A határozat elvi tartalma: Fegyelmi eljárás során az elkövetés folyamatossága az elévülés bekövetkeztét kizárja. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.186/2013/10.szám A Kúria a felperesnek a dr.Papp Géza ügyvéd által képviselt Magyar Ügyvédi Kamara (1054 Budapest, Szemere u. 8.) alperes ellen kamarai ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- december
- napján kelt 12.K.32.965/2012/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Törvényszék 12.K.32.965/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget. fizessen meg az felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a
- december
- napján kelt 2009.F. 252/
- számú határozatával a felperest egy rendbeli szándékos és folytatólagos fegyelmi vétség elkövetése miatt kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, amelynek végrehajtását három évre felfüggesztette. A felperes fellebbezett a határozat ellen, a alperes neve Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa a
- június
- napján kelt Üft/6018/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Nem vitatta, hogy az alperes másodfokú határozata a tényállást tényszerűen tartalmazza. Kereseti kérelme arra vonatkozott, hogy azért helyezze a bíróság hatályon kívül a fegyelmi határozatokat, mert az elévülés bekövetkezte miatt meghozataluk jogszabálysértő volt. Az elévülés tekintetében hivatkozott a fegyelmi eljárásról szóló 3/1998.(VI.27.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ)
- § /4/ bekezdésére, amely alapján álláspontja szerint jelen ügyben fegyelmi eljárást nem lehetett volna indítani, mivel a letevők által a pénzek betéti számlára történő helyezése (2005.július 5.), illetőleg a letétből történő kifizetés (
- november 2.) óta már több mint három év eltelt, amikor a letevők a Budapesti Ügyvédi Kamarához bejelentést tettek
- június 9-én. A három éves elévülési határidő jogvesztő. A törvényszék a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában Magyarország Alaptörvénye
- cikkére, valamint a FESZ
- § /1/ és /4/ bekezdésére hivatkozott. Kifejtette, hogy az ügyben arról kellett dönteni, hogy a MÜK Szabályzat
- § /4/ bekezdésében meghatározott elévülési idő alatt a jogvesztés mikor következik be. Leszögezte, hogy a felperes által nem vitatottan az alperesi hatóság a tényállást tényszerűen állapította meg. A megállapított tényállásból és a felperes által előadottakból egyértelműen következett, hogy a folyamatos mulasztásban megvalósuló cselekményre nem vonatkozik a három éves jogvesztő határidő. A törvényszék az alperes határozatát a felperes által kifogásolt részben felülvizsgálta, és ennek során azt állapította meg, hogy az alperes helyesen tárta fel az ügyben irányadó tényállást, a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése és alkalmazása alapján törvényes jogi következtetést vont le, határozata jogszerű rendelkezéseket tartalmaz. A határozat nem volt jogszabálysértő. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Pp.
- § /1/ bekezdését sérti. Az ítélet indokolásából nem állapítható meg kétséget kizáró módon, hogy a másodfokú határozat ellen előterjesztett keresetben előadottakat megvizsgálta-e érdemben teljes körűen a törvényszék. Az ítélet indokolásának részletes, az előterjesztett kereseti kérelem minden elemére vonatkozó indokolást kellett volna tartalmaznia. Nem tűnik ki az ítélet indokolásából, hogy a keresetlevélben előterjesztett bizonyítékok mérlegelése, megvizsgálása teljes körűen megtörtént-e, ebből következően az ítélet okszerűtlen, logikai hiányosságokat tartalmazó módon került meghozatalra. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.274.§ megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
(1)bekezdésnek A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint a törvényszék megfelelő alapossággal rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból - az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezés alkalmazásával - helytálló jogi következtetést vont le. Kiemeli a Kúria, hogy a Pp.
- § /2/ bekezdése és
- § /2/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp.
- § /2/ bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. A Pp.
- § /1/ bekezdéséből következően a közigazgatási perekben is irányadó a kereseti kérelemhez kötöttség Pp.
- §-ában megfogalmazott alapelve és a Pp.
- § /1/ bekezdése. A Pp.
- § /2/ bekezdése szerint a bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Ezen törvényi előírásokból következően jogszerűen járt el a törvényszék, amikor az alperes határozatának jogszerűségét kizárólag a kereseti kérelemben foglaltak alapján, azaz az elévülés körében vizsgálta. A felperes keresetében egyértelműen leszögezte, hogy a másodfokú határozat a történeti tényállást tényszerűen tartalmazza, azzal kapcsolatosan semmiféle kifogást nem terjesztett elő. Kizárólag az elévülés körében vitatta az alperesi határozat jogszerűségét. Ebből következően a törvényszéknek is csak az elévülés kérdésében kellett ítéletében döntést hoznia. A Pp.
- § /1/ bekezdése értelmében az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást, az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A fentiekből következően a törvényszéknek kizárólag jogkérdésben kellett döntést hoznia és erre vonatkozóan a jogerős ítélet a Pp. előírásainak megfelelő indokolást tartalmaz. Alaptalanul kifogásolta a felperes felülvizsgálati kérelmében az indokolás hiányosságát, okszerűtlenségét és logikai ellentmondását, ugyanis erre kizárólag a tényállás megállapítása körében, a bizonyítékok mérlegelése tekintetében kerülhet sor (Pp.
- §
(1)bekezdése). A Kúria álláspontja szerint a törvényszék helytállóan állapította meg, hogy a felperes mulasztásban megvalósuló cselekménye esetén az elévülés mindaddig nem következik be, amíg a felperes kötelezettségének eleget tehetett volna. A fegyelmi eljárásban megállapított tényállás szerint a felperes
- év május hónap és
- év augusztus hónap
- napján vett át összesen 30.000.000 forintot. A felperes az ügyvédekről szóló
- évi XI. törvény
- § /1/ és /2/ bekezdés rendelkezéseit megszegve a megbízási szerződést nem foglalta írásba. Eljárása nem felelt meg az Üt.
- és
- § rendelkezéseinek, és megsértette az ügyvédek letétés pénzkezeléséről szóló 4/1999.(III.1.) szabályzat II. rész
- pontját is, miszerint az ügyvéd tartozik felelősséggel az átvett összeg jogszerű felhasználásért, vissza- vagy kifizetéséért. Az a tény, hogy a felperes jogosulatlanul kifizetést teljesít, nem szünteti meg az elszámolási kötelezettségét. Mindebből következően a felperes alappal nem hivatkozhat az elévülésre, mivel az előzetes vizsgálat elrendeléséig -
- július
- napjáig - elszámolási vagy visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget. A FESZ
- § /6/ bekezdése szerint az előzetes vizsgálat tartama alatt az elévülés nyugszik. A fegyelmi eljárás alatt pedig a cselekmény elévülése értelemszerűen nem következhetett be. A fentiekre figyelemmel a felperes alaptalanul hivatkozott a törvényszék előtt az elévülés bekövetkeztére, mint az alperesi határozat jogszabálysértését megalapozó körülményre és a felülvizsgálati eljárás során is az indokolási kötelezettség hiányára. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a közigazgatási perben a törvényszéket a felperesi kereset kötötte, annak korlátai között hozhatta meg döntését, egyéb tekintetben, az alperesi határozat vonatkozásában vizsgálódást, jogszerűségi felülvizsgálatot nem végezhetett. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei között hozhatta meg döntését, amely kizárólag az indokolási kötelezettség hiányosságára utalt. Ezen körben vizsgálódva a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet ezen jogszabályi előírásokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp.
- § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- § /1/ bekezdés szerint kötelezte. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket viselésére a felperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- § /2/ bekezdése értelmében köteles. ,
- december
- Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok