P.20562/2012/18 – Balassagyarmati Törvényszék

... (...) elnök által képviselt ...(....) felperesnek - ... (... (....) által képviselt ... (....) alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a törvényszék meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes kereseti kérelmét elutasítja. Az állam által előlegezett költséget az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ... Törvényszéken 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a...Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A... Bíróság .... sorszámú ítéletével kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg ...és ... felpereseknek egymásközt egyenlő arányban 200.000.- forint tőkét, ennek

1. szeptember 1-től
2. december 31-ig évi 20 %-os,
3. január 1-től
4. december 31-éig évi 11 %-os, míg
5. január
6. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatát, valamint 42.850.-forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és kötelezte az I. és II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I.rendű alperes (...) részére 120.000.-forint perköltséget, míg II.rendű alperes (...) részére 103.200.-forint perköltséget. Kötelezte továbbá az I. és II.rendű felpereseket, hogy 15 napon felül fizessenek meg egyetemlegesen 12.000.-forint eljárási illetéket. A ... Bíróság, mint másodfokú bíróság ... sorszámú ítéletével a ... fent hivatkozott ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, és egyetemlegesen kötelezte I. és II.rendű alpereseket, hogy fizessenek meg 15 napon belül felpereseknek egymásközt egyenlő arányban 256.000.-forint tőkét, valamint
7. október
8. napjától
9. december
10. napjáig évi 11 %,
11. január
12. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatát. A felperesek által az alpereseknek egyetemlegesen fizetendő elsőfokú perköltséget 10.000.-10.000.forintra szállította le. Kötelezte ugyanakkor a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 15 napon belül I.rendű alperesnek 17.000.-forint, míg II.rendű alperesnek 20.000.-forint másodfokú perköltséget. A fentebb hivatkozott eljárásokban a bíróságok mindenben a polgári perrendtartás rendelkezéseinek megfelelően jártak el, a bizonyítékok szabad mérlegelése körében fogadták el a felek által felajánlott bizonyítást, illetőleg értékelték az általuk felhozottakat. A jogerős ítéletekkel szemben a ... Bírósághoz, mint felülvizsgálati bírósághoz fordultak az alperesek, amely kérelmét ... sorszámú végzésével a ... Bíróság elutasított. A jogerős ítéletek alapján, miután önkéntes teljesítés az alperesek részéről nem történt, ezért a perben felperesként eljárt személyek ... alperesi képviselővel szemben, mint I.rendű alperessel szemben kérték a végrehajtási lap kibocsátást, a jogerős döntésnek megfelelő döntés kikényszerítése végett. Ezen végrehajtási lap
13. november
14. napján került kiállításra. A felperes pontosított kereseti kérelmében 1.715.725.-forint és járulékai megfizetését kérte a bíróságtól. Keresetének alapjául előadta, hogy álláspontja szerint a bíróságok eljárásaik során olyan súlyos szabályszegéseket követettek el, amelyek döntően befolyásolták a felperes pernyertességét az alapeljárásokban, melynek okán őt kár érte, mind anyagi, mind pedig erkölcsi vonatkozásban. Olyan tényeket hagytak figyelmen kívül a bíróságok, mint az ... szám alatt folyamatban volt fellebbezési eljárásban téves postai kézbesítés, ... közjegyző ... sorszámú hagyatékátadó végzésének jogellenes jóváhagyása, illetőleg a ...Bíróság ... sorszámú törvénysértő ítélete, és az ezt megelőzően az ... sorszámú ...Bírósági ítélet is. Hivatkozott még eljárása során a kereseti kérelmében a... szám alatt folyamatban volt szóbeli végrendelet érvényesítése iránt indított kereseti kérelmével kapcsolatban meghozott döntésre is, melyet a ... Bíróság, mint másodfokú bíróság a korábban hivatkozott .... sorszámú határozatával vizsgált felül. Összegzésképpen előadta, hogy a bíróság jogcím nélkül alaptalanul mellőzte bizonyítási indítványainak teljesítését, így egy birtokbaadási jegyzőkönyv körülményeinek tisztázását, illetve ...filmjének megtekintését valamint az ingó szakértői vélemény is csupán fikciókon alapult, melyet a bíróság törvénysértően tényként fogadott el. Ennek okán a bizonyítási eljárás hiányosságaira tekintettel és valótlan ténymegállapítás miatt mind az első, mind a másodfokú ítélet jogszabálysértő volt, és egyebekben törvénysértő is, miután a felperesek jogi képviselőjének a másodfokú tárgyaláson módosított előadása alapján született döntés. Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint azon tény miatt, mely szerint az alperesi bíróság a felperes által hivatkozott perben alaptalanul mellőzte az akkori alperes bizonyítási indítványainak teljesítését, továbbá „törvénysértően" tényként fogadta el az ingó szakértő „fikciókon" alapuló szakértői véleményét, nem képezheti kártérítés alapját, ugyanakkor álláspontja szerint vita tárgyát képezi a felperesi előadás, miszerint az első és másodfokú bíróság eljárása jogszerűtlen lett volna. Az alperes állítása szerint a Pp. rendelkezéseinek az eljárások mindenben megfeleltek, így a kártérítés törvényi feltételei nem állnak fenn jogalap hiányában, miután a felperesi kártérítés jogalapja sem a Ptk.
15. §-án, sem pedig a Ptk.
16. §-a szerint nem áll fenn. Az alperesi álláspont szerint önmagában az a körülmény, hogy a hivatkozott perben a felperes pervesztes lett, nem alapozza meg az alperes kártérítési felelősségét. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti perek nem újabb jogorvoslati fórumok, a jogorvoslati ítélet mindenkire kötelező, így köti a kártérítési per bíróságát is. A törvényszék a csatolt előzményi iratok és a peres felek előadása alapján megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme nem alapos. A törvényszék az eljárása során több alkalommal hívta fel hiánypótlásra a kereseti kérelmével kapcsolatosan a felperest, aki ezen hiánypótlásokra adott válaszában mindvégig arra hivatkozott, hogy kereseti kérelmét arra alapozza, miszerint az ...sorszámú ítélettel lezárt másodfokú eljárása során, és az azt megelőző elsőfokú eljárás során az általa hivatkozott olyan bizonyítékokat mellőzött a bíróság a bizonyítási eljárás során, amely rá nézve kedvezőbb határozatot kellett volna, hogy eredményezzen és a felperesek kereseti kérelmének elutasításához kellett volna, hogy vezessen. Ezzel szemben a megítélt összegek nem csupán anyagi, hanem erkölcsi kárt is okoztak a felperesi alapítvány részére, melyért az ügyben eljárt bíróság egyértelmű felelőssége megállapítható. A felperesi állítással szemben azonban a törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperesnek a bíróság többszöri felhívására sem sikerült olyan ténybeli előadást tennie, amely az esetleges bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének alapjául szolgáló bizonyíték lett volna. Önmagában azon tények, miszerint az alperes álláspontja szerint a korábban eljárt alperesi bíróság eljárása során nem megfelelően járt volna el a bizonyítékok értékelése és a bizonyítás módja tekintetében nem állapítható meg. A Pp. rendelkezései szerint a bíróság az elé tárt bizonyítékokat okszerűen mérlegelve a szabad bizonyítás elvével megegyező szellemben köteles eljárni és e tekintetben szabálysértést az előzményi iratok áttekintését követően a törvényszék nem tapasztalt az ügyben. Ugyanakkor a bizonyítási teherre történt figyelmeztetést követően a felperes a bíróság felhívására sem tudott további olyan tényelőadást és bizonyítékokat szolgáltatni, amely a kártérítési felelősség megállapítását lehetővé tenné. Mindezek figyelembevételével, különös tekintettel a Ptk.
17. §-a, valamint a
18. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a törvényszék a felperes kereseti kérelmét nem találta alaposnak, és azt a jogalap hiányára figyelemmel elutasította. Miután a törvényszék már a jogalapot sem találta alaposnak, ezért az összegszerűség vonatkozásában további vizsgálódást nem is tartott szükségesnek. A törvényszék osztotta az alperes azon érdemi nyilatkozatában foglalt megállapítást, miszerint a felperes által megindított kártérítési eljárás nem szolgálhat újabb jogorvoslati fórumként a felperes által korábbi eljárásban alperesként elszenvedett esetleges joghátrány kompenzálásaként. A Polgári perrendtartás lehetőséget biztosít olyan különleges eljárásokra, amely a bizonyítási eljárás esetleges hiányosságait feltárva a sérelmező fél részére kedvezőbb határozhat meghozatalát eredményezheti, azonban ezek közé nem tartozhat az ügyben korábban eljárt bíróságokkal szemben benyújtott bírósági jogkörben okozott kártérítés iránti igény elbírálása. A fentiek figyelembe vételével tehát a törvényszék a felperes kereseti kérelmét elutasította, egyben megállapította, hogy a felperes, mint társadalmi szervezet által le nem rótt eljárási illetéket pervesztességére tekintettel az állam fogja viselni. Az eljárás során ugyan a felperes pervesztes lett, azonban az alperes csak arra az esetre kívánt perköltségigényt érvényesíteni, amennyiben az ügyben kitűzött tárgyalásokon megjelenik, azonban a megjelenésére nem került sor, így e tekintetben a törvényszéknek az alperesi perköltség vonatkozásában döntenie nem kellett. Az ítélet elleni fellebbezés joga a Pp.
19. §