A határozat elvi tartalma: A téves tényálláson alapuló első- és másodfokú közigazgatási határozatot hatályon kívül helyező bírósági döntés nem törvénysértő, ezért a munkaügyi felügyelőség felülvizsgálati kérelme nem vezetett sikerre, a Kúria a munkaügyi bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.402/2012/7.szám A Kúria a dr. Magyari Ákos ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Munkaügyi Igazgatóság alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságon 1.M.636/
- szám alatt indított és a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság
- február 6-án kelt 1.M.636/2011/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a
- május
- napján tartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Munkaügyi ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 1.M.636/2011/
- számú Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli. I n d o k o l á s A Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége többszöri megismételt eljárása eredményeként határozatával 100.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta a magánszemély munkáltatót, mert - a határozat indokai szerint -
- április 15-én tartott munkaügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a Ny., F. utca
- szám alatt található családi ház betonalapozási munkálatainál B. M.-t és M. Zs.-t munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatta. Kötelezte a munkáltatót, hogy
- április
- napjára a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének tegyen eleget. A határozat további indokai szerint (
- oldal
- bekezdés) „a foglalkoztatás a munkavállaló vonatkozásában a munkaviszony jellemző ismérveit tartalmazta, miszerint munkáltató a munkavállalókat meghatározott munkavégzési helyen, meghatározott munkaidőben és pultos munkakörben foglalkoztatta”. A munkáltató több jogszabályt - adózásra, társadalombiztosításra vonatkozót sértett, ezért került sor a munkaügyi ellenőrzésről szóló
- évi LXXV. törvény (Met.) 6-
- §-aiban meghatározottak szerint a bírság kiszabására. A határozatot a felperesfellebbezése folytán eljárt Országos Főfelügyelőség másodfokon hozott határozatával a tényállást sem módosítva lényegében indokainál fogva helybenhagyta. A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében vitatta a tényállást és az azon alapuló bírság jogszerűségét, ezért a határozatok hatályon kívül helyezését, míg az alperes a kereset elutasítását kérte. A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 1.M.630/2011/
- számú ítéletével mindkét fokú közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest perköltség fizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság által lefolytatott bizonyítás eredményeként amely tényadatok lényegében egyeztek a közigazgatási eljárásban beszerzett bizonyítás anyagával is - megállapította, hogy a perbeli ingatlanon folytatott munkálatok kerítéshez aljzat beton és gépkocsi beálló készítése volt. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat M. Zs. szerződés szerint vállalta el 180.000 forint vállalkozói díj ellenében, saját szerszámainak, eszközeinek felhasználásával és segítőként tevékenykedett ott az általa a munkaterületre vitt B. M.. A felperes tévedésben volt a megállapodás megkötésekor, mert arról nem volt tudomása, hogy M. Zs.-nak nincs vállalkozói igazolványa. Munkaviszony létesítése egyik félnek sem állt szándékában. A felperesnek nem terjedt ki az ellenőrzési kötelezettsége arra, hogy M. Zs. vállalkozói engedélyét elkérje, vizsgálja azt, hogy rendelkezik-e vállalkozói igazolvánnyal. Ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a törvénysértő határozatot a munkaügyi bíróság hatályon kívül helyezte. A határozat ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a jogszabálysértő ítélet hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy megsértette a bíróság a Pp. 339. §
(1),
(2)bekezdésében írt rendelkezéseket. A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a bíróság ítélete az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő. Téves a tanúk vallomásának értékelése, mert a foglalkoztatott két személy a közigazgatási eljárásban történt meghallgatásakor azt állította, hogy a felperes volt a munkáltatójuk. Azt pedig a felperesnek kellett volna ellenőriznie, hogy M. Zs. vállalkozói engedéllyel rendelkezett-e vagy sem. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében ítéletének hatályban tartását kérte. a munkaügyi bíróság A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Kúria felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálta, azt, hogy a munkaügyi bíróság a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat megfelelően értékelte-e, döntése megfelel-e az eljárásjogi és anyagi jogi szabályoknak. Az alperes lényegében a bizonyítékok értékelését vitatta, vagyis lényegében a Pp. 206. §-ában foglalt szabályok megsértésére hivatkozott. A Kúria ítélkezési gyakorlata töretlen atekintetben, hogy amennyiben a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletben megállapított tényállást, vagy azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megszegésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csak abban az esetben van helye, amennyiben a tényállás iratellenes, illetve a bíróság a bizonyítékokat nem a maguk összességében értékelte és emiatt a megállapított tényállás okszerűtlen, illetve lényeges logikai ellenmondást tartalmaz. A Kúria megállapította, hogy a munkaügyi bíróság a jogerős ítélet indokolásában részletesen és a logika szabályainak megfelelően adott számot a lefolytatott bizonyítás eredményéről és a bizonyítékok értékelésének szempontjairól. A tanú vallomások ellentmondásossága folytán az egyéb bizonyítékokat is ezzel egybevetve a Pp. 206. §-ának alkalmazásával, mérlegelési jogkörében hozta meg döntését, amely a felülvizsgálati kérelemben felhozott indokok alapján nem törvénysértő, felülmérlegelésre nincs lehetőség. A Kúria rámutat arra is, hogy a Ket. 72. §
(1)ea) pontjában írtakat is sérti az alperesi határozat, mert a határozatnak tartalmaznia kell az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. A bíróság előtt megtámadott közigazgatási határozat több olyan ténybeli tévedést tartalmaz és rögzít, amely alapvető eljárási szabálysértésnek minősül és ezt a másodfokú eljárásban sem korrigálták, így mindkét fokú eljárásban téves tényálláson alapult a közigazgatási határozat. Nevezetesen az, hogy ház alapozáshoz alkalmazta a felperes a perbeli két személyt, majd „pultosként” foglalkoztatta őket. A közigazgatási határozat indokolásának a tényállást megfelelő módon kell tartalmaznia, mert azon alapul az érdemi döntés. Miután alapvető eljárásjogi szabályt sértett a közigazgatási szerv mindkét fokú eljárása során - nem tisztázta még a tényállást sem helyesen, tévesen rögzítette azt és ezen alapult a bírságot kiszabó határozat -, így a határozatok törvénysértés címén való hatályon kívül helyezése a munkaügyi bíróság részéről megalapozottan történt. Ezért a Pp. 339. §-ának megsértése nem állapítható meg. Egyebekben a munkaviszony keretén belüli foglalkoztatás ténye ezen adatok alapján nem volt megállapítható, e körben helyesen döntött a munkaügyi bíróság, helyesen mérlegelte és értékelte a bizonyítékokat. Ugyancsak helyesen állapította meg azt is, hogy a vállalkozói igazolvány ellenőrzését, bemutatási kötelezettségét a megrendelő részéről nem lehet elvárni. A Kúria a fenti indokok szerint a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperes köteles a felperesnek bekezdése alapján perköltséget fizetni. a Pp. 78. §
(1)A felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli, mert az alperes az 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerint teljes személyes illetékmentesség kedvezményében részesül. Budapest,
- május
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő