Bf.258/2007/4 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdés a./). Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítja az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is. Indokolás A Tolna Megyei Bíróság a

1. évi november hó
2. napján kelt 7.B.151/2007/
3. számú ítéletével a vádlottat jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntette, lőfegyverrel visszaélés bűntette és ittas járművezetés vétsége miatt 6 év fegyházra, valamint 6 év közügyektől- és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést enyhítésért. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján a Be.373.§

(1)bekezdés III/a. pontjában írt okból - az indokolási kötelezettség teljesítésének az elmulasztása miatt - az elsőfokú bíróság határozatának a hatályon kívül helyezésére tett indítványt. A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott ítéletet a Be.348.§

(1)bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során nem észlelt olyan perrendi szabálysértést, amely az ügy érdemi felülbírálatát akadályozta volna. A Be.258.§

(3)bekezdés d./ pontja szerint az ítélet (ügydöntő végzés) indokolásának a megállapított tényállást követően tartalmaznia kell a bizonyítékok számbavételét és értékelését. Ez előbbi az eljárás során felderített és összegyűjtött bizonyítási eszközök felsorolását, az azokra történő hivatkozást jelenti, míg az utóbbi annak a megismerési folyamatnak a leírását, amelynek alkalmával a büntetőjogi főkérdéseket érintő belső meggyőződés, gondolati szinten kialakul. A bizonyítási eszközök számbavétele mechanikus, míg az érdemi elemzés összetett folyamat: az eljárási szabályok megtartásának az ellenőrzésétől az egyes adatok hitelességének a vizsgálatáig, bizonyító erejük egybevetéséig terjedhet. A szóban forgó gondolati műveletek terjedelme azonban a megismerési folyamat nehézségeitől függően eltérő lehet. Ha a múltbeli tények feltárásakor egyező tartalmú, ellentmondástól mentes bizonyítékok állnak rendelkezésre, úgy az erről történő számadás nyilvánvalóan rövidebb, hiszen a tényállás megalapozottsága e módon is ellenőrizhető. A bírói gyakorlatban általában elfogadott, hogy az egyes történések alátámasztása a bizonyítékokra történő globális utalással is megoldható, amennyiben a rendelkezésre álló adatok tartalma egybehangzó és azokból a tényállás megállapításának a mikéntje aggálytalan, illetve egyértelmű. A jelen ügyben a legsúlyosabb bűncselekmény helyszínének közelében, rövid menekülés után elfogott vádlott a nyomozó hatósággal következetesen együttműködött, mindvégig feltáró jellegű, beismerő vallomást tett. A legnagyobb részletességgel, olyan mozzanatokra is kiterjedően, amelyek a Magyar Posta Zrt. sérelmére elkövetett vagyon elleni bűntett felderítése során nem feltétlenül jutottak volna a nyomozó hatóság tudomására. A vádlott vallomása alapján nem pusztán a N........., K. L. utca .... szám alatti postahivatalban lezajlott események feltárására kerülhetett sor, hanem arra is, hogy a vádlott milyen előzmények után vállalkozott a 2.296.000 forint összegű bevétel erőszak, illetve fenyegetés alkalmazásával történő megszerzésére. Mindezen részleteket az épületben tartózkodó, továbbá a menekülést figyelemmel kísérő személyek messzemenőkig igazolták, ahogyan a helyszíni szemle fényképfelvételekkel dokumentált jegyzőkönyve pedig azt, hogy a vádlottat végül az eltulajdonított pénzzel együtt hol vették őrizetbe. Noha elmaradt a vérvétel, több körülmény is megerősítette a szeszes ital fogyasztására utaló vádlotti vallomást. Mindenekelőtt az, hogy a vádlott mozgásában bizonytalannak mutatkozott, a postahivatalban elesett, míg kevéssel később a motorkerékpárját is csak nagy nehézségekkel tudta üzembe helyezni. Ezen túlmenően a motor rendszámtábláját sörösüvegről leválasztott címkékkel takarta le, nyilvánvalóan még a garázsban, amikor - az általa előadottak szerint alkoholt ivott. A vádlott útmutatása alapján lefoglalt sörétes puskát és a különböző típusú lőszereket igazságügyi szakértő rendelkezésére bocsátották, aki az írásbeli előterjesztésében a vizsgálati módszerét és a következtetéseit érthetően, nagy határozottsággal fogalmazta meg. Így vált ismertté az, hogy a Sz........, K........ ltp. .... szám alatti lakáshoz tartozó melléképületben megtalált ingóságok lőfegyvernek és lőszernek minősültek, melyeknek birtokban tartására a vádlott nem rendelkezett engedéllyel. Ilyen körülmények között az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének a legminimálisabb szinten eleget tett, amikor határozatának 6. oldal 2-4. bekezdéseiben az ellentmondástól mentes, azonos tartalmú bizonyítási eszközöket utalásszerűen felsorakoztatta. Mivel alapvetően helyes és valóságnak megfelelő tényeket rögzített az ítélet, nem volt felülbírálatra alkalmatlan. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§

(1)bekezdés a./ pontjára - az iratok tartalma alapján mindössze azzal kellett kiegészíteni, hogy a vádlott az IZS-18 M jelölésű lőfegyvert 2006 februárjában élesítette vissza, oly módon, hogy a csövét lefűrészelte és abból a dugaszolást eltávolította (nyomozati iratok 468. és 497. oldal). E kiegészítés folytán a megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében említett hibáktól és hiányosságoktól, így az - a Be.352.§

(2)bekezdésében írtak szerint - irányadó volt a másodfokú eljárásban is. ---------Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság helytállóan következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére. A cselekmények minősítése azonban csak részben felel meg az anyagi büntető jogszabályoknak. A vádlott ugyanis a 2004. évi XXIV. törvény 3.§

(1)bekezdés b./ pontját megszegve nem pusztán lőfegyvert tartott engedély nélkül, hanem 50 darab pisztoly- és 64 darab sörétes vadásztöltényt is. A közbiztonság elleni bűncselekménye tehát helyesen a Btk.263/A.§

(1)bekezdés a./ pontja szerinti lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntetteként minősül. A büntetőjogi jogkövetkezményeket meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság maradéktalanul feltárta. Az csupán annyiban szorul pontosításra, hogy a kettőt meghaladó bűnhalmazat értékelendő a vádlott terhére. Az enyhítő körülmények nagyobb számára és súlyára tekintettel helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a szabadságvesztés tartamát a büntetési tétel alsó határához közel eső mértékben határozta meg. A kifogástalan életvezetésű, őszinte megbánást tanúsító vádlottal szemben azonban a Btk.37.§-ban megfogalmazott célok enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazásával is elérhetőek. Különösen úgy, hogy az eljárás során együttműködésről tett tanúbizonyságot, s a vagyon elleni bűncselekmény sem járt súlyosabb következményekkel, hiszen az okozott kár lefoglalással szinte azonnal megtérült. Ezért a másodfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a Btk.42.§

(2)bekezdés b/2. pontja szerinti fegyházról - a Btk.45.§

(2)bekezdése alapján börtönre enyhítette. Az enyhítést célzó fellebbezések ennyiben megalapozottnak bizonyultak. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság - a Be.372.§

(1)bekezdésében írtak szerint - az elsőfokú bíróság ítéletét a kiszabott büntetésre és a közbiztonság elleni bűncselekmény minősítésére vonatkozó részében megváltoztatta. Egyebekben azt - mivel a további rendelkezések törvényesek voltak - a Be.371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az előzetes fogvatartásban töltött időt - a Btk.99.§

(1)bekezdésében írtak szerint - a kiszabott szabadságvesztésbe be kell számítani. Pécs,

1. február
2. Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr. Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Tolna Megyei Bíróság 7.B.151/2007/
3. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.258/2007/
4. számú ítélete folytán - az abban írt változtatásokkal - a
5. évi február hó
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő