Kfv.37465/2013/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Orvosi etikai vétség. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.465/2013/5.szám A Kúria a dr. Neiger M. Tibor ügyvéd által képviselt felperes- a Gyovai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes elleni etikai ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.26.946/2013/7. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott tárgyaláson meghozta a következő Í t é l e t e t: A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi 3.K.26.946/2013/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes háziorvos. A 3 hónapos ... státuszvizsgálata után a szülők panaszt jelentettek be a Magyar Orvosi Kamara Területi Szervezetéhez. A panasz szerint a fitymavizsgálatot az orvos durván végezte el, a gyermeknek fájdalmat és egészségkárosodást okozva, önrendelkezési jogukat sértette, amikor nem kérte a beavatkozáshoz a véleményüket és a kezét nem mosta meg, ezért a gyermeket gondatlanságból veszélyeztette. A Magyar Orvosi Kamara ..... Területi Szervezet Etikai Bizottsága .... számú határozatával a felperes ellen benyújtott panaszt elutasította. A megismételt eljárás előzményeként az Etikai Bizottság korábban már megállapította a státuszvizsgálattal kapcsolatban, hogy az elvégzett fitymavizsgálat során etikai vétség nem merült fel, az orvos állítása szerint az előző vizsgálatot követően a kezét megmosta, így eljárása szabályosnak tekinthető. Mivel további bizonyíték nem állt rendelkezésre, így etikai szabálytalanságot nem lehetett megállapítani. A titoktartási kötelezettséggel kapcsolatban a felek nem csatolták az általuk hivatkozott levelezést, azt megvizsgálni nem tudta, így a panaszt bizonyítatlanság, illetve etikai vétség hiányában elutasította. A panaszosok a határozat ellen fellebbezéssel éltek. A alperes .... számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta. Megállapította, hogy az orvos etikai vétséget követett el és vele szemben figyelmeztetés etikai büntetést szabott ki. A határozat szerint a vizsgálat megkezdését megelőzően a kézmosás elmaradása a terhére róható. Az új eljárás lefolytatását követően az ÁNTSZ-nek az előtte folyó eljárást végül megszüntető .... számú határozatában foglaltak ellenére az ügy etikai megítélése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül dr. .... regionális szakfelügyelő főorvos megállapítása, amely szerint a kollégának kompetenciája volt az esetleges fitymaszűkület megállapítására, de a leírt beavatkozást nem tartotta szakmailag indokoltnak. Az egészségügyi ellátásra szakmai protokoll vagy módszertani levél, ajánlás nem áll rendelkezésre, de az ellátás nem a mindennapi szakmai gyakorlatban ismert és elfogadott módon történt. Megítélése szerint a gyermeket maradandó károsodás nem érte. Ezért a szakfelügyelő főorvos véleménye alapján az elsőfokú határozatot megváltoztatta és az eljáró orvost figyelmeztetés etikai büntetés kiszabásával sújtotta. A döntést a 2011. évi XXIII. törvénnyel módosított, az egészségügyben működő szakmai kamaráról szóló 2006. évi XCVII. törvény (továbbiakban Ekt.) 20. §

1. b)pontja és a MOK Alapszabályának 15.
2. a)pontjára alapította. A felperes az alperes határozata ellen kereseti kérelmet terjesztett elő, melyben a határozat hatályon kívül helyezését és perköltségének megfizetését kérte. Keresetében hivatkozott az ÁNTSZ .... számú határozatára, amely szerint szakmai hibát nem követett el, a panasz alaptalan volt, ezért az eljárást vele szemben megszüntették. A fitymavizsgálat alapján rögzítette az orvosi dokumentációban, hogy phimosis nem észlelhető, ezért minden alapot nélkülöz az alperesi határozat ezzel ellentétes megalapozatlan bizonyítás felvétele nélkül rögzített álláspontja. Megalapozatlan a kézmosás elmaradásának terhére rovása, mert az elsőfokú határozatban írt tényállással szemben a másodfokú határozat ellentétes tényállást nem állapított meg. A szakmai szabályok azt kívánják meg, hogy a beteg vizsgálatát megelőzően kerüljön sor a kézmosásra és az előző beteg kimenetele és az új beteg bejövetele közötti időtartamban szokott kezet mosni. Ugyanakkor az alperes nem jelölte meg a határozatban, hogy az alapszabály mely pontjára, vagy a Kamara mely belső szabályzatának, mely rendelkezésében írt kötelezettségét szegte meg vétkesen. A .... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Rögzítette, az első- és másodfokon eljáró szakmai hatóság, amely szakmai kérdésben járt el az ügyben, megállapította, hogy a felperes nem követett el szakmailag semmiféle kifogásolható cselekményt. Ezek figyelmen kívül hagyásával hozta meg az alperes a határozatát és kizárólag a szakfelügyelő főorvos levelére hivatkozva változtatta meg az elsőfokú döntést, amely maga is kifejti, hogy a felperesnek kompetenciája volt a fitymaszűkület megállapítására. Az ellátás nem a szakmailag elismert és elfogadott módon történt, azonban az ellátásra szakmai protokoll vagy módszertani levél, illetőleg ajánlás nem áll rendelkezésre. Egyedül a regionális szakfelügyelő álláspontja az, hogy a mindennapi szakmai gyakorlatban az eljárás nem a gyakorlatnak megfelelően történt. Ugyanakkor a gyermeket ért esetleges károsodás csak a kisfiú kivizsgálása alapján lehetséges, amelyhez azonban a szülők nem járultak hozzá. Az alperes úgy változtatta meg az elsőfokú döntést, hogy tényállás-tisztázási kötelezettségnek nem tett eleget, nem vette figyelembe a szakmai szerv végzését, amely nem tartotta megalapozottnak a panaszt és nem állapítható meg, hogy az alapszabály mely pontját sértette. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy az ítélet indoklása nem foglalkozik a higiéniai szabályok megsértésével, kizárólag olyan szempontból foglalkozik az alperesi határozattal, hogy az mennyiben felel meg a Népegészségügyi Intézet jogerős döntésében foglaltaknak, miközben az etikai eljárás során az alperest a döntés nem köti. Előadta, hogy az etikai ügyben felmerült adatokat az alperes szabadon mérlegelhette és azokból meggyőződése szerint a mérlegelés eredményének megfelelő döntést hozhatta. Hivatkozott a Pp. 339/B. §-ára, valamint az Ekt. 20. §
3. b)pontjára, továbbá a MOK Alapszabály 15. §
4. a)pontjára. Előadta, hogy a felperes a foglalkozás szakmai szabályait nem tartott be. A felperes a felülvizsgálati hatályban fenntartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §