A határozat elvi tartalma: A közigazgatási eljárásban a fél ügyféli minőségének milyenségét egyértelműen tisztázni kell. Környezetvédelmi ügyben nem elegendő annak megállapítása, hogy elképzelhető környezetterhelés. A környezetvédelmi és városfejlesztési igényeknek egymással egyensúlyban kell állniuk. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.816/2012/8.szám A Kúria a dr. Hegedűs D. Andrea ügyvéd, valamint dr. Bendik Gábor ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve felperesnek .... jogtanácsos által képviselt .... Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal ... alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Dr. Kryzewsky Miklós Ügyvéd által képviselt ..., az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében dr. Forczek Erika ügyvéd (fél címe 2) által képviselt ... I.r., Horváthné dr. Antal Márta ügyvéd által képviselt II.r. beavatkozó beavatkozott, a Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján kelt 1.K.34.579/2008/
- számon hozott ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Fővárosi Bíróság 1.K.34.579/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az ingatlan-nyilvántartás szerint az I.r. alperesi beavatkozó tulajdona a ... kerület belterület ....hrsz.-ú 1 ha 266 m2-es ingatlan, melynek 12,4%-a beépített egy műemlékvédelem alatt álló úgynevezett ...épülettel. E területre az önkormányzati rendelet 15%-os beépítettséget tesz lehetővé. Az ingatlan környékén van a felperes székhelye. Az I.r. alperesi beavatkozó építési engedélyt kért az ingatlanon a lövőház bővítésére, és egy apartmanház létesítésére. Az alperes
- augusztus 26-i 130/0282/004/
- számú határozatával helybenhagyta elsőfokú szervének az építést engedélyező határozatát. Ebben figyelembe vette a másodfokú környezetvédelmi hatóság szakhatósági véleményét. Indokolása szerint a felperes csak a környezetvédelmi szakhatósági döntést kifogásolhatja, e körben ügyfél. Az ingatlan tulajdonjogát tulajdoni lappal igazolták, így e körben vizsgálódni nem kellett, a szakhatóság ugyanakkor környezetvédelmi szempontból az építéssel kapcsolatban kifogást nem tett, ezért az építési engedély megadható volt. Hivatkozott a határozat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §-ának
(5)bekezdésére, és több, a szakhatósági engedélyben említett jogszabályra. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Előadta, hogy az általános szabályok szerinti ügyfélnek minősül, tehát ügyféli minősége nem csak a környezetvédelmi törvény alapján áll fenn. Kifogásolta, hogy az ingatlan jelenleg per alatt áll. A környezeti hatásokra vonatkozóan minden kereseti részletezés nélkül az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 31. §
(1)bekezdésének
- a)és
- c)pontjára,
(2)bekezdésének
- g)pontjára, valamint 36. §-ának
- c)pontjára hivatkozott, ugyancsak a vonatkozó önkormányzati rendeletre, ami szerint a zaj- és rezgésvédelmi határértékek teljesülését az építési eljárásban bizonyítani kell. A Fővárosi Bíróság ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezte. Indokolása szerint a szakvéleményeket összevetve megállapítható, hogy elképzelhető jelentős környezetkárosodás és környezetveszélyeztetés, mely elképzelés modellezésére a közigazgatási eljárásban nem került sor. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását, illetőleg a bíróság új eljárásra utasítását. Előadta, hogy a felperes a szakhatósági engedély tekintetében minősülhet ügyfélnek. A szakértői véleményeket a bíróság félreértelmezte. Az építési ügy nem tekinthető környezetvédelmi ügynek. Jogszabálysértésként a Pp. 207. §-ának
(1)és 221. §-ának
(1)bekezdését jelölte meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának annak a kérdésben kellett dönteni, hogy a felperes, mint környezetvédelemre szakosodott szervezet, vagy mint az építési törvény alapján feljogosított személy jogosult-e a továbbiakban eljárni, illetőleg, hogy a környezetvédelmi szempontok milyen súllyal esnek latba az építési engedély kiadásakor. A Kúria ítélete meghozatalánál az Étv. 31. §-ának
(1)bekezdése
- a)és
- c)pontját,
(2)bekezdésének g) pontját és 36. §
(1)bekezdésének g) pontját alkalmazta. A 31. §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontja szerint az építmény elhelyezése során biztosítani kell az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit. A
(2)bekezdés szerint az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen a g) pont szerinti zaj- és rezgés elleni védelmet. Az Étv. 36. §
(1)bekezdés g) pontja értelmében építési hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben, vagy miniszteri rendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha az építtető az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolta. A Kúria egyetért a Fővárosi Bíróságnak azzal a megállapításával, ami szerint a felperest az ügyfél jogállása megilletheti, mind a Ket. 15. §-ának
(1), mind annak
(5)bekezdése alapján. Ugyanakkor vizsgálni kell a megismételt eljárásban, hogy a felperes, mint szervezet vonatkozásában megállapítható-e, hogy az építkezés hatásterületén fekszik. Azt is helyesen fejtette ki a bíróság, hogy a felperes természetes személyek lakott területéhez kapcsolódó jogos és méltányos érdekeit képviselte, mint környezetvédelmi egyesület, és ennek során kifogásolta, hogy a hatástanulmány nem felel meg a jogszabályoknak és nem igazolja, hogy mekkora környezetterhelést jelent a környéknek az objektum felépülése. A beszerzett szakértői vélemények tartalmától függetlenül megjegyzi a Kúria, hogy a beépítettségi százalékot meg nem haladó, a beépítettséget 2,6%-kal növelő további beépítés környezetvédelmi kérdéseit - figyelemmel a beszerzett szakvéleményekre - különösen vizsgálni kell, hiszen minden építkezés szükségképpen együtt jár bizonyos környezetvédelmi hatással. Az építkezés mértékét, hatását figyelembe véve kell az új határozatot meghozni. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy meg kell találni a helyes egyensúlyt a környezetvédelem és a városfejlesztés érdekei között. Rámutat továbbá a Kúria arra is, hogy az iratokhoz csatolt igazságügyi szakvélemények, mint azt az I.r. alperes kifogásolta, valóban tartalmaznak olyan megállapításokat, amelyek a megismételt eljárásban tisztázásra szorulnak, erre azonban a jogerős ítélet iránymutatása is utal, ezért ez e tekintetben is megalapozott volt. Mindezért a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperes a Pp.
- §-a alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, dr. Dávid Irén s.k. bíró