Pfv.20003/2014/5 – Kúria

(2),

1. IV. Tv.
2. §

(1), 2009. LXII. Tv. 15. § f), 2009. LXII. Tv. 12. § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.003/2014/5.szám A Kúria a Kazinczy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kazinczy Tibor ügyvéd) által képviselt felperesnek, a Ruszthy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Ruszthyné dr. Rudas Ildikó) által képviselt alperes ellen, biztosítási összeg megfizetése iránt, a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 14. G. 303.226/2012. számon megindított perében, a Fővárosi Törvényszék 2. Gf. 75.048/2013/5. számú jogerős ítéletével szemben, a felperes 2013. december 11. napján előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán -tárgyaláson kívülmeghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet megváltoztatja és az alperes helytállási kötelezettségét a felperes munkagépével 2011. augusztus 13.-án a Zrt. villamos felsővezetékében okozott károkért megállapítja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 150.000 (Egyszázötvenezer) Ft együttes első, másodfokú és felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes alkalmazottja a felperes tulajdonában lévő munkagéppel a Kft. megrendelésére csatorna építési munkákat végzett. 2011. augusztus 13.-án a munka befejeztével a munkavégzés helyéről a gépkezelő az őrzött felvonulási terület felé haladt, miközben a munkagép gémszerkezete beleakadt a villamos áramellátását szolgáló vezeték kereszttartó sodronyába s megrongálta annak rögzítő elemeit és a tartóoszlopot. A megrongált vezeték tulajdonosát a Zrt-t 2.322.038 Ft kár érte. A felperes a kárt az alperesnek bejelentette s kérte, hogy a gépjármű felelősségbiztosítási szerződése alapján a kárt a károsultnak térítse meg. Az alperes a kár megtérítését megtagadta arra hivatkozva, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 15. §

1. f)pontja szerint a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely a gépjármű -forgalomban való részvétele nélkül- munkagépként való használata során keletkezett. A Zrt. kárát a Zrt. térítette meg és 2012. június 28.-án kelt levelében felszólította a felperest, hogy a helyette kifizetett kártérítési összeget 2.322.038 Ft-ot részére fizesse meg. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, munkagépével okozott kárért az alperes köteles helytállni. hogy a Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A döntését azzal indokolta, hogy a megállapítási keresetnek nem voltak meg a Pp. 123. §-ában megszabott feltételei. A felperes jogainak megóvására nem az alperes, hanem a Kft-vel szemben van szükség, mert igényt a felperessel szemben a Kft. érvényesít. Ha pedig a jogvédelem szükségessége perben nem álló harmadik személlyel szemben áll fenn, nem indítható megállapításra irányuló kereset. A felperes arra, hogy helyette az alperes köteles helytállni az ellene a Kft. által indítandó perben is hivatkozhat; megállapítási keresetnek ezért sem volt helye. A felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet annak helyes indokaira való utalással helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán rámutatott, hogy ha a felperes a Kft. követelését kiegyenlíti megállapítási keresetet az alperes ellen akkor sem indíthat, mert ez esetben már az alperes marasztalásának lehet helye. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének helytadó ítélet meghozatalát kérte. Azzal érvelt, hogy ha a biztosító a helytállási kötelezettségét vitatja a biztosított ellene helytállási kötelezettségének megállapítása iránt keresetet indíthat; ez esetben a jogvédelem szükségessége fennáll. E jogi álláspontjának alátámasztásául hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság EBH 2002. 633. szám alatt közzétett döntésére. Kifejtette, hogy a károkozáskor a munkagépe közlekedési helyzetben volt, tehát a kár nem munkagépként történt használat során keletkezett, ezért az alperes tévesen hivatkozott a gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv. 15. §
2. f)pontjára, amely a gépjármű munkagépként való használata során keletkezett károkért a biztosító felelősségét kizárja. Kiemelte, hogy a munkagépként való használat akkor áll fenn, ha a munkagép helyváltoztatás nélkül rendeltetésének megfelelő munkát végez. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Pp. 275. §-ának

(2)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértés esetén teszi lehetővé. A keresetet az eljárt bíróságok jogszabálysértően utasították el. Téves az eljárt bíróságoknak az a jogi álláspontja, hogy a megállapítási keresetnek a Pp. 123. §-ában megszabott feltételei nem álltak fenn. A Ptk. 559. §

(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy „a megállapított kártérítési összeget a biztosító csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki". Az Rt. azzal, hogy a felperes munkagépe által okozott kárt a károsult Zrt-nek megtérítette megszerezte a károsult károkozó felperessel szembeni jogait; a károsult jogait a Kft. érvényesíteni kívánja a felperessel szemben. A felperesnek megóvandó jogai a Kft-vel szemben nincsenek, csak kötelezettségei lehetnek, amelyeket természetesen vitathat a helyette teljesített kártérítés megfizetése iránt a károsult jogait megszerző Zrt. által ellene indítandó perben. Az alperes ellen gépjármű felelősségbiztosítási szerződésből eredő igényt a kötelező felelősségbiztosításról szóló törvény alapjánPtk. 559. §

(2)bekezdésének rendelkezésétől eltérően a károsult közvetlenül is érvényesíthet, de felléphet a károkozó ellen is. Megóvandó jogai a felperesnek az alperessel szemben vannak; a megóvandó joga az hogy az alperes mentesítse őt a kártérítési kötelezettsége alól. Az alperes a pert megelőzően és a perben is vitatta, hogy a biztosítási szerződés alapján ez a kötelezettség terhelné. Helytállóan hivatkozott a felperes a Legfelsőbb Bíróság EBH 2002. 633. szám alatt közzétett döntésére, melyben a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy ha a biztosító vitatja a helytállási kötelezettségének fennálltát a jogvédelem indokolt. A Ptk. 559. §ának

(2)bekezdése csak marasztalási kereset indítását nem teszi lehetővé, megállapítási kereset indítását azonban nem zárja ki. A felperes jogainak megóvása tehát indokolttá tette megállapítási kereset indítását. Meg volt a megállapítási kereset indíthatóságának a Pp. 123. §-ában előírt másik feltétele is, nevezetesen az, hogy a Ptk. 559. §-ának

(2)bekezdése értelmében a felperes az alperes ellen marasztalásra irányuló keresetet nem indíthatott. Minthogy a megállapítási kereset indíthatóságának a Pp. 123. §-ában megszabott eljárási jogi feltételei fennálltak nem volt akadálya a megállapítási kereset érdemi elbírálásának sem, tekintve, hogy a felek között nem ténybeli kérdésben, hanem jogkérdésben, nevezetesen a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv. 15. §

1. f)pontjának értelmezését illetően volt vita. Az alperes alaptalanul vitatta a helytállási kötelezettségét a 2009. évi LXII. tv. 15. §
2. f)pontjára hivatkozással. A 2009. évi LXII. tv. 15. §
3. f)pontja akként rendelkezik, hogy a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely a gépjármű -forgalomban való részvétele nélkül- munkagépként való használata során keletkezett. Az idézett jogszabályban foglalt, a biztosító helytállási kötelezettségét kizáró feltétel arra az esetre vonatkozik, ha a baleset a gépre jellemző munkavégzés során következik be, és nem a gép helyváltoztatásával kapcsolatos közlekedési helyzetben (BH 2006. 152). A perbeli esetben a károkozás nem munkavégzés közben, hanem a munkavégzés befejezésével a munkavégzés helyéről távozóban, közlekedési helyzetben következett be, ezért az alperes a 2009. évi LXII. tv. 15. §
4. f)pontjában foglalt helytállási kötelezettséget kizáró feltételre alappal nem hivatkozhat. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet megváltoztatta s az alperes helytállási kötelezettségét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv. 12. §-a és a Ptk. 559. §-ának

(1)bekezdése alapján megállapította. A felperes felülvizsgálati kérelme eredményes volt, ezért az alperes a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni a felperes perköltségeit is. Budapest,

1. március
2. Dr. Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke Dr. Szűcs József s.k. előadó bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő