← Magyarország

Kfv.35422/2013/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Megszűnt egyház a szociális feladataihoz kapott kiegészítő támogatás elszámolásakor a támogatás korrekcióját, mint korábbi egyházi fenntartó köteles megfizetni. KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.422/2013/6.szám A Kúria Szűcsné dr. Kovács Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Tóth Andrea jogtanácsos által képviselt alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

  1. május
  2. napján kelt 10.K.30.151/2013/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.30.151/2013/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperest az alperes Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság Államháztartási Irodája
  6. november 28-án kelt határozatával 7.278.615 forint egyszeri - a
  7. évi önkormányzati szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi támogatás mértékét kompenzáló szociális kiegészítő támogatás visszafizetésére kötelezte. A határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezés alapján eljárt alperes
  8. január
  9. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes megállapította, hogy a felperest
  10. június 30-áig 103.935.544 forint összegű egyházi kiegészítő támogatás illette meg a
  11. évi CLXIX. törvény
  12. §

(1)bekezdés f) pontja és
(4)bekezdése alapján. Az alperes határozata szerint a felperes az egyházi kiegészítő támogatáshoz arányosítva - figyelembe véve azt, hogy 2011-ben fenntartóváltás történt és egyes intézmények fenntartását a B. Egyház jogi személy vette át 7.278.615 forint visszafizetésére köteles az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 13. §
(1)bekezdése alapján. A felperes a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az ügyben eljárt Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.30.151/2013/
  1. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság döntésében hivatkozott a
  2. november 2ától hatályos
  3. évi CLV. törvény
  4. §
(2)bekezdésére, illetve a Korm. rendelet
  1. november
  2. napjától hatályos
  3. §
(1)és
(2)bekezdésére. A bíróság megállapította, hogy
  1. november
  2. napjáig a Korm. rendelet
  3. § j) pontja szerint megszűnt fenntartónak az a fenntartó minősül, amely valamennyi szolgáltatóját más személy, vagy szervezet fenntartásába adta, illetve valamennyi szolgáltatójának működési engedélyét visszavonták, míg ugyanezen rendelkezés
  4. november 16-tól akként változott meg, hogy az is megszűnt fenntartónak minősül - az előbbieken túl - amely a támogatásra való jogosultságát a tárgyévben más okból teljesen elvesztette. A perben a bíróság szerint az nem volt vitás, hogy
  5. június 30áig a felperes a másodfokú határozat szerint az egyházi kiegészítő támogatás összegét
  6. évre megkapta, a határozatok szerinti korrekciót összegszerűségében a felperes nem vitatta. A Korm. rendelet
  7. §
(1)bekezdése szerint azonban irreleváns az, hogy a felperes jelenleg megszűnt fenntartónak minősül, mivel a
  1. június 30-ig járó kiegészítő egyházi támogatást megkapta. A Korm. rendelet jelölt szabálya szerint a korrekció megfizetésére a tárgyévben az egyházi kiegészítő támogatásban részesült egyházi fenntartó köteles, a szolgáltató működési engedélyének visszavonása esetén, vagy ha a szolgáltató fenntartását nem egyházi fenntartó vette át, a korábbi egyházi fenntartó köteles a korrekció megfizetésére. A visszafizetési kötelezettség ezért fennáll, függetlenül attól, hogy a felperes szerint
  2. november
  3. napjától az felperes megszűnt fenntartónak minősül. Az ügyben a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Ebben kifejtette, hogy az Ú. Egyház önálló jogi személyként működött és működtette a szociális szolgáltatásait. Az egyházi támogatást és a kiegészítő normatívát az Ú. Egyház szociális szervezetei kapták. A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló
  4. évi CCVI. törvény
  5. §
(1)bekezdése alapján az Ú. Egyház a jogszabály rendelkezése folytán elvesztette egyházi státuszát, megszűnt egyházként működni, a továbbiakban nem lehetett egyházi fenntartó, így az egyházi státuszt a jogi személyei is elvesztették. Egyházi fenntartó minősége
  1. június
  2. napjával szűnt meg, amikor a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló
  3. évi III. törvény bevezette az új fenntartó fogalmat. A normatívában részesülő fenntartó egyház megszűnésével létrejött az felperes. A Korm. rendelet
  4. §
(1)bekezdése értelmében a korrekcióra, a korrekció megfizetésére a tárgyévben egyházi kiegészítő támogatásban részesült egyházi fenntartó jogosult, illetve köteles. Amennyiben a szolgáltató működési engedélyét visszavonták, a korábbi egyházi fenntartó köteles a korrekció megfizetésére. A „korábbi egyházi fenntartó" a törvényi módosítás okán nem létezik, így a felperes szerint nem követelhető vissza a cél szerinti támogatásként kiutalt és jogszerűen felhasznált kiegészítő normatíva. Minderre tekintettel kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Az alperes az ügyben felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 274.§
(1)bekezdése alkalmazásával. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes által előadottak szerint az Ú. Egyház
  1. június 30-ig egyházként működött, működtette szociális szolgáltatásait, amelyhez egyházi kiegészítő normatívát kapott. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló
  2. évi CCVI. törvény
  3. §
(1)bekezdése alapján az Ú. Egyház elvesztette egyházi státuszát, egyházi fenntartói minősége
  1. június 30-ával megszűnt. Az elsőfokú bíróság által megállapítottak alapján a perben nem volt vitás, hogy
  2. június 30-áig a felperes
  3. évre megkapta az egyházi kiegészítő támogatást, az alperesi határozatban szereplő korrekció összegszerűségét a felperes a perben nem vitatta. A felülvizsgálati kérelem sem az összegszerűséget vitatja, hanem azt állítja, hogy a törvényi módosítások következtében nem alkalmazható a „korábbi egyházi fenntartó" fogalma, így nem követelhető vissza a kiegészítő normatíva (amit egyébként jogszerűen felhasznált). A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy a Korm. rendelet ügyben alkalmazandó
  4. § j) pontja alapján megszűnt fenntartónak minősül az a fenntartó is, amely a támogatásra való jogosultságát a tárgyévben más okból teljesen elveszíti. A Korm. rend.
  5. §
(1)bekezdés utolsó mondata értelmében amennyiben a szolgáltató működési engedélyét visszavonták vagy a szolgáltató fenntartását nem egyházi fenntartó vette át, a korrekció nem utalható ki, de - ha a korrekció mértéke negatív - a korábbi egyházi fenntartó köteles a korrekció megfizetésére. Nem helytálló tehát a felperes azon hivatkozása, hogy a „korábbi egyházi fenntartó" fogalma törvényi módosítás okán nem létezik. A felperes a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 42. §
(1)bekezdés f) pontja alapján normatív hozzájárulásra, míg a 42. §
(4)bekezdése alapján egyházi kiegészítő támogatásra volt jogosult. A költségvetési törvény 42. §
(4)bekezdése utal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §
(1)bekezdés mb) pontjába foglalt egyházi fenntartó fogalmára. Annak ellenére, hogy
  1. június 30-át követően nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, az nem érinti az ezt megelőzően kiutalt egyházi kiegészítő támogatással való elszámolást az arra vonatkozó jogszabályok alapján. Itt figyelembe veendő a
  2. évi költségvetés zárszámadási törvénye, a
  3. évi CLV. törvény
  4. §
(2)bekezdése. A felperes, mint egyház
  1. június 30-ig a kiegészítő egyházi támogatást megkapta. Mivel a korrekció megfizetésére a tárgyévben egyházi kiegészítő támogatásban részesülő fenntartó köteles, így - a Korm. rendelet
  2. § j) pontját és
  3. §
(1)-
(2)bekezdését is figyelembe véve helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a kompenzáció visszafizetésére kötelező alperesi határozattal szemben benyújtott felperesi keresetet elutasította. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
  1. § alapján kötelezte a pervesztes felperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. Az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény
  3. §
(2)bekezdés
  1. pontja alapján az eljárás tárgyi illetékmentes, ezért az illetékről rendelkezni nem kellett. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró sk.előadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.