Kfv.37025/2014/4 – Kúria

(1)bekezdése alapján indokolást kért a felperestől arra vonatkozóan, hogy az ajánlatban szereplő ajánlati áron miként tudják megoldani a szolgáltatás megfelelő színvonalon történő elvégzését, mivel az ajánlati dokumentáció előírása alapján az ajánlati árnak tartalmaznia kell a dokumentációban részletezett feladatok elvégzéséhez szükséges valamennyi személyi és tárgyi feltételt, valamint a járulékos költségeket is. Kérte, hogy a felperes tételesen térjen ki az ajánlatában csatolt ajánlati árak részletezésére a táblázatokkal összhangban a felhasznált anyagok költségére, az alkalmazottak foglalkoztatási formájára és jogviszonyára, bérére és járulékaira, valamint a munkaszervezés mikéntjére. A felperes

1. március
2. napján küldött indokolást, amelyben csatolta a létszámadatokból, munkaidőből kalkulált havi munkaórára vonatkozó létszámkimutatást, munkavégzést, teljesítési helyszínenként részletezve a teljesítésben részvevők munkavégzésének tervezett idejét, a megjelölt óraszámokat, bér- és járulékköltségeket, továbbá csatolták a ...-vel megkötött szerződést, bemutatták a munkaruhaés védőruhaigényt, útiköltségtérítést, annak kalkulált mértékét, személyi jellegű kiadásokat, cafetéria-juttatás figyelembe vett költségeit. A beavatkozó
3. április
4. napján további tájékoztatást kért a felperestől többek között az iparűzési adó ajánlatban megjelölt összegéről, hiányolta, hogy nem számolt az ajánlatban bizonyos amortizációról, illetőleg a betegszabadsággal. Utalt arra, hogy az ajánlat alvállalkozót nevesít, azonban a költségmagyarázatban az alvállalkozó igénybevételével kapcsolatos költségelszámolás nem szerepelt. A felperes az ismételt felhívásra választ adott. Kifejtette, hogy az ajánlatában az alkalmazotti állomány figyelembevételével vezette le a bérjellegű költséget, amely azonban nem jelent kizárólagos foglalkoztatási és munkavégzési jogviszonyt. Előadta, hogy többéves együttműködési tapasztalatai alapján az alkalmazni kívánt kisvállalkozói kör bizonyította, hogy olyan vállalási díjon tudják a munkát szakszerűen ellátni, mintha saját alkalmazottakkal dolgoznának. A beavatkozó
5. április 20-án hirdette ki az eredményt, két ajánlatot, köztük a felperes ajánlatát is érvénytelennek nyilvánította, míg érvényes ajánlatként hirdette ki a jelen perben nem szerepelő ... Kft., valamint a ... Zrt. ajánlatát. Az ajánlatkérő egyúttal az eljárást a Kbt.
6. § c) pontja alapján eredménytelenné is nyilvánította, arra hivatkozással, hogy az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékét, a rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékét figyelembe véve a legkedvezőbb ajánlat jelentős mértékben meghaladta az anyagi fedezetet. A beavatkozó a felperes ajánlatát a Kbt.
7. §

(1)bekezdés g) pontja alapján nyilvánította érvénytelenné arra hivatkozással, hogy a felperes ajánlatában tett vállalását úgy magyarázta és támasztotta alá indokolással, mintha a szerződésben foglalt feladatokat saját maga látná el saját alkalmazottaival. Az ajánlatából és az indokolásából azonban egyértelműen megállapítható, hogy a szerződés teljesítésében jelentős mértékű alvállalkozói létszámot vesz igénybe, a feladatokat nem saját munkavállalóval látja el. A felperes a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelmében egyrészt a saját ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntést, másrészt pedig az érvényes ajánlatként kihirdetett ... Zrt. ajánlatának érvényességét vitatta. Az alperes a felperes jogorvoslati kérelmének részben helyt adott, megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. §

(3)bekezdését, ezért a közbeszerzési eljárással lezárult döntést megsemmisítette. Ezen túlmenően a felperes késedelmesen előterjesztett a jelen per szempontjából irreleváns 2-2 kérelme vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszüntette, ezt meghaladóan pedig a jogorvoslati kérelmet elutasította. A közigazgatási határozat indokolásának a lényege abban foglalható össze, hogy a Kbt. 86. §

(1)-

(2)bekezdéseiben a jogalkotó meghatározta azokat a feltételeket, eseteket, amikor az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlattevő ajánlati árát kirívóan alacsony árként minősíteni. Az indokolás elfogadhatóságának kérdését elsődlegesen a konkrét beszerzés, egyedi tárgyalás specifikumai, az adott beszerzési piacon érvényesülő árviszonyok, a teljesítés releváns feltételeire tekintettel kell vizsgálni. Ezen túlmenően a Kbt. nem határozza meg a tájékoztatás kérésének pontos tartalmát és számát, azonban rögzíti, hogy a tájékoztatás a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan kérhető, mégpedig annak érdekében, hogy meggyőződhessen az ajánlati elem megalapozottságáról. Az alperes megállapította, hogy a konkrét esetben benyújtott indokolás és tájékoztatás alapján nem vonható le megalapozott következtetés sem arra, hogy a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető, sem arra, hogy a vállalás nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel, emiatt a Kbt. 86. §

(3)bekezdése meghatározott ténybeli és jogi alap sem áll fenn az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására, így azt jogsértően alkalmazta az ajánlatkérő. A Kbt. 86. §

(3)bekezdésében meghatározott kötelezettséget az ajánlatkérő köteles teljesíteni, ezt követően hozható az érvényesség vagy érvénytelenség kérdésében jogszerű és megalapozott döntés. A ... Zrt. ajánlatának érvényessé nyilvánítására vonatkozó megállapításokat illetően az alperes a határozatában nem találta megállapíthatónak a Kbt. 4.§,

1. és 9/A.§-aiban foglalt hamis adatszolgáltatás tényét. Kifejtette, hogy hamis nyilatkozattétel megállapításának feltétele az, hogy a nyilatkozat hamis adatot tartalmazzon, a nyilatkozatot közbeszerzési eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során tegyék meg. Szolgáltatási szerződést a megrendelővel a ... Zrt. kötötte meg, amely
2. június 8-án alakult. A cégből kivált ... Zrt. kérelmezett a Zrt. tehát
3. június 8-i cégbejegyzéssel jött létre, a Zrt. jogutódjaként továbbműködő társaság neve T. Zrt.-re változott. Az alperes megállapította, hogy a jogutódlás alapvetően gazdasági társaság különböző módon való átalakulásával történő megszűnése esetén áll fenn. Megvizsgálta a T. Zrt. kiválási szerződését, amelyben a felek arról állapodtak meg, hogy a jogelőd társaságban megkötött szolgáltatási szerződéseket megosztják, a szerződések tekintetében a jogok és kötelezettségek azt a társaságot terhelik a kiválás bejegyzésének napján, amely társaság a kiválási szerződésben rögzített megállapodás szerint az adott szerződésben jogutódnak minősül. A kiválási szerződés mellékletében a felek azt is rögzítették, hogy a jogelőd ... Zrt. valamennyi megosztható jogosítványra a műszaki szakmai tevékenység, illetve műszaki szakmai alkalmasság körébe eső referenciák, adatok, kimutatások, pénzügyi referenciájának felhasználására jogosult az újonnan létrejövő ... Zrt és miután a ... Zrt. olyan referenciákat csatolt, amelyek megfeleltek a kiválási szerződésben írtaknak, ezért emiatt nem valósult meg hamis adatszolgáltatás. Nem valósult meg továbbá a referenciában tett nyilatkozat tartalmára vonatkozóan sem hamis nyilatkozat, ugyanis a kiegészítő tájékoztatás során az ajánlatkérő egyértelműen tisztázta azt, hogy a külső vállalkozók takarítási tevékenysége nem foglalja magában a hűtők belterületének takarítását, így nem tett hamis nyilatkozatot a ... Zrt. akkor, amikor referenciaként benyújtotta a szeptikus és aszeptikus hűtők takarítására vonatkozó korábban kötött megállapodásait. A felperes keresetében az alperes határozatának a megváltoztatását, annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a Kbt.
4. §

(1)bekezdés g) pontját, 81. §

(1)és

(3)bekezdéseit, a 91.§

(1)bekezdését, ezen túlmenően megsértette a Kbt.

1. §
2. és 9/A. pontjait, tekintettel a Kbt.
3. §

(1)bekezdés b) pontjára, s a 88.§

(1)d) pontjában foglaltakra tekintettel a Kbt. 81. §

(3)bekezdését. Álláspontja szerint saját ajánlata érvényes volt, mert az ajánlatkérő általa irreálisnak tartott ajánlati ár vonatkozásában a már kért egyszeri tájékoztatáson kívül további tájékoztatást nem kérhetett volna. A felperes által becsatolt számításokból az indokolást megfelelőnek kellett volna elfogadni, és megállapítható lett volna a felperes ajánlatának érvényessége. Nem volt tehát lehetőség újabb tájékoztatás kérésre az ajánlatkérő részéről. Ezen túlmenően az ajánlatkérő nem is hivatkozott a Kbt. 81.§

(1)bekezdés e) pontjában foglaltakra. A ... Zrt. ajánlatával kapcsolatban kifejtette, hogy a cég

1. június 8-án alakult, így kizárt, hogy
2. október 1-től
3. december 31-éig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházzal szerződéses jogviszonyban állt volna, így kizárt, hogy a szervezet teljesíthette volna azt a szerződést, amelynek teljesítését referenciaként jelölte meg az ajánlatában. A referencia-igazolásnak arra kell irányulnia, hogy az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek-e, irrelevánsak az alperes jogutódlás körében tett megállapításai. Mindezeken túlmenően a ... Zrt. nyilatkozata hamis, mert figyelembe véve a főigazgatói utasításban foglaltakat, a ... Zrt. szeptikus és aszeptikus műtők takarítását a referenciaigazolásban foglaltaktól eltérően nem végezte, nem végezhette, az adat tehát valótlannak minősül. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 14.K.27.340/2013/
4. számú elsőfokú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú ítélet indokolása a Kbt. 88.§

(1)bekezdés g) pontjával kapcsolatban kifejtette, hogy a Kbt. nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérőt egyetlen, vagy többszöri alkalommal illeti-e az indokoláskérés joga, illetve hogy az ajánlattevő ne lenne köteles akár a többszöri indokoláskérésben foglaltaknak eleget tenni. A felperes objektív módon nem igazolta, hogy az alvállalkozók bevonásával miként tudja a vállalt áron a szolgáltatást teljesíteni, így az alperes jogszerűen foglalt állást abban a tekintetben, hogy az ismételt tájékoztatás nélkül a kérdés nem volt tisztázható. A hamis adatszolgáltatással kapcsolatban az ajánlattételi felhívásból indult ki, amely szerint az ajánlattételi határidőt megelőző 1 évre visszamenőleg írta elő a referenciaigazolásnak a becsatolását. Azt tényként állapította meg az elsőfokú bíróság is, hogy a ... Zrt.

1. június 8-án alakult, ugyanakkor az alperes jogszerűen vizsgálta a jogutódlás kérdését, és a kiválási szerződésben foglaltakat, amely alapján okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a Kbt. 4.§
2. pontjában és a 9/A. pontjában meghatározott hamis adat vagy hamis nyilatkozat adása nem volt. A referenciában megadott adatok pontos fogalommeghatározás hiányában nem tekinthetők hamis adatnak. A felperes fellebbezése nyomán eljáró Miskolci Törvényszék a rendelkező részben írt jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében helyes indokainál fogva helyben hagyta. Rámutatott arra, hogy az alperesi beavatkozó az ajánlati kiírásban a műtők pontos meghatározását nem adta meg, annak tartalmát csak a kiegészítő tájékoztatásban részletezte, így pontos fogalommeghatározás hiányában hamis adatszolgáltatás ezen körben sem történt a .... Zrt. részéről. Kifejtette, hogy az ajánlati ár gazdasági ésszerűségéről teljes körűen meg kell győződni, ennek kapcsán az információkérés nem szűkíthető le, az ajánlattevőnek minden rendelkezésre álló információ közlése a kötelessége. Egyértelmű, hogy amennyiben az ajánlati felhívásban elvégzendő feladatokat az ajánlattevő jelentős mértékben alvállalkozók igénybevételével kívánja megvalósítani, akkor az erre vonatkozó adatok is szükségesek az ajánlat ésszerűségének, megvalósíthatóságának alátámasztására, melyet azonban a felperes nem igazolt. A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát kérte, annak megállapítását, hogy a felperes ajánlata érvényes volt, a ... Zrt. ajánlat pedig érvénytelen, és a hamis adatszolgáltatás miatt ki kellett volna zárni az eljárásból. Másodlagosan a jogerős ítélet és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a felperes számára az alvállalkozók tevékenysége ismert volt, az alvállalkozói számításokat ezért csatolni tudta, nem pusztán az alvállalkozói szerződések becsatolására került sor. Az indokolás és a tájékoztatás megalapozta az ajánlati ár gazdasági ésszerűségével való összeegyeztethetőségét, emiatt az ajánlata érvényesnek volt tekinthető. Tájékoztatás és indokoláskérést az ajánlatkérő több ízben nem alkalmazhat, a tájékoztatáskérés vonatkozásában a Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, ami ezt lehetővé teszi. A Kbt. kógens rendelkezéseiből következően erre több alkalommal nem kerülhet sor, ugyanis a Kbt. csak a hiánypótlás esetében tartalmazza azt, hogy erre akár többször is sor kerülhet. Az indokolás és a tájékoztatás alapján döntést kell hozni abban a vonatkozásban, hogy az ajánlat érvényes-e, vagy sem. Nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a felperes által benyújtott részletes kalkuláció alapján a szerződés ne lenne teljesíthető. Az ajánlatkérő előírása arra vonatkozott, hogy tevékenységenként kell bemutatni a vállalási árat. A ... Zrt. érvényes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatosan kifejtette, hogy a referencia-igazolásban megjelölt cég nem teljesítette és nem is teljesíthette a szerződést, mert akkor még nem létezett, és ezzel a ... Zrt. is tisztában volt. A referenciában kizárólag a ténylegesen szerződő fél jelölhető meg és nem annak van jelentősége, hogy miként alakult a cégek közötti jogutódlás. A referenciában nem valóságnak megfelelően szerepel a szerződést kötő másik fél megnevezése, amely nem is volt vitatott a felek között. A kiválásra tekintettel a Zrt. nem azonos a ... Zrt.-vel, amellyel a megrendelők a szerződést megkötötték. A referenciában feltüntetett időtartam akkor helytálló, ha a teljesítést a régi ... Zrt. adószámán kezdi meg, és a T. Zrt. fejezi be. Ezen túlmenően megismételte a keresetében is jogorvoslati kérelmében is előadottakat, amely szerint tartalmilag sem helytálló a referencia-igazolásban szereplő adatszolgáltatás, mert a ... Zrt. tevékenységében nem szerepelt szeptikus és aszeptikus műtők takarítása, ugyanis ez a főigazgatói utasítás alapján történt, a főigazgatói utasításban pedig a ... Zrt. ilyen takarítási munkát nem végzett. Az ajánlatkérő hamis nyilatkozatra alapítva állapította meg a ... Zrt. ajánlatának az érvényességét, így fennáll a Kbt. 62.§

(1)bekezdés b) pontjában foglaltak megsértése, ugyanis a ... Zrt.-t ki kellett volna zárnia az eljárásból. A felülvizsgálati ellenkérelmében az alperesi beavatkozó a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte azzal, hogy egyébként ajánlati felhívásban szereplő munkákat 2014-ben a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségi és Szervezetfejlesztési Intézet jóváhagyása alapján az alperesi beavatkozó saját hatáskörébe visszaveszi, így a korábbi szerződés az átvétel napjával meg is szűnik. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az eljáró bíróságok a tényállást hiánytalanul feltárták, s abból okszerű jogi következtetéseket vontak le. A Kúria rámutat arra, hogy felperes jogértelmezése téves abban a tekintetben, hogy irreálisan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat esetén akár többször is ne lenne az ajánlatkérőnek lehetősége arra, hogy indokolást kérjen az ajánlati ár vállalhatóságával, teljesíthetőségével kapcsolatban. Mind az új Kbt., mind a régi Kbt. megalkotása során a jogalkotó célja az volt, hogy a közbeszerzési eljárások eredményeként érvényes ajánlatok kerüljenek benyújtásra, s ezen érvényes ajánlatok elbírálását követően sor kerüljön a közbeszerzési eljárás alapján a szerződés megkötésére. Az ajánlatkérőnek tehát az ismételt indokoláskéréssel nem az volt a célja, hogy a felperes ajánlatának érvénytelenségének kimondásához indokot keressen, hanem az, hogy miután a felperes maga akként nyilatkozott, hogy alvállalkozókat kíván igénybe venni a szerződés teljesítésére, mutassa be, hogy az alvállalkozói kör adatai alapján milyen módon tudja a szerződést az általa vállalt, egyébként valamennyi ajánlat közül a legalacsonyabb ajánlati árat tartalmazó ellenértéken vállalni. A felperes az ismételt tájékoztatáskérésre adott indokolása csupán általánosságokat tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a felperes ismeri a vállalkozóit, hosszabb ideje kialakult vállalkozói kapcsolatrendszerről van szó, amely megfelelő háttérül szolgál az ajánlati árban foglaltak szerinti szolgáltatás teljesítéséhez. Az alperes és az eljáró bíróságok is helytállóan jutottak arra a következtetésre, hogy az ajánlatkérő ilyen módon, ilyen adatok birtokában nem ítélhette meg jogszerűen a felperes ajánlatának érvényességét, illetve érvénytelenségét, ezért további tájékoztatáskérés lett volna szükséges, erre tekintettel semmisítette meg az alperes az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Az eljáró bíróságok helytállóan jutottak arra a következtetésre, hogy a felperes ajánlatát a jogerős közigazgatási határozat megváltoztatásával érvényessé nyilvánítani nem lehetett a rendelkezésre álló adatok, és a jogszabályok helyes értelmezése alapján. Ami a .... Zrt. ajánlatának ajánlatkérő által történő érvényessé nyilvánítással kapcsolatos felperesi előadást illeti, a Kúria rámutat arra, hogy a Kbt. 4.§ 9. és 9/A. pontja egzakt meghatározásokat tartalmaz: a hamis adat a valóságban ismert, de a valóságtól szándékosan eltérően közölt, a hamis nyilatkozat pedig az olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz. A hamis adatszolgáltatás esetében mindig konkrétan vizsgálni kell a nyilatkozat tartalmi elemeit. Az alperes határozatában a tényállás teljes körű tisztázása érdekében vizsgálta meg a kiválási szerződésben foglaltakat is, ennek alapján jutott helytállóan arra a következtetésre, hogy a kiválási szerződést megelőzően a ... Zrt. jogelődje által végzett tevékenységeket a referencia-igazolásban a ... Zrt. jogszerűen szerepeltethette. A ... Zrt. nyilatkozatában előadottak pedig a szeptikus és aszeptikus műtők takarítására vonatkozóan azért nem minősültek hamis nyilatkozatnak, mert a kiegészítő tájékoztatásban az ajánlatkérő egyértelműen tisztázta, hogy a főigazgatói utasítás szerint a külső vállalkozók takarítási tevékenysége a műtőhelyiségek, belső területére nem terjed ki, így miután a műtőhelyiség egyértelmű meghatározása az ajánlati felhívásban nem volt egyértelmű, így e vonatkozásban a hamis adatszolgáltatás sem valósulhatott meg. A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a Pp. 275. § bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

(3)A Kúria a sikertelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest kötelezte a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő alperesi beavatkozó részére felülvizsgálati költség megfizetésére. A Kúria az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§

(1)bekezdése, 39.§

(3)bekezdése alapján ugyancsak a sikertelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest kötelezte a felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetésére, figyelemmel a 6/

1. (VI.26.) IM rendeletben foglaltakat is. Budapest,
2. június
3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Szecskó József s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró