kockázatával jár azonban, ha az ajánlatkérő a felvilágosítás kérés lehetőségét figyelmen kívül hagyja. A felperes a hiánypótlás lehetőségét kizárta. Így az ajánlatok vizsgálata során az I.r. kérelmező ajánlatának érvényessége csak az ajánlati felhívás és dokumentáció előírt rendelkezései alapján, a törvényben szabályozott egyéb irányadó rendelkezések figyelembevételével volt megítélhető. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI/
- pontjában nyilatkozattételi kötelezettséget írt elő, meghatározta annak tartalmát, azt kérte megjelölni, hogy cégkivonatban rögzítetteken felül az ajánlattevő más pénzintézetnél vezet-e számlát, illetve nem vezet számlát. E nyilatkozat keretében nem kérte a számlaszámok megadását. Az előírásnak az I.r. kérelmező eleget tett, az ajánlata
- oldalán írottak szerint közölte, hogy más pénzintézetnél ….-n kívül nem vezet számlát. Az ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolási módjaként az ajánlati felhívás III.2.1.
- pontja alatt azt kérte, hogy az ajánlattevő valamennyi számlavezető pénzintézetétől csatoljon 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatú nyilatkozatot az ott írt tartalommal. A dokumentáció I.
- pontja szerinti nyilatkozat minta szerint az ajánlattevőnek arról kellett számot adni, hogy mely bankoknál van számlája. Az I.r. kérelmező által benyújtott ajánlat mindkét előírást teljesítette az ajánlata
- és
- oldalán megtett nyilatkozata és az
- oldalán szolgáltatott banki információ szerint. Mindebből pedig az a következtetés volt levonható, hogy az I.r. kérelmező az alkalmasságot illetően a felhívásban és a dokumentációban előírt formában és előírt tartalommal nyújtotta be az ajánlatát. Nem kétséges, hogy az ajánlati felhívása VI.
- pontja szerint kért, a Kbt.
- §
(1)bekezdés d) pontjára utalással becsatolt cégkivonatból - amely nem megfelelő teljesítése nem az alkalmasság, hanem az ott meghatározott egyéb ok miatt eredményezhet érvénytelenséget - két számlaszám tűnt ki. Ez legfeljebb tisztázásra szoruló kérdés lehetett volna, hiszen az ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásában, sem a dokumentációjában nem azt írta elő, hogy a cégkivonatban feltüntetettekről kér pénzintézeti igazolást. Az ajánlattevői nyilatkozat pedig egyértelmű volt, melyet a pénzintézeti igazolás is alátámasztott. Mindezek alapján az alperes helytállóan állapította meg, hogy a felperes megsértette a Kbt. 151. §
(9)bekezdése alapján irányadó Kbt. 88. §
(1)bekezdés f) pontját, amikor az I.r. kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. A felperes a felelősségbiztosítás igazolásának módját egyértelműen meghatározta. Azt kérdésre adott válaszával is megerősítette. Ehhez a Kbt. 151. §
(6)bekezdése alapján irányadó 76. §
(1)bekezdése szerint maga is kötve volt, kizárólag felelősségbiztosítási kötvényt fogadhatott volna el, ettől való eltérésre jogszerű lehetősége, még részbeni vagy teljes tartalmi azonosság mellett sem volt. A….. ajánlata ezért ez okból is érvénytelen volt, erre az alperes helyesen hivatkozott. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel támadott részében a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A felperes a másodfokú döntés következtében teljes egészében pervesztes lett, ennek következménye a Pp. 78. §
(1),
(2), valamint a Pp. 79. §
(1)bekezdése alapján, hogy köteles az alperes első- és másodfokú perköltségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény 39. §
(3)bekezdés c) pontja, 43. §
(3)bekezdése, valamint a 46. §
(1)bekezdése, valamint a költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a felperes viseli. Budapest,
- december
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok Dr. Szőke Mária s.k. előadó bíró,