← Magyarország

Mfv.10754/2006/7 – Kúria

Mfv.II.10.754/2006/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Nyerges József ügyvéd által képviselt felperesnek a felülvizsgálati eljárásban ... által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróság előtt 6.M.403/

  1. szám alatt indított perben hozott
  2. számú jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Miskolci Munkaügyi Bíróság 6.M.403/
  3. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi és az alperes 83222/2005-
  4. számú határozatának a munkaügyi bírság összegére vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, a bírság összegét 500.000 (ötszázezer) forintra mérsékli. A peres felek az elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költségeiket maguk viselik. I n d o k o l á s A felperes keresetében az alperes munkaügyi határozatának hatályon kívül helyezését kérte. bírságot kiszabó A Miskolci Munkaügyi Bíróság a 6.M.403/2006/
  5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, perköltség és illeték megfizetésére kötelezte. Az ítéleti tényállás szerint az alperes elsőfokú hatósága közérdekű bejelentés alapján
  6. szeptember 15-én délelőtt munkaügyi ellenőrzést tartott, amelynek során megállapították, hogy a felperes 31 fő szlovák állampolgárt, továbbá 4 fő magyar állampolgárságú munkavállalót írásbeli munkaszerződés nélkül, szóbeli megállapodás alapján foglalkoztatott. A munkájuk burgonya betakarítás volt, amely munkát a munkáltató utasítása, irányítása szerint és ellenőrzése mellett végezték természetbeni munkabér ellenében. Az ellenőrzést megelőző napon a felperes felesége a munkaügyi központ p.-i kirendeltségén megjelent, alkalmi munkavállaló könyveket kívánt beszerezni, azonban átmenetileg az elfogyott. A kirendeltségre
  7. szeptember 15-én a reggeli órákban érkeztek meg az alkalmi munkavállalói könyvek. Ezen a napon a déli órákban a felperes házastársa a kirendeltségen megjelent, és két részletben kiadták a számára az alkalmi munkavállalói könyveket. A munkaügyi ellenőrzés eredményeként az elsőfokú közigazgatási határozat a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás miatt 1.000.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta a felperest. A határozat indokolása szerint nem lehetett kimentésként elfogadni felperesnek azt a védekezését, hogy szeptember 14-én nem tudott a munkaügyi kirendeltségnél alkalmi munkavállalói könyvekhez jutni, ugyanis a munkáltatónak lehetősége lett volna a munkavállalókkal munkaszerződést kötni. A munkaügyi bírság mértékénél értékelték, hogy első ízben került sor munkaügyi bírság kiszabására a munkáltatónál, ugyanakkor 35 fő munkavállalót érintően sértett meg egy jogszabályhelyet. Bírságcsökkentő tényezőként értékelte a munkáltató együttműködő magatartását, és azt, hogy az ellenőrzést követően kiállított AM könyvekbe a munkavállalók munkavégzését bejegyezte, és a közteherjegyeket beragasztotta. Az alperes másodfokú hatósága a ... számú határozattal az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy a foglalkoztató kötelezettsége a jogszabályok ismerete és betartása, ugyanakkor a hatóság mérlegelési kötelezettségének is eleget tett, és az elkövetett szabálytalanságokkal arányban állóan állapította meg a bírság összegét. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak tartotta. A felperes nem vitatta azt a tényt, hogy a 35 fő munkavállalót
  8. szeptember 15-én írásbeli munkaszerződés, illetve AM könyv nélkül foglalkoztatta. A munkaügyi bírság összegének megállapításával kapcsolatban az alperes az indokolási kötelezettségének eleget tett, jogszerűen, mérlegelési jogkörében dönthetett a bírsághatárok közötti összeg megállapításáról. A bíróság kirívóan okszerűtlen mérlegelést nem állapított meg. A felperes felülvizsgálati kérelmében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy az ügy szempontjából lényeges körülményeket nem mérlegelt. A jogszabályoknak megfelelően kívánt eljárni, amikor az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatást választotta, és erre a hatóság mulasztása miatt nem kerülhetett sor a vizsgálat időpontjáig. Sérelmezte, hogy nem tájékoztatták a munkaügyi kirendeltségen arról, hogy lehetőség van írásbeli munkaszerződéssel is a munkavállalók foglalkoztatására. Az
  9. évi IV. törvény
  10. §-ára hivatkozott, amely szerint a közigazgatási szervek előmozdítják a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesesítését. A kirendeltségnek gondoskodnia kellett volna az AM könyvek rendelkezésére állásáról, és a szükség szerinti pótlásáról, ennek azonban a kirendeltség nem tett eleget. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint az alperes határozata a jogszabályi feltételeknek megfelel mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  11. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A munkaügyi bírság kiszabására okot adó jogszabálysértés - írásbeli munkaszerződés megkötése, illetve a munkáltató által megfelelően kitöltött és mindkét fél által aláírt (munkaszerződésnek minősülő) AM könyv nélkül a munkavállalók foglalkoztatása tekintetében a tényállást a támadott közigazgatási határozatok jogszabálysértés nélkül rögzítették. Ennek alapján a munkaügyi bírság kiszabására jogszerű lehetőség volt (1996. évi LXXV. törvény (Met.) 7. §
(1)bekezdés). Az összes lényeges körülmény mérlegelésének hiányát azonban a munkaügyi bírság megállapítása szempontjából a felülvizsgálati kérelem megalapozottan sérelmezte. Az elsőfokú közigazgatási határozat indokolása alapján ugyanis megállapítható, hogy a bírság összegével kapcsolatban csak azt értékelte, hogy egy jogszabályhely megsértésére került sor, és a munkavállalók számát, felperes együttműködő magatartását, valamint azt vette figyelembe, hogy az ellenőrzést követően az AM könyv kiállítását felperes pótolta. A jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy az adott esetben az AM könyv bevezetésével kapcsolatos körülmények a bírság összegének megállapításánál a mérlegelés során figyelembe veendők, azonban ennek hiányát tévesen nem észlelte. Az AM könyv beszerzésének akadálya, illetve annak elhárítása után az AM könyv szabályszerű kiállítás felperes réséről jelzi, hogy a jogellenes állapot időtartama nagyon rövid volt, az érintett munkavállalók hátrányt nem szenvedtek, így a jogszabálysértés hatása adott esetben nem jelentős. Sem az elsőfokú határozat, sem az alperes határozata mindezeket a Met. 7. §
(5)bekezdésében figyelembe veendő körülményeket nem mérlegelte, holott ezek az alacsonyabb mértékű bírság kiszabását indokolják. Az előbbiekre tekintettel a törvényben előírt összes szempont mérlegelése hiányában a bírság összege tekintetében jogszabálysértő határozat elleni keresetet a jogerős ítélet a Pp. 339. §
(1)bekezdésébe ütközően utasította el. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az alperes támadott határozatát a munkaügyi bírság összegére vonatkozó részében megváltoztatta, a felperes által fizetendő munkaügyi bírság összegét 500.000 forintra mérsékelte. A Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján a peres felek az elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költségeiket maguk viselik. A felperes által a felülvizsgálati kérelmén tekintettel e tárgyban rendelkezni nem kellett. lerótt illetékre Budapest, 2007. augusztus 28. Dr. Fekete Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Molnár Istvánné s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.