Kfv.39168/2007/6 – Kúria

Kfv.II.39.168/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sarka Attila ügyvéd által képviselt M. Gy. felperesnek az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen vételi jog gyakorlása tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

1. március
2. napján kelt 3.K.21.944/2006/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által benyújtott
4. sorszámú felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.K.21.944/2006/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, egyben az alperes jogelődjének
6. október
7. napján kelt 8872/
8. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000.- /azaz harmincezer/ forint elsőfokú- és 15.000.- /azaz tizenötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes, továbbá a perben nem álló N. T.-né és T. B.
9. október
10. napján közjegyző előtt, írásba foglalt kölcsön-, illetve opciós szerződést kötött egymással. A szerződés szerint a felperes kölcsön adott N. T.-nének 2.000.000.- Ft-ot
11. március 28-áig teljesítendő visszafizetéssel, T. B. pedig a tulajdonában lévő 0254/13 hrsz-on nyilvántartott tanya és gyümölcsös művelési ágú ingatlanára a felperesnek - az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel - vételi jogot engedett azzal, hogy a kölcsönbe vevő nem teljesítése esetén felperes a tartozás kiegyenlítése fejében az ingatlant egyoldalú nyilatkozatával
12. május 28-ig megvásárolhatja. N. T.-né a tartozását nem fizette meg, a felperes pedig
13. március 28-án közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatában a vételi jogát gyakorolta. Ezt követően a közjegyző a felperes javára történő tulajdonszerzés bejegyzése érdekében a földhivatalhoz fordult. A Körzeti Földhivatal a felperest, az általa kezdeményezett, az ingatlanra vonatkozó tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti eljárásban, hiánypótlás keretében a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002./II.18./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Korm. r./
14. §-ában foglalt mellékletek benyújtására szólította fel. A felperes a hiánypótlás alapján a szerződések és nyilatkozata egyidejű megküldésével megkereste a Megyei Jogú Város Jegyzőjét /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/, hogy a Korm.r.-ben meghatározott feladatainak, közöttük a megküldött okiratok hirdetőtáblán való kifüggesztésének, tegyen eleget. Az elsőfokú hatóság a
15. július
16. napján kelt 44748-2/2006.II. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Indokolása szerint a hirdetményi eljárásban a Korm.r.
17. §-ának /1/ bekezdése,
18. §-ának /1/ bekezdése,
19. §-ának /5/ bekezdése értelmében a tulajdonos, mint eladó jogosult és köteles eljárni. Az ingatlan tulajdonosa: T. B. az eljárás megindítását nem kérte, a felperes pedig arra nem jogosult. A felperes fellebbezése során eljárt alperes a
20. október
21. napján kelt 8872/
22. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az első és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte azzal, hogy az elsőfokú hatóság a kérelmének megfelelő eljárásra legyen köteles. Álláspontja szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló
23. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./
24. §-ának /1/ bekezdése,
25. §-ának /1/ bekezdése, a Korm.r.
26. §-ának /1/ bekezdése összevetéséből az állapítható meg, hogy az ajánlat kifüggesztését nemcsak az ingatlan tulajdonosa, hanem a vételi jog jogosultja is kérheti. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a Korm.r.
27. §-ának /1/-/2/ bekezdései,
28. §-ának /1/-/2/ bekezdései,
29. §-ának /5/ bekezdése, a Ptk.
30. §-ának /1/ bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes nem vált azáltal a kérelem előterjesztésének jogosultjává, hogy a vételi jogát gyakorolhatja, ahhoz ugyanis szükséges egy közigazgatási eljárás, amely során a kifüggesztés iránti kérelmet a vételi jog kötelezettje terjesztheti elő. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Ptk.
31. §-ának /1/ bekezdését, a
32. §-ának /1/ bekezdését, a Korm.r.
