A határozat elvi tartalma: Székhelyváltozás esetén ennek bejelentésekor új működési engedélykérelem benyújtása nem kötelező. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.662/2013/4.szám A Kúria a dr. Szemes Tamás ügyvéd (.....) által képviselt Dr. felperes neve (felperes címe.) felperesnek a .....jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen működési engedély tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- július
- napján kelt 1.K.26.934/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi 1.K.26.934/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A ......szám alatti .. helyrajzi számú ingatlan tulajdonosai 1/21/2 arányban a felperes és a .....Kft. Az ingatlan területi megosztása az ingatlan-nyilvántartásban ugyanilyen mértékben bejegyzésre került. A ......Kft. (a továbbiakban: Kft.) részére az adott ingatlanban üzlet üzemeltetésére 1997-ben adott engedélyt a hatóság az akkor hatályos, az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997.(I.22.) Korm. rendelet alapján. A működési engedély kiadásához, illetve az üzlet működéséhez e jogszabály rendelkezései szerint a tulajdonostárs hozzájárulására nem volt szükség. A felperes
- február 16-án kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz a Kft. üzemeltetésében álló vendéglátóipari egység működési engedélyének visszavonása iránt arra hivatkozva, hogy a tulajdoni hozzájárulását visszavonja, az ingatlanon fennálló többlethasználat ellenértékének megfelelő rendezéséig. Az elsőfokú hatóság a kérelmet megismételt eljárásában elutasította. A fellebbezés alapján eljáró alperes az elsőfokú határozatot megváltoztatta és elrendelte a Kft. működési engedélyének visszavonását. A Kft. keresetet alapján indult közigazgatási perben a bíróság az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Előírta, hogy az elsőfokú hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a Kft. az adatváltozásra vonatkozó bejelentési kötelezettségét teljesítette-e, és amennyiben adatváltozás történt, akkor a jogszabályi rendelkezés alapján új működési engedély iránti kérelmet, vagy bejelentést kell benyújtania a Kft.-nek. Az ítélet kézhezvételét követően a Kft. bejelentést terjesztett elő a székhelyváltozás bejegyzése iránt az elsőfokú hatóságnak, ahol az adatváltozást
- április 18-án átvezették. A felperes
- május 4-én kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz, amelyben a Kft. működési engedélyének visszavonását, a tevékenység folytatásának megtiltását és az üzlet nyilvántartásból való törlését kérte arra hivatkozással, hogy tulajdonostársi hozzájárulását az új működési engedély kiadásához továbbra sem adja meg. Az elsőfokú hatóság a
- június
- napján kelt 2/72/2/
- számú határozatával a felperes kérelmét elutasította azon indokolással, hogy a Kft. részére korábban kiadott működési engedély folyamatosnak tekintendő, a kiadás jogszabályi feltételei változatlanul fennállnak. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
- augusztus
- napján kelt 05/1018-4/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Kifogásolta, hogy a hatóság az új működési engedély kiadására irányuló ellenőrzést mellőzve fogadta el a Kft. bejelentését, figyelmen kívül hagyta a 2010/2009.(IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 29.§
(3)bekezdésében, 6.§
(6)bekezdésében és 10.§-ában írtakat. A Kft. bejelentését egyértelműen új működési engedély kiadására irányuló eljárás megindításának kellett volna tekinteni, ennek pedig feltétele a tulajdonostárs hozzájárulása, az ennek mellőzésével hozott hatósági döntés jogsértő. Álláspontja szerint a tulajdonostársi hozzájárulását nem adta meg, ennek hiányában pedig a hatályos jogszabályi feltételeknek a működési engedély nem felel meg, ennek jogkövetkezményeit pedig a hatóságnak le kellett volna vonnia. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy abban a kérdésben kellett állást foglalnia a bíróságnak, hogy megalapozotte a felperesi kereset abban a vonatkozásban, hogy a Korm. rendelet átmeneti rendelkezései értelmében a Kft.-nek a székhely megváltozása miatt új működési engedély iránti kérelmet kellett volna előterjesztenie, ez esetben pedig a tulajdonostársi hozzájárulást ehhez mellékelnie kellett volna. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a Kft. részére a működési engedélyt az elsőfokú hatóság 1997-ben adta ki az akkor hatályos 4/1997.(I.22.) Korm. rendelet alapján. A felperes az ingatlan 1/2 tulajdoni hányaddal rendelkező társtulajdonosa az eljárások során nem vitatta, hogy az üzlet működése a jelen ügy alapjául szolgáló kérelme beadásáig az ő tudtával és hozzájárulásával történt. A rendelkezésre állt iratanyag alapján rögzítette a bíróság, hogy az elsőfokú hatóság a korábbi bírósági ítélet rendelkezése szerint lényegében nem folytatott le új eljárást, a Kft. ugyanis az adatbejelentési kötelezettségének eleget tett, a változást ennek alapján a nyilvántartásban átvezették. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a Korm. rend. 29.§
(1)bekezdése szerint a rendelet 2009. október 1-én lépett hatályba, a
(2)bekezdés értelmében rendelkezései a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A rendelet hatálybalépésekor már működő és hatályos működési engedéllyel rendelkező üzlet esetében a
(3)bekezdés szerint a kereskedőnek csak az 1. számú melléklet szerinti adatokban bekövetkezett változás esetén kell az e rendelet szerinti új működési engedély iránti kérelmet vagy bejelentést benyújtania, a jegyző a 6.§
(6)bekezdése, illetve 10.§-a alapján jár el. Hivatkozott még az elsőfokú bíróság a
(4)bekezdésben foglaltakra is. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság a Korm. rend. 29.§
(4)bekezdése alapján vette nyilvántartásba az 1997. óta folyamatosan működési engedéllyel rendelkező Kft.-t, a székhely megváltozását pedig a bejelentés alapján regisztrálta. A Korm. rend. 29.§
(3)bekezdése, 1. számú melléklete, 6.§
(6)bekezdése és 10.§ értelmezése kapcsán osztotta az elsőfokú bíróság az alperes azon álláspontját, hogy nem hagyhatók figyelmen kívül a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1.§-ának rendelkezéseiben megfogalmazott alapelvek. Nyilvánvaló, hogy a már működő és hatályos működési engedéllyel rendelkező üzlet esetében egy székhelyváltozás nem vonja maga után azt a jogkövetkezményt, hogy a kereskedőnek új működési engedély iránti kérelmet kell benyújtania. Rögzítette az elsőfokú bíróság, az alperes helytállóan állapította meg azt, hogy a Kft. a Korm.rend. szerint nem működési engedély köteles, hanem csak bejelentési kötelezettséggel tartozik, mivel nem árul a
- számú mellékletben foglalt, kizárólagos üzletben forgalmazható terméket. Ebből következően pedig a megváltozott jogszabályi rendelkezések értelmében a hatóság nem engedélyezi a működést, hanem a bejelentett adatváltozást a nyilvántartásán átvezeti, a Korm.rend. 24.§-ának rendelkezései alapján, figyelemmel a 6.§ rendelkezéseire is, és a megváltozott adattartalommal az üzlet működéséről igazolást ad ki. Utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a korábbi ítélet előírta ugyan az új működési engedély iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtását, ennek a Kft. eleget is tett. A kifejtettek szerint azonban a jogszabályi kötelezettségének a Kft. a bejelentéssel eleget tett, ebből következően a bíróság ítéletében előírtak az abban a perben felperesi pozíciót elfoglaló Kft. részéről megvalósultak. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jogalkotó a Korm.rendeletben nem rendelkezik arról, hogy a már működő üzletek tekintetében a működési engedély további érvényességének az engedélyesnek a jogszabályi rendelkezések kiadásához szükséges feltételek fennállását igazolnia kell, ebből következően sem helytálló a felperes azon hivatkozása, hogy az új jogszabály hatálybalépésével a működési engedély fenntartásához a tulajdonostársi hozzájárulás a hatóság által megkövetelendő. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Kérte, hogy a Kúria a Kft. üzletben folytatott tevékenységet tiltsa meg, illetve az üzlet nyilvántartásából való törlését és bezárását rendelje el. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet számára sérelmes és ellentmondásos is. Alaptalanul állítja a jogerős ítélet, hogy a Kft. eleget tett az új működési engedély iránti kérelem, illetve bejelentés megtételi kötelezettségének azzal, hogy székhelyváltozását bejelentette. Nem tett eleget, hiszen az új működési engedély iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának alaki feltétele, hogy minden adatot és kötelezően csatolandó dokumentumot mellékelni köteles a Korm. rend.
- számú melléklete alapján. Kifogásolta azt is, hogy a hatóság és az eljáró bíróság elhúzódó eljárásával a felperes tulajdonosi jogának gyakorlásában akadályozza. Hangsúlyozta továbbra is, hogy a Kft. működési engedélyéhez mint tulajdonostárs a hozzájárulását a továbbiakban sem adja meg. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet Pp. 274.§
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett. Kiemeli a Kúria, hogy a Pp. 270.§
(2)bekezdése és 272.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható a Pp. 275.§
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletre vonatkoztatva konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg, a Korm. rend. alkalmazását, illetve annak hiányát kifogásolta, így ennek megfelelően a Kúria lényegében a felülvizsgálatot a felülvizsgálati kérelem tartalmi elemzése alapján végezte el. A perben rendelkezésre állt adatokból megállapítható volt, hogy a Kft. a Törvényszék korábbi ítéletében foglaltaknak eleget téve székhelyváltozását - új cég címét - mint adatváltozást bejelentette a hatóságnak, azt a hatóság tudomásul vette és a változást a kereskedelmi üzletekről vezetett nyilvántartásán is átvezette. A Kft. által üzemeltetett étterem 1997. óta változatlan formában, megszakítás nélkül üzemel. A bejelentett székhely címváltozás a Kft.-re vonatkozó adat, amelynek változása nincs kihatással az étterem üzemelésére és működtetésére. A Kúria egyetértett az alperes azon jogi álláspontjával, hogy a bejelentésköteles üzlet esetében a további működtetéshez változatlan formában, változatlan tevékenység és tartalom melletti működés esetén - nem szükséges az engedélyesnek a jelenlegi jogszabályi rendelkezések kiadásához szükséges feltételek fennállását igazolni. A Kft. által bejelentett székhelyváltozás kapcsán a hatóság a Korm. rend. 6.§
(6)bekezdésében és 10.§-ában rögzített kötelezettségének eleget tett. A Kúria egyetértett azzal a jogi állásponttal, hogy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9.§
(4)bekezdés
- a)és
- b)pontjában foglalt intézkedések alkalmazásának jogszabályi feltételei nem álltak fenn. Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem volt jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp. 270.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése értelmében köteles. Budapest,
- március
- Dr. Kárpáti Zoltán a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó előadó bíró, Dr. Beniczkyné Dr. Kelemen Gyöngyi bíró