← Magyarország

Kfv.37343/2013/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Aktív korúak ellátására vonatkozó jogosultság feltételei, tájékoztatási kötelezettség teljesítése. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.343/2013/4.szám A Kúria a személyesen eljárt ...felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala alperes ellen aktív korúak ellátása tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

  1. január
  2. napján kelt 9.K.29.786/2013/
  3. számon hozott ítélete ellen az alperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi 9.K.29.786/2013/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A ... Város Önkormányzatának jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) IV-1977-6/
  6. számú határozatával
  7. április
  8. napjától megállapította, hogy a felperes az aktív korúak ellátására való jogosultságot szerzett, és bérpótló juttatásként havi 28.500,Ft folyósítását rendelte el. A határozat rögzítette, hogy a felperes a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles felkeresni az állami foglalkoztatási szervet nyilvántartásba vétel érdekében, és köteles a munkaügyi központtal együttműködni. Az elsőfokú hatóság tájékoztatta a felperest továbbá, hogy évente a jogosultsági feltételeket felülvizsgálja, és amennyiben a felperes az éves felülvizsgálatkor nem igazolja, hogy a megelőző évben legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, vagy keresőtevékenységet folytatott, vagy munkaerőpiaci programban vett részt, vagy minimum hat hónapos képzés részese volt, az eljárást meg kell szüntetni. A felperes a munkaügyi központtal a kapcsolatot felvette, és a közvetítőlap tanúsága szerint az állami foglalkoztatási szerv egy alkalommal egyszerű mezőgazdasági foglalkozások munkakörben a felperesnek állást ajánlott. A felperes a munkát nem utasította vissza, azonban a foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálata során megállapította, hogy a felperes a munkakör ellátására nem alkalmas, ezért a foglalkoztató nem alkalmazta. Az elsőfokú hatóság
  9. május
  10. napján kelt végzésével indított eljárást az ellátás felülvizsgálata végett. Az elsőfokú hatóság IV-3/
  11. számú határozatával a felperes aktív korúak ellátására való jogosultságát megszüntette arra hivatkozva, hogy a felperes nem igazolta, hogy a megelőző egy évben legalább 30 nap időtartamban a jogosultság megállapításához szükséges feltételeket teljesítette. Az alperes IX-100-01/01438-2/
  12. számú határozatával a felperes fellebbezését elutasította, és helybenhagyta az elsőfokú hatóság határozatát. Az alperes határozatának indokolásában rögzítette, hogy a felperes kötelezettségének egyszerűsített foglalkoztatási munkaviszony, háztartási munka, vagy közérdekű önkéntes tevékenység keretében is eleget tehetett volna. A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben arra hivatkozott, hogy
  13. november
  14. napján balesetet szenvedett, bokatörését négyszer műtötték, és csak segédeszköz igénybevételével képes járásra. Hivatkozott arra, hogy
  15. márciustól
  16. december 25 napjáig édesanyját ápolta, azonban nem tájékoztatták arról, hogy a fenti tevékenység háztartási munkának minősül. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az eljárt bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
  17. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.)
  18. §-ának

(3)bekezdésében foglalt kötelezettségének - nyilvántartásba vétel és együttműködés eleget tett, amelynek tényét az alperes sem vitatta. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 5. §-ának
(1)-
(2)bekezdése szerint a közigazgatási hatóság a felperest tájékoztatta arról, hogy az Sztv. 36. §-ának
(2)bekezdésének e) pontja, valamint
(3)bekezdés szerinti foglalkoztatások vagy képzések, illetőleg önkéntes közérdekű igazolások elmaradása az ellátás megszüntetését vonja maga után, azonban a határozat e foglalkoztatások képzések és tevékenységek teljesítésének módjáról, konkrét tartalmáról, igazolási módjáról nem adott tájékoztatást. Az eljárt bíróság álláspontja szerint a felperes betegségével kapcsolatban keletkezett orvosi alkalmassági vélemény, a háztartási munkának megfeleltethető tevékenység végzése folytán az Sztv. 36. §
(2)bekezdésének ea)-eb) pontjával összefüggésben felperes részéről olyan passzív magatartás tanúsítása, amely az ellátás megszüntetését vonja maga után, nem vezethető le. Utalt arra is, hogy a határozatok alapján nem állapítható meg, hogy az állami foglalkoztatási szerv munkaerőpiaci programban való részvételre, illetőleg legalább hat hónapos képzésre felhívta-e a felperes figyelmét azzal, hogy a programokban történő részvétel elmaradása az ellátás folyósításának megszüntetését eredményezi. A Pp. 339. §ának
(1)bekezdése alapján elrendelt új eljárásra vonatkozóan előírta, hogy vizsgálni kell, hogy a felperes részére megállapított ellátás folyósításának feltételei változatlanul fennállnak-e az Sztv. 33. §-ának
(1)bekezdésének f) pontja és az Sztv. 25. §-ának
(4)bekezdésének b) pontja alapján, továbbá a felperes az Sztv. 36. §-ának
(2)bekezdésének ec)-ed) pontjaiban foglalt feltételeknek eleget tehetett-e, és a felperes részére háztartási munka elvégzése elismerhető-e. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az Sztv. 36. §ának
(2)bekezdésének e) pontja nem kötelezést tartalmaz, hanem az ellátás továbbfolyósításának feltételeit állapítja meg, ezért e körben a határozat hozatala során az elsőfokú hatóság nem köteles a Ket.
  1. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni. Az alperes hivatkozott arra, hogy a határozat rendelkező részére és indokolására a Ket.
  2. §-ának rendelkezései irányadók. A Ket.
  3. §-a értelmében a Ket.
  4. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettség abban az esetben képezi a határozat részét, amennyiben a Ket.
  5. §-a szerint jogszabály kötelezően előírja. Az Sztv. végrehajtásáról szóló rendelet a pénzbeli és természetbeli szociális ellátások igénylésének és megállapításának és folyósításának részletes szabályairól szóló 63/
  6. (III.27.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.)
  7. április
  8. napjától hatályba lépett
  9. §-a szabályozza, hogy az Sztv.
  10. §-ának
(2)bekezdés e) pontjában előírt kötelezettség teljesítésének vizsgálata során mely igazolásokat fogadhatja el a hatóság. Mivel az elsőfokú hatóság határozatának hozatala időpontjában az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatoknak nem volt jogszabályban előírt kelléke, hogy a továbbfolyósítás feltételeként meghatározott cselekményeket miként kell az ügyfélnek igazolnia, ezért a felülvizsgálni kért határozatok nem jogszabálysértők. Az alperes utalt arra, hogy továbbfolyósítás feltételeinek során arról kell dönteni, hogy az ügyfél az Sztv. 36. §
(2)bekezdés e) pontjában foglalt feltételeknek megpróbált-e eleget tenni, a felperes a 30 napos foglalkoztatási kötelezettségének ténylegesen teljesítette-e. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában történő fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése és a Pp. 275. §-ának
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között tárgyaláson kívül vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria álláspontja szerint az eljárt bíróság a bizonyítási eljárást követően a feltárt tények, a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok okszerű és helyes mérlegelésével a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott. Az Sztv. 36. §-ának
(2)bekezdés e) pontja szerint meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki a támogatásra való jogosultságának a 25. §
(4)bekezdés
  1. b)pontja szerinti éves felülvizsgálata során a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap alatt
  2. ea)közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy
  3. eb)keresőtevékenységet, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében elvégzett, valamint a háztartási munkát is, nem folytatott, vagy
  4. ec)munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy
  5. ed)az Flt szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt, vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban. A Kúria álláspontja szerint az eljárt bíróság helytállóan állapította meg a felperes az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbfolyósításának szempontjából az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködött, és e kötelezettség teljesítését az alperes sem vitatta, figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben tett nyilatkozatára is. Az Sztv. 36. §ának
(2)bekezdésének
  1. e)pontjában írt kötelezettségek teljesítése körében a felperes az
  2. ea)pontban rögzített közfoglalkoztatásban való részvételt nem tagadta meg, e kötelezettség teljesítésére az egészségi állapota folytán nem volt képes és az
  3. eb)pontban rögzített feltételek teljesítése körében az alperes által sem vitatottan a háztartási munka végzésének igazolására is sor kerülhetett volna. A Kúria rámutat arra, hogy az Sztv. 36. §-ának
(2)bekezdésének e) pontjában felsorolt feltételek az ellátás továbbfolyósítása szempontjából kötelezettségeket tartalmaznak. Az Sztv. 36. §-ának
(2)bekezdésének e) pontjának előbbi tartamú értelmezését támasztja alá az a tény is, hogy az R.
  1. április
  2. napjától hatályos módosítása tartalmazza a feltételek teljesítésével kapcsolatban a részletes tájékoztatás kötelezettségét. Az Sztv. alapján indult eljárásokban a Ket. rendelkezéseit alkalmazni kell, ezért a Ket.
  3. §-ának - a határozatok tartalmi követelményeire vonatkozó külön előírásai nélkül is irányadó az eljárásra a Ket.
  4. §-ának
(1)és
(2)bekezdése. Az eljárt bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperest az ellátás továbbfolyósításának feltételeivel kapcsolatban nem tájékoztatták, annak ellenére, hogy az együttműködési kötelezettségének eleget tett. A Kúria mindezekre tekintettel a Kúria az eljárt bíróság ítéletét a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati eljárási költséget nem kért, ezért a Kúria az arra vonatkozó döntést mellőzte, a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése és az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény
  2. §ának
(1)bekezdésének c) pontja szerint a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Dávid Irén s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.