33. §-ának /1/ bekezdését tévesen értelmezte. A felperes fenntartotta és megismételte a keresetében foglaltakat. Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló
34. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
35. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. A peres felek között nem volt vitatott, hogy a termőföldről szóló
36. évi LV. törvény /a továbbiakban: Ftv./
37. §-ának /1/ bekezdés a/ pontjában felsoroltakat termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik /és jelen esetben nem rendelkezett/ meghatározott sorrendben elővásárlási jog illeti meg. A Kormány a termőföldre vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásának részletes szabályait az Ftv.
38. §-ának /1/ bekezdés e/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Korm.r.-ben állapította meg. A Korm.r.
39. §-ának /1/ és /3/ bekezdése értelmében a termőföld vagy a tanya tulajdonosa /akit a Korm.r. a továbbiakban eladónak nevesít/ az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni. Az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik. A Korm.r.
40. §-ának /1/-/2/ bekezdései szerint az eladó az ajánlat egy eredeti és egy másolati példányát a kifüggesztésre irányuló kérelemmel együtt a települési önkormányzat jegyzőjének postai úton megküldi, vagy igazolás ellenében átadja, a jegyző pedig az ajánlatot a beérkezéstől, illetve az átvételtől számított 8 napon belül a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 15 napra kifüggeszti. Az elsőfokú bíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy felperesre a N. T.-nével és T. B.-vel megkötött kölcsön-, illetve opciós szerződések, és vételi jogának gyakorlása alapján az Ftv. és Korm.r. személyi hatálya kiterjedt-e, azaz az elsőfokú hatóság a kérelem alapján az eljárást jogszerűen tagadta meg, avagy sem arra hivatkozva, hogy azt nem az ingatlan tulajdonosa - az eladó -, hanem a vételi jogát egyoldalú nyilatkozattal gyakorló vételi jog jogosultja kezdeményezte. A tulajdonjog megszerzésének leggyakoribb módja az átruházással történő szerzés /Ptk.
41. § /1/ bekezdés/. Az adásvétel a Ptk.
42. §-ának /1/ bekezdése értelmében a dolog tulajdonjogának pénz ellenében történő átruházása. A Ptk. szerint a vételi jog /opció/ az adásvétel egyik különös neme, amely alapján -
43. § /1/ bekezdés -, ha a tulajdonos másnak vételi jogot enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jog gyakorlása tehát származékos tulajdonszerzés, ezért ezen ügyletre a Ptk.
44. §-ában foglalt szabályokat is alkalmazni kell. A Ptk.
45. §-ának /3/ bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. T. B. a tulajdonában lévő tanyára és gyümölcsösre a felperesnek vételi jogot engedett, ingatlanát a felperes egyoldalú nyilatkozatával megvásárolta, azaz közöttük az adásvételi szerződés érvényesen létrejött. A tanya és gyümölcsös tulajdonosa a Ptk.
46. §-ának /3/ bekezdése alapján a felperes kérelmének az elsőfokú hatóság felé történt előterjesztésekor T. B. volt, amely időpontot megelőzően, a vételi jog közlésekor azonban a tulajdonos rendelkezési joga az ingatlan felett megszűnt. A felperes az érvényes adásvételi szerződésen alapuló kötelmi igénye alapján tehát az elsőfokú hatóságot a Ftv. és a Korm.r. szerinti eljárás lefolytatására jogszerűen kérte, az eljárást vonatkozásában a hatóság nem tagadhatta volna meg. A vételi jog alapítása esetén az adásvételi szerződés a vételi jog jogosultjának egyoldalú nyilatkozat tételével történő gyakorlása útján jön létre. Ezért az elővásárlási jog gyakorlásának érdekében szükséges jogszabály által előírt vételi ajánlatot a vételi jog jogosultjának kezdeményezésére kell az elővásárlásra jogosulttal közölni /Ptk. 373-
47. §/. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
48. §-ának /4/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a Pp.
49. §-ának /1/ bekezdése alkalmazásával az alperes jogelődjének határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban az elsőfokú kérelmet érdemben kell elintéznie. hatóságnak a felperesi A Legfelsőbb Bíróság pervesztes alperest a Pp.
50. §-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp.
51. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
52. §-án alapul. ,
53. február
54. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Lénártné dr. Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő