A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati eljárás megszüntetése a felülvizsgálati indítvány visszavonására tekintettel. KÚRIA Bfv.II.90/2013/11.szám A Kúria Budapesten, a
- június
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A rágalmazás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által a Pesti Központi Kerületi Bíróság 30.B.24.931/2006/
- számú ítélete, illetőleg a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 20.Bf.9277/2012/
- számú ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati indítvány alapján indított felülvizsgálati eljárást megszünteti. A felülvizsgálat során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- április
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 30.B.24931/2006/
- számú ítéletében a terhelt bűnösségét rágalmazás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] állapította meg, és ezért őt 1 év időtartamra próbára bocsátotta. Kötelezte az eljárási illeték és a bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- november
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 20.Bf.9211/2012/
- számú ítéletében a városi bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a terheltet megrovásban részesítette, a bűnügyi költség összegét módosította, egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta. A kerületi bíróság első fokú ítélete tényállásában rögzítette, hogy a terhelt jelenleg és 2006-ban is a Magyarországon megjelenő, sajtókiadvány szerkesztője, míg a sértett 2006-ban a magyarországi Egyesületének elnöke volt. A terhelt és a sértett egymással baráti viszonyt ápoltak, amely azonban kettejük között 2006-ben megromlott, tekintettel arra, hogy a magánvádló - ugyanabban az évben, pontosabban meg nem határozható időpontban - a terhelt munkájával kapcsolatban annak főnöke felé negatív kritikát fogalmazott meg. A terhelt ennek okán megharagudott a magánvádlóra és ezért megírt egy
- július
- napján kelt levelet, amelyben azt állította a magánvádlóról, hogy a „magyar hatóságok által büntetett előéletű", „állítólag egy kis ország megvásárolt útlevelével utazó" személy. A terhelt a levelet a magánvádlón kívül bizonyíthatóan elküldte L Z részére is. A terhelt tényállásban hivatkozott- valótlan - kijelentései, tényállításai alkalmasak voltak arra, hogy sértett megítélését - a közösségben, illetve összességében társadalmi megítélése vonatkozásában is - negatív irányba befolyásolják, becsületét csorbítsák. A Fővárosi Törvényszék másodfokú ítéletében e tényállást annyiban módosította, hogy mellőzte az arra utalást, hogy a terhelt tényállításai a kínai közösségben a sértett társadalmi megítélését befolyásolták, rögzítette továbbá, hogy a sértett a levélről
- július
- napján szerzett tudomást, és feljelentése
- szeptember
- napján érkezett a bíróságra, mely joghatályos magánindítványnak tekintendő. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtettek szerint a magánindítvány azért tekintendő joghatályosnak, mert az nem személyesen lett benyújtva a bíróságra, hanem postai úton érkezett, a feladást igazoló boríték viszont nincs az iratokhoz csatolva. A bíróság e körbeni mulasztása a magánvádlónak nem róható fel. A postai szolgáltatások menetére figyelemmel vélelmezhető, hogy a feljelentés a magánindítvány megtételére előírt, a tudomásszerzéstől számított 30 napos határidőn belül lett postára adva. A bíróság ügydöntő határozata ellen a terhelt meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A védő indítványa jogszabályi alapjaként a Be.
- §
(1)bekezdésének c) pontjára hivatkozott és kifogásolta azt, hogy az eljárt bíróságok a magánindítvány törvényes határidőben történt előterjesztését vélelmezték. A magánindítvány a tudomásszerzéstől számított
- napon érkezett a bíróságra, annak törvényes határidőn belüli postára adását a magánvádló nem igazolta. A magánindítvány ezért törvényes határidőben előterjesztettnek nem tekinthető. Erre tekintettel a védő a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta. A Kúria az ügyben a Be.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel nyilvános ülést tűzött ki. A nyilvános ülés megtartását megelőzően a magánvádló jogi képviselője előkészítő iratot nyújtott be, melyben előadta, hogy a magánindítvány előterjesztésére a sérelmezett levélről
- július 31-i tudomást szerzést követően
- augusztus
- napján került sor. Ennek igazolására fénymásolatban csatolta, majd a nyilvános ülésen eredetben is felmutatta az előadását alátámasztó postai feladóvevényt. Ennek megismerését és megtekintését követően a terhelt védője a nyilvános ülésen a felülvizsgálati indítványát visszavonta. A felülvizsgálati indítvány visszavonására tekintettel a Kúria a felülvizsgálati eljárást a Be.
- §
(6)bekezdése alapján megszüntette. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- június
- Dr.Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Lászlóné Dr. Verebélyi Edina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM