Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.243/2013/7. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. ... Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. ... ügyvéd) által képviselt ... felperesnek Dr. ... ügyvéd által képviselt ... (I.rendű alperes címe) I. rendű és a ... Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. ... ügyvéd) által képviselt ... (II.rendű alperes címeII. em. 12.) II. rendű alperes ellen kötbér megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2013. január 24. napján kelt, .... számú ítélete ellen az I. rendű alperes 19. sorszámú fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (Harmincezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes a 250.000.000 forintot meghaladó értékű, állami vagyonkörbe tartozó ingatlanok értékbecslése tárgyában lefolytatott egyszerűsített közbeszerezési eljárás eredményeként - a beadott ajánlat, a dokumentáció és a tárgyalások alapján - 2008. július 7-én határozott időre, 2011. június 5-ig szóló vállalkozási szerződést kötött az alperesekkel mint a közbeszerzési eljárásban nyertes konzorcium tagjaival. A vállalkozói díj összegét a 250-750 millió forint közötti értékű ingatlanok esetében 289.000 forint, a 750 millió forintot meghaladó értékű ingatlanok esetében 519.000 + áfa összegben állapították meg ingatlanonként. A szerződés 2. pontja értelmében a megrendelő eseti megrendelései szerinti ingatlan forgalmi értékbecslést tartalmazó szakértői jelentést a vállalkozó (alperesek) legkésőbb a megrendelés átvételétől számított 20. napon leszállítja a megrendelőnek; azt 3 példányban köteles átadni, továbbá számítógépes adathordozón is a megrendelő rendelkezésére kell bocsátania. A 4. pontban a felek megjelölték a kapcsolattartó személyeket, azt is rögzítve, hogy a vállalkozó szakértői jelentését a megrendelő kapcsolattartójának kell átadni. Továbbá úgy rendelkeztek, közöttük a kapcsolattartás szóban és írásban (faxon, emailben
- is)történhet, azonban a szóban megtett nyilatkozatok érvényességének feltétele, hogy a nyilatkozattevő nyilatkozatát a másik félhez haladéktalanul írásban is eljuttassa; a megrendelő a szakértői jelentés átvételét követő 8 napon belül köteles nyilatkozni, hogy elfogadja a feladat teljesítését, illetve a jelentést kijavításra, vagy kiegészítésre visszaadja, avagy a szerződésszegés súlyosságára tekintettel azonnali hatállyal felmondja a szerződést. Amennyiben ezen időn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a feladat teljesítését elfogadja. A 12. pont azt is kimondta, a megrendelő a szerződés teljesítése érdekében a vállalkozó rendelkezésére bocsátja a birtokában lévő minden olyan információt, amelyre annak a szerződés teljesítése során szükség van; a feladat elvégzéséhez hiányzó és a megrendelő birtokában nem lévő információkat a vállalkozónak magának kell beszereznie. A 6. pont úgy rendelkezett, a határidő be nem tartása esetén a vállalkozó minden késedelmes nap után köteles kötbérként megfizetni az eseti megrendelés vállalkozói díjának 30 %-át, azt a megrendelő külön számlázza, ugyanakkor jogosult a kötbért a vállalkozónak járó díjba beszámítani. A 7. pontban az alperesek, mint a konzorciumot alkotó felek egyetemlegesen felelősséget vállaltak a feladatok elvégzéséért azzal, hogy kártérítési felelősségük is egyetemleges. A 21. pont szerint a felek kizárólag akkor mentesülnek a szerződésszegés következményei alól, ha bizonyítják, hogy a szerződésszegés a másik fél érdekkörében, vagy mindkét fél érdekkörén kívül eső okból lehetetlenült. A vállalkozási szerződés alapján felperes 2010. május 10-i keltezéssel, kapcsolattartója megjelölésével írásban eseti megrendelést küldött az I. rendű alperesnek a ...i .... és .... helyrajzi számú ingatlanok értékbecslésének elkészítésére, az ingatlanok adatait is közölve. A megrendelést az I. rendű alperes 2010. május 13-án vette át, ezt követően tájékoztatta a felperesi kapcsolattartót arról, hogy a feladat teljesítéséhez milyen további információk, okiratok szükségesek és azok rendelkezésére bocsátását kérte. A felperesi kapcsolattartó azt a tájékoztatást adta az I. rendű alperesnek, hogy a szükséges okiratok az ingatlanok 2010. június 15-i helyszíni szemléjén rendelkezésre fognak állni. A 2010. június 15-i helyszíni szemlén a felperesi kapcsolattartó azt közölte az I. rendű alperessel, hogy az értékbecsléshez szükséges okiratok a felpereshez kerültek megküldésre. Ezt követően az I. rendű alperes haladéktalanul a felpereshez fordult a dokumentumok megküldése érdekében. Az értékbecslés elkészítéséhez szükséges dokumentumokat az I. rendű alperes 2010. július 7-én kapta meg a felperestől. A ...i ingatlanok forgalmi értékbecslését az I. rendű alperes egy eredeti és két másolati példányban 2010. szeptember 1-jén küldte meg a felperesnek. A felperes 2010. szeptember 30-án kelt levelében a ...i ingatlanok értékbecslésére adott eseti megrendelései 91 napos késedelemmel történt teljesítésére hivatkozással az ingatlanonkénti 289.000 forint összegű vállalkozói díj alapulvételével napi 30 % kötbér mértékkel számolva ingatlanonként 7.889.700 forint, azaz összesen 15.779.400 forint összegű kötbérigényt jelentett be az alpereseknek mint egyetemleges kötelezetteknek. Az I. rendű alperes 2010. október 12-én kelt, a felperesnek küldött levelében vitatta a kötbérigény megalapozottságát. Arra hivatkozott, a késedelem nem neki felróható okból, hanem azért következett be, mert a felperes késedelmesen teljesítette a megrendelés teljesítéséhez szükséges megrendelői szolgáltatásait, az értékbecslés elkészítéséhez szükséges, általa biztosítandó dokumentumokat csak a megrendelés 2010. május 13-i alperesi átvételét követő 20 napos teljesítési határidejének lejárta után bocsátotta az I. rendű alperes rendelkezésére. A felperes jogosulti késedelme kizárja a kötelezett I. rendű alperes egyidejű késedelmét, felperes nem tarthat igényt késedelmi kötbérre. A felperes 2010. október 22-én kelt levelében kötbérigényét ingatlanonként 3.121.200 forint (összesen: 6.242.400 forint) összegben tartotta fenn. Úgy nyilatkozott, tudomásul veszi, hogy az értékelő munka a szükséges műszaki dokumentáció hiányában nem kezdődhetett meg a megrendelés kézhezvételét követően 2010. május 13-án, erre tekintettel a megrendelés időpontját 2010. július 7. napjára módosítja. Ettől számítva a teljesítés 2010. július 27-én vált volna esedékessé, az I. rendű alperes azonban 36 napos késedelemmel, csak 2010. szeptember 1-jén adta át a szakvéleményt. Az I. rendű alperes továbbra is vitatta a kötbérigényt, korábbi álláspontját fenntartva a módosított kötbérigényre nézve azt is kifogásolta, hogy felperes a megrendelés időpontját a szerződés rendelkezéseitől eltérően egyoldalúan módosította. Véleménye szerint az eredeti szerződéses határidők szerinti 2010. július 2-i teljesítési időpont kizárólag közös megegyezéssel lett volna módosítható, ennek hiányában az eredeti feltételek változatlanul érvényesek, így felperes a Ptk. 302. §
- b)pontja szerinti jogosulti késedelmére tekintettel a Ptk. 303. §
(3)bekezdése alapján kizárt az alperesi késedelem. A felek közötti egyeztetések nem vezettek eredményre. Felperes a fizetési meghagyás iránti kérelemmel indult, ellentmondás folytán perré alakult eljárásban 2011. december 16-án előterjesztett keresetében az alpereseket a Ptk. 246. §-ára és 337. §
(1)bekezdésére alapítva 13.973.150 forint késedelmi kötbér és
- október 5-től a kifizetésig a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamat egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni. A kereseti előadás szerint az alperesekkel kötött vállalkozási szerződés alapján a ...i ingatlanok forgalmi értékbecslésének elkészítésére adott,
- május 13-án átvett eseti megrendelést az I. rendű alperes
- szeptember 1-jén, a szerződés szerinti 20 napos teljesítési határidő
- június 2-i lejártát követően 91 napos késedelemmel teljesítette, így a szerződés rendelkezései értelmében alpereseket egyetemlegesen 15.779.400 forint késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. Ebből az alperesekkel szemben fennálló 1.806.250 forint összegű felperesi számlatartozás beszámítására tekintettel a kereseti kérelem szerinti összeget tartoznak megfizetni a felperesi fizetési felszólítás kézhezvételétől számított törvényes mértékű kamatokkal együtt. Az alperesi ellenkérelemben foglaltakkal szemben a felperes vitatta, hogy az értékbecslés elkészítéséhez szükséges dokumentáció rendelkezésre bocsátásával összefüggésben olyan késedelem terhelné, ami a kötelezetti késedelmet kizárja. Állította, az alperesek által hiányolt dokumentumok nem álltak rendelkezésére, ezért nem is minősülnek olyan dokumentumnak, amelyet a szerződés
- pontja szerint a teljesítéshez neki kellett volna a vállalkozó rendelkezésére bocsátania. Jogosulti késedelem ezért nem állapítható meg, együttműködési kötelezettségének tett eleget, amikor erre irányuló szerződéses kötelezettség hiányában az értékbecsléshez szükséges okiratokat az alperes szóbeli megkeresése alapján beszerezte, és az I. rendű alperes rendelkezésére bocsátotta. Ugyanakkor az I. rendű alperes nem tett eleget a Ptk.
- §
(2)bekezdése szerinti akadályközlési kötelezettségének, mert a szerződés
- pontja szerinti írásbeli akadályközlést elmulasztotta, az alperesek ezért is megalapozatlanul hivatkoznak a felperesi késedelemre. A kötbér mértékére nézve hangsúlyozta, a közbeszerzési eljárásban a kötbér mértéke is bírálati szempont volt, az alperesek eredeti ajánlata napi 2 % mértékű kötbért tartalmazott, ezt a tárgyalások során emelték napi 30 %-ra. A kötbér a nyertes alperesi ajánlatban kifejezetten vállalt mértékben került rögzítésre a vállalkozási szerződésben, ezért nem mérsékelhető. Ezzel összefüggésben felperes csatolta a közbeszerzési eljárás iratait is. Egyebekben hangsúlyozta azt is, a felek a szerződés teljesítése során azt a gyakorlatot követték, hogy az eseti megrendelések szerinti értékbecsléseket alperesek számítógépes adathordozón és kinyomtatva is átadták, a teljesítés időpontjának a kinyomtatott példány megküldésének időpontját tekintették, a perbeli esetben ez az időpont
- szeptember 1-je volt. Alperesek a kereset elutasítását kérték, annak jogalapját és összegszerűségét is vitatva. Az I. rendű alperes állította, a perbeli eseti megrendelések teljesítése a felperes megrendelői késedelme miatt azért nem történt meg a szerződés szerinti kötbérköteles határidőn belül, mert a megrendelés teljesítéséhez szükséges okiratokat felperes késedelmesen, csak a szerződés szerinti teljesítési határidő lejárta után bocsátotta az I. rendű alperes rendelkezésére, annak ellenére, hogy az I. rendű alperes eleget tett a Ptk.
- §
(2)bekezdése szerinti akadályközlési kötelezettségének. A felperes a Ptk.
- § b) pontja szerinti jogosulti késedelme a Ptk.
- §
(3)bekezdése szerint kizárja az I. rendű alperes egyidejű kötelezetti késedelmét, alperesi késedelem hiányában pedig alaptalan a kötbérigény. Az okiratok késedelmes megküldését
- október 22-én kelt levelében maga a felperes is elismerte, így azt a perben már nem teheti vitássá. Az I. rendű alperes véleménye szerint továbbá, késedelmére figyelemmel felperes a dokumentáció I. rendű alperes rendelkezésére bocsátását követően állított 36 napos késedelem időtartamára sem tarthat igényt kötbérre, mert a felek szerződésükben nem rendelkeztek arról, hogy a felperesi késedelem esetén alperesek milyen határidőn belül kötelesek teljesíteni, illetve hogy mi a kötbérköteles határidő. Erre nézve a dokumentumok rendelkezésre bocsátását követően sem született megállapodás a felek között, ugyanakkor a szerződés szerinti teljesítési határidő a dokumentumok átadásakor már eltelt. Mindezekre tekintettel nincs olyan határidő, amelyhez képest az alperes késedelme megállapítható lenne. A kötbérigény a felróhatóság hiányában is alaptalan, mert I. rendű alperes a megrendelés teljesítése során az elvárható gondossággal és körültekintéssel járt el, a szerződés a határidőben történő teljesítés megrendelő érdekében felmerülő okból bekövetkező lehetetlenné válása esetére nem rendelkezett, a felek a szerződés teljesítése során közös megegyezéssel azt a gyakorlatot alakították ki, hogy a szükséges feltételek felperesi biztosítását követően történő alperesi teljesítés esetén a felperes kiállítja a teljesítésigazolást, ugyanakkor nem érvényesít a szerződésszegésből eredő igényt, így kötbérigényt sem. A felek között szóban létrejött és a szerződéskötés során követett gyakorlatban kifejezésre jutó megállapodásra figyelemmel is alaptalan a felperesi kötbérigény, mert felperes a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti jóhiszeműség és tisztesség követelményét, valamint együttműködési kötelezettségét megsértve a szükséges dokumentumok megküldésével egyidejűleg nem közölte azt, hogy az írásbeli szerződésben foglaltak szerinti teljesítési határidőt tekinti irányadónak a perbeli megrendelésekre. Ennek hiányában nem róható az I. rendű alperes terhére, hogy a gyakorlatban ilyen helyzetekre létrejött szóbeli megállapodás szerint eljárva a lehetőségeihez képest legrövidebb határidőn belül teljesítette az eseti megrendeléseket. Az I. rendű alperes véleménye szerint, amennyiben jogalapjában megalapozott a felperesi kötbérigény, úgy annak mértéke eltúlzott, mert többszöröse a vállalkozói díjnak, továbbá azért is, mert a késedelemből eredően felperest nem érte kár. Mindezekre tekintettel napi 0,5 % mértékű kötbért tartott elfogadhatónak. A II. rendű alperes az I. rendű alperes által előadottakhoz csatlakozva a felperesi késedelemre és a kötbér eltúlzott mértékére hivatkozott, továbbá azt is hangsúlyozta, a perbeli megrendelések teljesítésével összefüggésben egyáltalán nem járt el. Széles körű bizonyítás lefolytatását követően az elsőfokú bíróság
- január 24én meghozott .... számú ítéletével az alpereseket egyetemlegesen a felperes részére 1.200.000 forint és
- október 14-től a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %kal növelt mértékének megfelelő kamat, valamint 57.885 forint perköltség megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte továbbá felperest az alperesek részére személyenként 348.615 forint perköltség, míg az alpereseket az államnak egyetemlegesen 45.800 forint le nem rótt eljárási illeték megfizetésére, egyebekben úgy rendelkezett, a további le nem rótt 492.600 forint eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolása szerint a perben rendelkezésre álló adatokból, bizonyítékokból megállapíthatóan felperes a
- május 13-án átvett eseti megrendelés teljesítéséhez szükséges műszaki dokumentációt az I. rendű alperes részére, kérésének eleget téve,
- július 7-én küldte meg, utóbb
- október 22-i levelében maga is tudomásul véve a műszaki dokumentációval kapcsolatos késedelmét. Erre tekintettel a
- július 7-től számított 20 nap elteltét megelőző időszakra a felperes megalapozottan kötbérigényt nem érvényesíthet. A perben arra nézve nem állt rendelkezésre adat, hogy
- július 27-ét követően alperesek miért nem szolgáltatták határidőben a perbeli vagyonértékeléseket. A szerződés rendelkezései alapján az I. rendű alperes számára egyértelműnek kellett lennie annak, hogy valamennyi okirat rendelkezésre állása esetén az értékbecslést 20 napon belül el kell készítenie, és miután ennek nem tett eleget,
- július
- napját követően késedelembe esett, kimentés hiányában terhére összesen 36 nap késedelem volt megállapítható. Az I. rendű alperesi ellenkérelemben foglaltakra utalva az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, a perben nem volt jelentősége annak, hogy más eseti megrendelésekkel összefüggésben a felperes nem érvényesített kötbérigényt, mert önmagában ez a körülmény az I. rendű alperes által állított szerződésmódosítás tényét nem támasztja alá. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság álláspontja szerint arra figyelemmel, hogy a perbeli megrendelések teljesítéséért járó nettó 578.000 forint vállalkozói díjat a 36 napi késedelem után a szerződés szerint járó 6.242.400 forint késedelmi kötbér többszörösen meghaladja, a kötbér mértéke eltúlzottnak minősül, ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján mérséklése indokolt. A kötbér mérséklésekor az elsőfokú bíróság nyomatékkal vette figyelembe azt, hogy a kötbér mértéke a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződésben a nyertes alperesi ajánlatban foglaltakkal azonosan került meghatározásra. Emellett azt is értékelte, hogy felperes a késedelemmel összefüggésben nem jelölt meg olyan körülményt, amelyből eredően kár érte volna. Mindezekre figyelemmel a kötbért megrendelésenként 600.000 forintra, összesen 1.200.000 forintra mérsékelte, figyelemmel az I. rendű alperesi ügyvezető személyes meghallgatása során tett azon nyilatkozatára is, hogy az ajánlattétel során a kötbérmérték meghatározásakor, az adott versenyhelyzetben a vállalkozói díj elvesztése eleve vállalható kockázatnak látszott. A késedelmi kamatfizetés kezdő időpontját az elsőfokú bíróság
- október
- napjában határozata meg, mert számla kibocsátására a felperes részéről nem került sor, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem pedig
- október 14-én került előterjesztésre. Az ítélettel szemben az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérte. Véleménye szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperesi kötbérigényt jogalapjában megalapozottnak találta. Korábbi perbeli nyilatkozatait fenntartva és részben megismételve hangsúlyozta, a felperes késedelme az alperesi kötelezetti késedelmet kizárta, mégpedig a
- július
- napját követő időszakra is. Továbbra is állította, a felek között szóban szerződésmódosítás jött létre arra nézve, hogy a felperesi késedelemmel érintett eseti megrendelésekkel összefüggésben a felperes nem érvényesíti a szerződésszegésből eredő igényét, így a kötbérigényt sem. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság e körben indokolatlanul hagyta figyelmen kívül ... tanú vallomásában, valamint a felperes
- július 2-án kelt levelében foglaltakat, amelyek az általa állított szerződésmódosítás tényét bizonyítják. A felek között kialakult, a rendelkezésre álló adatok alapján ugyancsak kétséget kizáróan megállapítható gyakorlatra figyelemmel az elsőfokú bíróság tévesen hagyta figyelmen kívül azt a körülményt is, hogy az I. rendű alperest nem terheli felróhatóság azért, hogy a felperesi késedelem megszűnését követő 20 napon belül nem teljesítette a megrendelést. Ismételten utalt arra is, a felperes együttműködési kötelezettségét megsértette, amikor a perbeli megrendelések teljesítéséhez szükséges műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg nem tájékoztatta az I. rendű alperest arról, hogy ettől az időponttól számított 20 napon belül tart igényt a teljesítésre, ennek hiányában pedig kötbérkövetelést fog érvényesíteni. Az összegszerűség vonatkozásában is fenntartotta véleményét, amely szerint az elsőfokú bíróság a kötbér mérséklése során figyelmen kívül hagyta azt, hogy a kötbérfizetési kötelezettség azon felperesi magatartás következtében állt elő, hogy felperes többször akadályozta az alperes szerződésszerű teljesítését, nem megfelelően értékelte továbbá az elsőfokú bíróság azt sem, hogy a kötbér többszöröse a vállalkozói díj összegének. A fellebbezés szerint továbbá a kötbér mérséklése körében az elsőfokú bíróság az I. rendű alperesi ügyvezető nyilatkozatában foglaltakat is tévesen értékelte. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, lényegében helyes indokai alapján. Hangsúlyozta, az alperesek nem támasztották alá az általuk állított szerződésmódosítás tényét, az I. rendű alperesi fellebbezésből megállapíthatóan továbbá az I. rendű alperes tévesen értelmezi a perbeli szerződés kötbérkikötését, és fellebbezése lényegében ezen a téves értelmezésen alapul. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül és a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozatlannak találta. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helytálló jogi következtetést levonva, megalapozott indokolással kötelezte az I. rendű és a II. rendű alpereseket egyetemlegesen a mérsékelt összegű késedelmi kötbér megfizetésére. Az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltakkal a Fővárosi Ítélőtábla teljes mértékben egyetért, az I. rendű alperesi fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat megjegyezve. Az elsőfokú bíróság valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték figyelembevételével és helytálló, okszerű mérlegelésével állapította meg azt, hogy a felperes késedelme csak addig az időpontig állt fenn és zárta ki az I. rendű alperes kötelezetti késedelmét, amíg a perbeli megrendelések teljesítéséhez szükséges dokumentációt a felperes
- július 7-én nem bocsátotta az I. rendű alperes rendelkezésére, továbbá a felek közötti vállalkozási szerződés rendelkezéseit helytállóan értelmezve állapította meg azt is, hogy a szerződés rendelkezései alapján I. rendű alperesnek a megrendelést ettől számított 20 napon belül kellett volna teljesítenie, eddig az időpontig kellett volna felperes rendelkezésére bocsátani az eseti megrendelés szerinti értékbecsléseket. Ugyancsak helytállóan fejtette ki az elsőfokú bíróság ítélet indokolásában azt, hogy önmagában az a körülmény, hogy más eseti megrendelésekkel összefüggésben a felperes nem érvényesített késedelmi kötbérigényt, az I. rendű alperes által állított, az írásban megkötött szerződéstől eltérő tartalmú szóbeli szerződésmódosítás tényét nem támasztotta alá. Az I. rendű alperes a perben nem bizonyította, hogy az általa állított tartalommal a szerződésmódosítás létrejött volna, továbbá azt sem, hogy a szerződésmódosítást a vállalkozási szerződés rendelkezésének megfelelően utóbb írásban is rögzítették volna. Ennek bizonyítására a fellebbezésben hivatkozott levél, illetve az I. rendű alperes által abból idézett mondatrészek („Hivatkozva telefoni úton jelzett kérelmükre..."; „...további szíves felhasználásra...") nyilvánvalóan nem alkalmasak. Az elsőfokú bíróság a kötbér mérséklése körében is helytállóan értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, valamint az eset összes körülményeit, jelentősen mérsékelve a késedelmi kötbér mértékét. A fellebbezésben előadottak a kötbér további mérséklésére nem szolgálhattak alapul. Az I. rendű alperesi fellebbezés olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely eltérő tényállás megállapítására, illetve az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés levonására szolgálhatna alapul, nem tartalmaz. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján - helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. Az I. rendű alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján I. rendű alperest kötelezte a felperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- március
- Dr. Tibold Ágnes s.k., a tanács elnöke Dr. Felker László s.k., s.k., előadó bíró Levek Istvánné dr. bíró