Kfv.37088/2014/7 – Kúria

(1)bekezdése tilalmaz. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.088/2014/

1. A Kúria a dr. Vincze Kornélia ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. jogtanácsos által képviselt alperes építésügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, mely perbe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Vincze Kornélia ügyvéd által képviselt Felperesi beavatkozó beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.31.009/2013/
2. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 10.K.31.009/2013/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek és felperesi beavatkozónak együttesen 30.000 (Harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A ....hrsz-ú ingatlant a tulajdonosok ...és ...hrsz-ú földrészletekre megosztották. Az ...hrsz-ú ingatlant a ...Kft. vásárolta meg lakóház építése céljából, míg az ... hrsz. ingatlan az eredeti tulajdonosok tulajdonában maradt. A felperes az 5347/2/A/4 hrsz-ú társasházi öröklakás tulajdonosa. A ... Kft. építtető kérelmére az ....hrsz. ingatlanon 5 szintes, 7 lakást és teremgarázst tartalmazó lakóépület, valamint támfal, létesítésére és terepszint átalakítására az elsőfokú építésügyi hatóság feltételekkel építési engedélyt adott. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú hatóság .... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat felülvizsgálatát a felperes kezdeményezte, melyet a Fővárosi Törvényszék 18.K.32.541/2011/
5. számú jogerős ítéletével elutasított. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság végzésével a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította. Az elsőfokú hatóság az építtetőnek a jogerős építési engedély alapján megépített 5 szintes, a földszinten és a III. emeleten 7 lakást, a pinceszinten teremgarázst és tárolókat tartalmazó lakóépületre, valamint a telken kialakított támfalakra és teremszint átalakításokra használatbavételi engedélyt adott, míg az engedély nélkül kialakított támfalra a fennmaradási és használatbavételi engedélyt ideiglenes jelleggel 1.359.000 forint építésügyi bírság megfizetésének kötelezettségével adta meg. A határozat ellen a felperes a és felperesi beavatkozó terjesztett elő fellebbezést. Az alperes
6. július
7. napján kelt .... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat hivatkozott az épített környezet alapításáról és védelméről szóló
8. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
9. §

(2)bekezdésére, valamint a 193/2009.(IX.15.) számú Korm. rendelet 37. §

(4)bekezdésére. Megállapította, hogy a hatóság az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza. Az elsőfokú építésügyi hatóság azt állapította meg, hogy ilyen tényállás nem áll fenn, ezért tárgyi épületre a használatbavételi engedélyt megadható volt. A határozat ellen a felperes terjesztett elő kereseti kérelmet, melyben az alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Kifogásolta, hogy a használatbavételi engedély valótlan tartalmú nyilatkozatok alapján került kiadásra, a telekalakítás pedig semmis okirat alapján. Az alperes a tényállás-tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, felelős műszaki vezetői nyilatkozatot az alperes nem követelt meg, az épület nem épült meg a terveknek megfelelően, valótlan számításokat tartalmazó, valótlan tervezői nyilatkozaton alapult. Hivatkozott arra is, hogy az építéshatósági ügyben a Polgármesteri Hivatal Jegyzője rendelkezik hatáskörrel. Budapest ....Jegyzőjének ... számú jegyzői intézkedése értelmében a használatbavételi engedély ügyében a hatáskörét az építési osztály vezetőjéhez delegálta. Ugyanakkor az elsőfokú használatbavételi engedélyt érintően dr. ....jegyző megbízásából ....igazgató helyett ismeretlen személy gyakorolta a kiadmányozási jogot, azonban nevét, jogosultságát és hatáskörét nem tüntette fel és az indoklás sem tartalmaz jogszabályi hivatkozást honnan származtatta hatáskörét az ismeretlen kiadmányozó. Ezért ebből következik, hogy a hatáskörrel nem rendelkező személy által kiadmányozott használatbavételi engedély semmis, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 121. §

(1)bekezdés b) pontja szerint, ezért a döntést meg kell semmisíteni. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság 2/

1. számú KK véleményében foglaltakra is. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.31.009/2013/
2. számú ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet megállapította, hogy a jogerős építési engedély jogszerűsége már nem vizsgálható és a használatbavételi engedélyezési eljárás során már nem kérhető számon olyan kérdés, amelyet a jogerős építési engedély eldöntött. Hivatkozott az Étv.
3. §

(2)bekezdésére és az Eng. Rendelet 37. §

(4)bekezdésére. Ezen szakaszok alapján az építési engedélynek való megfelelőséget a rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságot vizsgálhatja az építésügyi hatóság, így az építésügyi telekkel összefüggésben hivatkozott polgári jogi semmisségre az építési jogosultság hiányára alapított érveit a felperesnek az alperes már nem vizsgálhatta. Ugyanakkor a felperesnek a használatbavételi engedély határozattal szemben tételesen megjelölt egyéb jogszabálysértés megjelölései (az építési engedélytől történő eltérés, zöldfelületi mutató megsértése, érvénytelen felelős műszaki vezetői nyilatkozat, megalapozatlan környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás) tekintetében az alperes a felperes kereshetőségi jogát megalapozottan vonta kétségbe, mert a felperesi érdekeltség a konkrét és tényleges érdeksérelem igazolása olyan körben került megjelölésre, amely a használatbavételi engedélyezési eljárásban a vizsgálat tárgyát nem képezhette. E tekintetben a bíróság az alperes álláspontját osztotta. Ugyanakkor hivatkozott a Ket. 121. §

(1)bekezdés b) pontjára, valamint a Ket. 72. §

(1)bekezdésére. Megállapította, hogy a hatáskör címzettje az elsőfokú határozat vonatkozásában a jegyző. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a hatáskör címzettje belső szabályzatban kiadmányozási joggal valamely alsóbb szintű vezetőt bízzon meg. Ebben az esetben a döntést tartalmazó iraton feltüntetésre kell, hogy kerüljön, mind a hatáskör jogosultja, mind az annak nevében és megbízásából eljáró vezető, aki a tényleges kiadmányozást, aláírást gyakorolja. Tárgyi elsőfokú határozatot a jegyző megbízásából ....igazgató helyett ismeretlen kiadmányozó írta alá. A .... után kézzel írt kis „h" betű és egy kézzel írt „ szignószerű" aláírás található. A bíróság nem tartotta elfogadhatónak azt a megoldást, hogy a hatáskör címzettje az igazgatóra átruházott kiadmányozási jogot az igazgató tartós távolléte esetén az általa megbízott, de az iraton nem jelzett „h" jelölésű ismeretlen személy útján gyakorolja, mert ez esetben is tartalmaznia kell a határozatnak a kiadmányozásra jogosult nevét, hivatali beosztását és aláírását. Ezért a bíróság a határozatot semmisség okából hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. A határozat ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a kereset elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú határozatot az ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező személy hozta. A határozat kiadmányozásán szerepel a hatáskör gyakorlója, jelen esetben a használatbavételi engedélyezési ügyben eljáró kerületi jegyző. Az elsőfokú határozatot dr. ... ..- mint a Hatósági Igazgatóság alá tartozó Ügyfélszolgálati és Okmányiroda osztályvezetője - írta alá. Az Építési Osztály az Ügyfélszolgálati és Okmányirodához hasonlóan szintén a Hatósági Igazgatóságon belül működik. Az elsőfokú határozat kiadmányozása pedig dr. ...jegyző megbízásából ....igazgató ténylegesen az ő helyettesítésére jogosult személy által történt. Ezért az elsőfokú bíróság megsértette a Ket. 121. §

(1)bekezdés b) pontját, a Ket. 72. §

(1)bekezdésének f),

1. g)és
2. eg)pontjait, ezáltal a Pp. 206. §

(1)bekezdését. A felperes, valamint az felperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályban tartását kérte. Előadta, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmében új tényként azt állítja többek között, hogy dr. ....származna a támadott határozaton .....neve feletti olvashatatlan aláírás. Ezt az új alperesi állítást azonban a rendelkezésre álló okiratok és bizonyítékok nem támasztják alá. Azon alperesi állítást sem igazolja semmi, hogy az újonnan felhozott Ügyfélszolgálati osztályvezető a jegyző kiadmányozási hatáskörének gyakorlására jogosult volt. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indoklásában az ügyben irányadó tényállást és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le azzal a Kúria is egyetért. Kiemeli a Kúria, hogy a Pp. 270. §

(2)bekezdése és 272. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható a Pp. 275. §

(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. A Ket. 19. §-ának

(3)bekezdése előírja, hogy a hatóság hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át. Nem minősül hatáskör átruházásnak, ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte. A 19. §

(4)bekezdése értelmében a hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. A Ket. 72. §

(1)bekezdése szerint a határozatnak, ha jogszabály további követelményt nem állapít meg tartalmaznia kell

1. eg)pont a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
2. f)a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
3. g)a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú közigazgatási határozat valóban tartalmazza az építésügyi hatósági hatáskört gyakorló jegyző nevét és megbízását a kiadmányozásra, azonban a kiadmányozási jog átengedése nem a Ket. idézett rendelkezéseiben foglaltak szerint történt. Nem jogszerű a kiadmányozási jog átengedése, mert a határozat nem tartalmazza a .... igazgató helyett kiadmányozó nevét, hivatali beosztását, csak olvashatatlan aláírást. A Kúria rámutat arra, hogy a hatáskör gyakorlása és a kiadmányozás nem azonos eljárási jogintézmények, azonban a két jogintézmény összefüggésben áll egymással mégpedig oly módon, hogy a nem jogszerűen átengedett kiadmányozás felveti a hatáskör átruházását, vagy a hatáskör elvonását, amelyet a Ket. tilalmaz. A kiadmányozás akkor jogszerű, ha a határozat tartalmazza a kiadmányozással szemben támasztott törvényi követelményeket. A kifejtettekből következően az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta döntése meghozatalakor a Ket. 121. §

(1)bekezdés b) pontját, mert az elsőfokú határozat a fentiekből következően semmis, így az azt helybenhagyó másodfokú határozat is semmis. Ezért a Kúria az ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi és felperesi beavatkozói eljárási költség megfizetésére a Kúria az alperest a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte, míg a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad (6/

1. (VI.26.) IM rendelet 14.§-a). Budapest,
2. május
3. Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke,. Beniczkyné dr. Kelemen Gyöngyi s.k. előadó bíró,. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő