← Magyarország

Gfv.30062/2014/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok jogszerű mérlegelésével állapították meg a perben eljárt bíróságok, hogy az alperesek jogsértést nem követtek el. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.062/2014/9.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Mayer és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Grabovszky Norbert ügyvéd által képviselt felperes neve. (1038 Budapest, Kázmér u. 4/a.) felperesnek dr. Vass Gábor ügyvéd által képviselt I.r., II.r. és III.r. alperesek ellen tisztességtelen piaci magatartás megállapítása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 15.G.41.838/

  1. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.062/2013/
  2. számú ítéletével befejezett perben a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft, a III.r. alperesnek 43.200 (negyvenháromezer-kétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperessel
  3. november 19-én megkötött együttműködési megállapodás, majd az annak helyébe lépő
  4. március 15-én kelt franchise szerződés alapján a II.r. alperes üzemeltette Budapesten, a II. kerületben a Játszóházat. Az együttműködési megállapodás 9.
  5. és 9.
  6. pontja, valamint a franchise szerződés 15.1., 15.
  7. és 15.
  8. és 15.
  9. pontja titoktartással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeket tartalmazott. A II.r. alperes alkalmazásában állt az I.r. alperes
  10. február 28-áig, aki korábban a II.r. alperes tagja, illetve ügyvezetője is volt. Az I.r. alperes alapította meg és vezeti a III.r. alperest, amely üzemelteti Budapest Fejlesztő Központot. II. kerületében, a P úton a Cs Gy A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy: az I.r. alperes a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló
  11. évi LVII. törvény (Tpvt.)
  12. és
  13. §-ába ütköző magatartást tanúsított, - a II.r. alperes a Tpvt.
  14. §-ában írtakat megsértette, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959 évi IV. törvény (Ptk.)
  15. § /1/ bekezdésében írtakra tekintettel szerződésszegést követett el, - a III.r. alperes a Tpvt.
  16. és
  17. §-ába ütköző magatartást tanúsított, illetve megsértette a szerzői jogról szóló
  18. évi LXXVI. törvény
  19. §-ában, VII. és XI/A. fejezetében írtakat is. A felperes kérte az alperesek eltiltását a további jogsértéstől. A II.r. alperest 1.000.000 Ft és kamatai megfizetésére, a III.r. alperest a jogsértéssel elért gazdagodás megtérítésére, a jogsértéssel használt anyagok kereskedelmi forgalomból történő kivonására, valamint kártérítés címén 800.000 Ft megfizetésére kérte kötelezni. Az alperesek által elkövetett jogsértő magatartásokat: - az ügyfelek átirányításának elmaradásában, - a felperes által alkalmazottal azonos reklám szöveg III.r. alperesi hirdetésben történő megjelentetésében, a felperes tesztsora mint szellemi alkotás jogellenes használatában, - a korábban a II.r. alperes által használt telefonszám III.r. alperes általi további használata folytán, annak a III.r. alperes által egy internetes honlapon történő feltüntetésében jelölte meg. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte 500.000 Ft elsőfokú perköltség alperesek részére történő megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest az I. és a III. r. alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak történő 130.000 Ft + ÁFA másodfokú perköltség megfizetésére. A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és keresetének megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a Pp.
  20. § /1/ bekezdésében, a
  21. § /1/ bekezdésében, valamint a Tpvt.
  22. §,
  23. §,
  24. és
  25. §-ában foglaltak megsértését. Előadta, a másodfokú ítélet nem értékelte azt a lényeges körülményt, és nem vont le abból jogi következtetést, miszerint az alperesek írásban nem tájékoztatták a G ügyfeleket, hogy a II.r. alperesnél mint G Játszóházban megkezdett szolgáltatást, annak megszűnésére tekintettel más G Játszóházban lehet folytatni. Állította, ez a II.r. alperes kötelezettsége lett volna, a franchise szerződéshez tartozó kézikönyv
  26. oldalán található
  27. pont szerint. Hivatkozott arra, hogy az írásbeli tájékoztatás nemcsak elmaradt, hanem az I.r. alperes tudatosan átirányította az ügyfeleket az általa vezetett, a III.r. alperes által működtetett játszóházban. A felperes elismerte, az I. és a II.r. alperes ugyan a G 44 ügyfele közül 30 ügyfél adatát átadta részére, de az adatok többsége elavult volt. Azok alapján csak 10 ügyfelet lehetett elérni. Ezek közül 3-4 jelezte, hogy a III.r. alperes szolgáltatását veszi igénybe. Előadta azt is, az általa használt, a „Jól fejlődik a baba" szlogent, a III.r. alperes a hirdetésében felhasználta. Utalt rá, ezt a P A tanuként maga is eliesmerte. A felperes állította, a szlogen a tulajdona. Annak felhasználásával a III.r. alperes szerzői jogvédelem alatt álló felperesi szellemi terméket használt fel. A felperes nem vitatta, hogy a interneten lévő oldalon az A fiókot, P A nyitotta. Utalt azonban arra, az említett személy ezt a III.r. alperes érdekében, céljára tette, tehát a III.r. alperes jogsértő magatartása fennáll. A felperes sérelmezte, a III.r. alperes a felperes diagnosztikáját, tesztsorát használta. Véleménye szerint, ehhez csak a II. r., illetve az I.r. alperes útján férhetett hozzá. Mindezt V L közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata bizonyítja. Ezzel a II.r. alperes megsértette a franchise szerződés
  28. fejezetében írtakat, a III.r. alperes pedig a Tpvt.
  29. §-ában foglaltakat. Az „A egészségportálra" felkerült telefonszámmal összefüggésben hangsúlyozta, a II.r. alperes
  30. május 5-én kötött szolgáltatói szerződést a portál üzemeltetőjével. Ez a szerződés előírta, hogy a II.r. alperes köteles az adataiban (név, cím, telefonszám) bekövetkező változást 10 napon belül bejelenteni. Ezt a bejelentést azonban elmulasztotta. Ezzel azt a megtévesztő látszatot keltette, hogy a Cs Gy Fejlesztő Központ is G szolgáltatást nyújt. Így jogosulatlan haszonszerzésre adott lehetőséget a III.r. alperes számára. Összegzésképpen, az I.r. alperes az ügyfelek átirányításával a Tpvt.
  31. §-ában írtakat, illetve a II.r. alperes munkavállalójaként megszerzett üzleti titok jogosulatlan felhasználásával a Tpvt.
  32. §-ában foglaltakat sértette meg. A II.r. alperes az együttműködési megállapodás, illetve a franchise szerződés üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseit. A III.r. alperes a Tpvt. 2., 4.,
  33. és
  34. §-ait, azzal, hogy a felperes által kifejlesztett know-how-t jogosulatlanul megszerezte, a felperes által fejlesztett anyagokat sajátjaként használja. A felperes a II.r. alperessel szemben előterjesztett kötbér, a III.r. alperessel szemben jogfenntartással előterjesztett kártérítési igényét is fenntartotta. Arra az esetre, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmének érdemben nem adna helyt, kérte a perköltség mérséklését, mert azt eltúlzott mértékűnek tartotta. Az I. és a III.r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartására irányult. A II.r. alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A perben nem volt vitatott, hogy a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperesek az általa állított jogsértéseket elkövették. A felülvizsgálati kérelem elsődlegesen a bizonyítékok Pp.
  35. §-ába ütköző mérlegelését támadta. E körben a Kúria előrebocsátja, a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak kivételesen van lehetőség a bizonyítékok felülmérlegelésére. Nevezetesen akkor, ha a mérlegelés iratellenes, a logika alapvető szabályait sérti, a rendelkezésre álló bizonyítékokból egyáltalán nem következhet a levont jogi álláspont (BH.2012.179., 2013.119). A felperes által állított alperesi jogszabálysértésekkel összefüggésben a Kúria álláspontja a következő. Az átirányítás megtörténtével kapcsolatban a másodfokú bíróság az ítéleti tényállást a rendelkezésre álló iratok alapján kiegészítette és rögzítette, hogy a II.r. alperes 44 ügyfeléből 30 tekintetében adatokat adott át a felperes részére. Azt a felperes a perben nem bizonyította, hogy a II.r. alperes szándékosan szolgáltatott volna elavult adatokat. Az ügyfeleknek szóló írásbeli tájékoztatás elmaradása szerződésszegő magatartásnak tekintendő ugyan, de, hogy ez egyben versenyjogsértő magatartás is lett volna, a perben nem nyert bizonyítást. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok egyenkénti számbavételével, a bizonyítékok mérlegelésével úgy ítélte meg, a II.r. alperes tájékoztatta az ügyfeleket arról, hogy a G szolgáltatást hol lehet igénybe venni. Nem nyert egyértelmű bizonyítást, hogy az I.r. alperes az ügyfeleket tisztességtelen módon a III.r. alpereshez irányította volna. Nem vitásan, a másodfokú bíróság külön nem indokolta meg, hogy az elsőfokú bíróság álláspontját miért osztotta e körben, de érdemi döntése akként értékelendő, hogy e fellebbezési kérelem kapcsán az elsőfokú bíróság ítéletét, annak helyes indokai alapján hagyta helyben. Így tehát a Pp.
  36. §-ának, illetve
  37. §-ának megsértését e körben a Kúria nem látta megállapíthatónak. Az A fiókban, a III.r. alperes egyik hirdetésében megjelent, a felperes által használt szlogen - „Jól fejlődik a baba?" tekintetében az elsőfokú bíróság P A tanúvallomása alapján rögzítette, hogy az említett fiókot nevezett személy nyitotta és üzemeltette. A felperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy P A, aki egyébként a II.r. alperes korábbi ügyvezetője volt, az általa „hibának" minősített hirdetésfeltételt a III.r. alperes érdekében, illetve a III.r. alperes megbízására követte el. Így a Kúria megítélése szerint is, a perben eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyesen következtettek arra, hogy az említett alperes felelősségét megalapozó tények, jogszabályi feltételek fennállása e körben nem nyert bizonyítást. Az első és a másodfokú bíróság egyezően mérlegelte azokat a bizonyítékokat is, amelyek alapján arra a megállapításra jutottak, a felperes által kidolgozott, használt tesztsort a III.r. alperes nem használta. Megindokolták azt is, hogy miért nem alapították döntésüket a felperes által hivatkozott tanú közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatára. A másodfokú bíróság továbbá rámutatott arra is, ha a III.r. alperes ténylegesen használta volna a felperes tesztsorát, azzal üzleti titoksértést nem valósíthatott volna meg. A felperes ugyanis a titok megtartása érdekében a szükséges intézkedéseket nem tette meg. Így tehát e körben sem volt megállapítható a Pp.
  38. §

(1)bekezdésében foglaltak megsértése. A nem vitatott tényállás szerint a keresetben megjelölt telefonszámot, ami eredetileg a korábbi franchise tulajdonosé volt, először a II.r. alperes, majd a III.r. alperes használta. Önmagában az, hogy a III.r. alperes átvette a II.r. alperes telefonszámát, és emiatt egy olyan telefonszám szerepelt a II.r. alperes mulasztása folytán a G szolgáltatást nyújtók elérhetőségeként, amely egyezett a III.r. alperes telefonszámával, további bizonyítékok előterjesztésének hiányában nem volt alkalmas annak egyértelmű bizonyítására, hogy ezzel a III.r. alperes azt a megtévesztő látszatot kívánta kelteni, hogy a III.r. alperes G szolgáltatást nyújt. Mindezek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a perben eljárt bíróságok a Pp. 206. §
(1)bekezdését meg nem sértve állapították meg a tényállást, és annak alapján a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabályok megsértésére nem került sor. A Kúria a másodfokú perköltség megváltoztatására sem látott törvényes lehetőséget. Az I. és a II.r. alperesek a másodfokú tárgyaláson becsatolták a jogi képviselőjükkel kötött megbízási szerződést. Az abban foglaltakra tekintettel a megállapított 130.000 Ft perköltség nem volt eltúlzott, figyelemmel arra, hogy a felek 120.000 Ft + ÁFA munkadíjat és tárgyalásonként 10.000 Ft + ÁFA eljárási díjat kötöttek ki. Mindezekre tekintettel, a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  1. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest kötelezte a Pp.
  2. § /1/ bekezdése folytán irányadó
  3. § /1/ bekezdése alapján a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő I. és III.r. alperes javára, a 32/
  4. (VIII.22.) IM rendelet
  5. § /2/, /3/, /5/ bekezdésének megfelelő mértékű, ÁFA-val növelt felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Budapest,
  6. szeptember
  7. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó-bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.