Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.023/2014/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Simonfay Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű(felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - a dr. Tóth János ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a ......Törvényszék
- március
- napján kelt ...... számú ítélete ellen a felperesek által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek egyetemlegesen 15 napon belül 74.000 (hetvennégyezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek az alperes erdőbirtokossági társulat tagjai. Az alperes
- december
- napján az együttesen 10% feletti részesedéssel rendelkező .........és .......... tagok kezdeményezése alapján közgyűlést tartott, a közgyűlésre szóló meghívót ........... korábbi elnök írta alá. Az alperes a közgyűlést postai úton hívta összeg, a meghívókat egyszerű postai küldeményként kézbesítette. Az alperes alapszabálya lehetővé teszi a közgyűlés hirdetmény útján való összehívását is, az alperes azonban nem élt ennek lehetőségével. A közgyűlésen a tagot a társulati érdekeltségéhez igazodó számú szavazat illeti meg. A társulati érdekeltség az aranykoronában kifejezett társulati erdőtulajdon százalékos hányadának százszoros szorzata. Az I. rendű felperest ennek alapján 600, míg a II. rendű felperest 124 szavazat illeti meg a közgyűlésen. A közgyűlési jelenléti íven a tag neve mellett az őt megillető szavazatszámot is feltüntették. A
- december 30-ai közgyűlésen határozatot hoztak a társulati tagi névjegyzék elfogadásáról, a
- december 10-én elfogadott alapszabály módosítások megerősítéséről, az elnökségi és felügyelőbizottsági elfogadásáról és az új tisztségviselők megválasztásáról. tagok lemondásának A közgyűlésen a felperesek nem vettek részt. A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes
- december 30-ai közgyűlésén hozott 1, 2, 3 és 4/2013.(12.30.) számú határozatok jogsértőek és helyezze őket hatályon kívül, valamint kötelezze az alperest perköltség viselésére. Arra hivatkoztak, hogy a közgyűlési meghívót nem vették kézhez, a.....H.-ban, illetve a .......... N.-ban megjelent hirdetésről sincs tudomásuk, ezért a közgyűlésen nem tudtak részt venni, ott tagsági jogaikat nem tudták gyakorolni, továbbá a meghívó hiányában azt sem tudták vizsgálni, hogy a közgyűlés szabályszerűen lett-e összehívva. Kétségbe vonták a jelenléti íven feltüntetett szavazatszámok pontosságát is, számításuk szerint az I. rendű felperest 14.982, a II. rendű felperest 1.006 szavazat illeti meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek egyetemlegesen 38.100 forint elsőfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az elsőfokú bíróság az alperes társulat alapszabályának
- pontja alapján megállapította, hogy a felperesek által sem vitatottan az alperesnél meglévő összesen 2.510 aranykorona alapján az I. rendű felperest kerekítve 600, a II. rendű felperest kerekítve 124 szavazat illeti meg. Megállapította továbbá, hogy szavazati jogot megállapító határozat a
- december 30-ai alperesi közgyűlésen nem született, ezért az erdőbirtokossági társulatról szóló
- évi XLIX. törvény (Ebtv.) 36.§
(1)bekezdése alapján a keresetet megalapozatlan. Utalt arra, hogy a szavazatszámokat a jelenléti íven tüntették fel, amely az Ebtv.36.§
(1)bekezdése szerinti rendelkezésnek minősülnek, e rendelkezéseket viszont a felperesek keresetükkel nem támadták, illetőleg azt is megállapította, hogy a felperesek tekintetében meghatározott szavazatszám az alapszabály 8. pontjában foglalt számításnak megfelelt. Az Ebtv.36.§
(2)bekezdése alapján utalt arra, hogy a társulat tagja abban az esetben fordulhat bírósághoz a jogsértő határozattal szemben, amennyiben a határozat folytán sérelmet szenvedett. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem hivatkozhat a tag olyan, az Ebtv.36.§
(2)bekezdése szerinti sérelemre, amelyet nem valamelyik, az alperes
- december
- napján tartott közgyűlésén meghozott határozata folytán szenvedett el. Az Ebtv.36.§
(2)bekezdése szerinti jogsértő határozat bírósági felülvizsgálatának előfeltétele ugyanis a határozat folytán beállott sérelem. A közgyűlésen való meg nem jelenés, a tagsági jogviszony gyakorlásának akadályozottsága nem értelmezhető az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a közgyűlésen hozott határozatból fakadó sérelemként. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a felperesek keresetének teljesítése, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése iránt a felperesek terjesztettek elő fellebbezést. Arra hivatkoztak, hogy az alperes 2013. december 30-ai közgyűlésének összehívása szabályszerűtlen volt, megsértették az Ebtv.12.§
(1)bekezdésében foglaltakat, illetve, hogy a szavazatszámokat nem az alapszabály 6.
- és
- pontjának megfelelően számították ki. Erre tekintettel a
- december
- napján megtartott közgyűlésen meghozott valamennyi határozat jogszabálysértő. Állították, hogy a felperesek érdeksérelme bekövetkezett azáltal, hogy a megválasztott tisztségviselők személyébe a szavazatukkal beleszólni nem tudtak, e körben a közgyűlésen tagsági jogaikat nem tudták gyakorolni. Kifejtették, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság jogi álláspontja helytálló lenne, az azt jelentené, hogy szélsőséges esetben az elnök a szabályszerűtlenül összehívott közgyűlésen bármilyen részvételi aránnyal, következmények nélkül választhatná meg a tisztségviselőket, hiszen ez a társulati tagok sérelmét nem okozza, nem keletkeztet perlési jogot. Utaltak arra, hogy a közgyűlést nem hirdetmény útján hívták össze és az alperes a perben nem tudta bizonyítani azt sem, hogy a meghívót a felperesek részére postai úton megküldte. A szavazati jog számításával kapcsolatban állították, hogy az alperesek által előadott számítási mód nincs összhangban az alapszabály rendelkezéseivel. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta, azt a másodfokú eljárásban az alperesnek a Pp.3.§
(3)bekezdése alapján történt tájékoztatását követően előterjesztett alperesi indítvány folytán foganatosított bizonyítás alapján annyiban egészíti ki, hogy a 2013. december 30-án megtartott közgyűlésre vonatkozó meghívót az alperes a felperesek részére postai úton megküldte. Az így kiegészített tényállás alapján is helyes érdemben az elsőfokú bíróság ítélete. A másodfokú bíróság annyiban nem értett egyet az elsőfokú bíróság ítélete indokolásával, hogy ne jelentene sérelmet az erdőbirtokossági társulat tagja számára, ha a közgyűlésre szabályszerűen nem hívják meg. Ez Ebtv.27.§
(1)bekezdés b) pontja alapján ugyanis a tag alapvető joga, hogy személyesen vagy képviselője útján tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen, ezért a tagsági jogok sérelmét jelenti az is, ha a tag a közgyűlésre szabályszerűen nem kap meghívást. A másodfokú bíróság az alperes másodfokú eljárásban előterjesztett bizonyítási indítványának megfelelően tanúként hallgatta ki ....., a meghívó felperesek részére történt elküldésének tényére vonatkozóan. ...... tanúvallomása alapján a másodfokú bíróság tényként állapította meg és ezzel az irányadó tényállást kiegészítette, hogy a felperesek részére is megküldte az alperes a
- december 30-ai közgyűlésre szóló meghívót. Az Ebtv. illetve az alperes alapszabálya sem tartalmaz előírást a meghívó elküldésének módját illetően, sőt az alapszabály 6.
- pontja a közgyűlés a hirdetmény útján való összehívását is lehetővé teszi. A fentiekre tekintettel alaptalannak találta a másodfokú bíróság a felpereseknek azt a hivatkozását, hogy a közgyűlésre szabályszerűen nem hívták meg őket és ennek folytán nem gyakorolhatták tagsági jogaikat. Megállapította ezért a másodfokú bíróság, hogy a felpereseket ez okból sérelem nem érte, így a
- december 30-ai közgyűlésen hozott határozatok ebből az okból nem jogszabálysértőek. Az alperes alapszabályának
- pontja
- bekezdése szerint a társulati érdekeltséget az aranykoronában kifejezett erdőtulajdon hányadával összhangban, annak százszoros szorzatában kell megállapítani, amelyhez képest a legkisebb szavazat mértéke egy. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a jelenléti íven feltüntetett szavazatszámok az alapszabály hivatkozott rendelkezésének megfelelnek, az elsőfokú ítélet ebben a körben helyes indokokat tartalmaz. Az indokolás fentiek szerinti pontosításával ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperesek perköltséget nem igényelhetnek és a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni tartoznak az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amely az alperes által előlegezett 16.000 forint tanúdíjból, az alperest képviselő ügyvéd 32.600 forintban igazolt készkiadásából és munkadíjából áll, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése és
(6)bekezdése alapján állapította meg, az elvégzett ügyvédi munkával arányban álló mértékben. Pécs,
- szeptember
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró