← Magyarország

Gf.40850/2013/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.850/2013/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Horváth Klaudia Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Zavaczki Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen fuvardíj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. szeptember
  3. napján kelt 8.G.41.816/2012/
  4. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezéssel támadott rendelkezéseit megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,(Húszezer) Ft + áfa első- és másodfokú ügyvédi munkadíjat, továbbá 15.000,(Tizenötezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes cégjelzéses levelén - amelyen telefonszámai, faxszámai, a telephelyek, az ügyintézés és gyártás helye is feltüntetésre kerültek - az alperes nevében telefonon folytatott megbeszélésre hivatkozással
  5. augusztus 4-én 15 óra 23 perckor a 36-... faxszámról küldött a felperesnek
  6. szám alatt megrendelést fuvarozásra ...079-
  7. azonosítószámmal ... építőelemeknek a ... Hungária Kft. felrakóhelyről
  8. augusztus 6-i ausztriai lerakóhelyre 64.000,- Ft + áfa fuvardíj ellenében. A felperes az alperes nevében küldött megbízást
  9. augusztus 5-én fogadta el és az ... Kft.t bízta meg a fuvarozás elvégzésével. Az ... Kft. a B103.... sorszámú fuvarlevél szerint
  10. augusztus 5-én a ...-169/...-604 forgalmi rendszámú szerelvénnyel átvette a műanyag készterméket fél tonna bruttó súllyal. A mellékelt okmányoknál a fuvarlevél
  11. rovatában a KSZ1976 került feltüntetésre. A címzett
  12. augusztus 6-án fenntartás nélkül átvette az árut. Az ... Kft. 73.389,- Ft fuvardíjról számlát állított ki a felperes felé
  13. augusztus 11én
  14. szeptember 10-i fizetési határidővel 92406/
  15. sorszám alatt. A felperes az alperes részére ...079-
  16. számra hivatkozással
  17. augusztus 6-án AX/09/
  18. sorszám alatt
  19. szeptember 20-i fizetési határidővel 80.000,- Ft fuvardíjról állított ki számlát, amelyet
  20. augusztus 31-én az alperes visszaküldött arra hivatkozással, hogy a számla tartalmát képező fuvarra megbízást nem adott az alperes. Az alperes
  21. november 5-én 14 óra 11 perckor
  22. sorszám alatt a pécsi telephelyéről 36-... faxszámon ... Group megjelöléssel kétoldalas megbízást küldött a felperesnek a ... Pack Hungary Kft. és a ... Hungária Kft. felrakóhelyekről Temesvárra
  23. november 9-i szállítási határidővel fuvarozás elvégzésére 490,euró + áfa fuvardíj ellenében. A ... Hungária Kft. KSZ
  24. sorszám alatt szállítólevelet állított ki. A fuvarlevélen a címzett az árut fenntartás nélkül
  25. november 9-én átvette. A felperes a 167.164,- Ft fuvardíjról számlát állított ki az ...111-
  26. megrendelési számra hivatkozással
  27. november 9-én
  28. december 24-i fizetési határidővel AX/09/11-
  29. sorszám alatt. A felperes két alkalommal szólította fel az alperest a két fuvardíj, azok késedelmi kamata, valamint 37.500,- Ft költség részére történő megfizetésére. Az alperes
  30. március 29-én a felperesnek 167.164,- Ft-ot megfizetett, amiből a felperes levonta az igényérvényesítés költségét és a késedelmi kamatot, az így fennmaradó tőkekövetelés és a másik fuvardíj, valamint a késedelmi kamat megfizetését kérte az alperestől
  31. június 1-jén. A felperes a fizetési meghagyásból ellentmondás folytán perré alakult eljárásban keresetében az alperest 80.000,- Ft fuvardíj, ennek
  32. szeptember
  33. napjától, 37.500,- Ft költség és ennek
  34. december 25-től a kifizetésig járó a Ptk. 301/A. §-ában meghatározott mértékű késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a felek között a fuvarozási szerződés az ...079-
  35. számú megrendelésben foglaltak szerint létrejött, amelyet a felperes az ... Kft. bevonásával szerződésszerűen teljesített. A fuvarozási szerződés létrejöttét igazolja a fuvarlevél is. Előadta, hogy az F/16 szám alatt csatolt iraton lévő aláírás, amelyet az alperes képviseletében írtak alá, megegyezik az F/5 és F/26 szám alatt csatolt megrendelésen szereplő aláírással. Álláspontja szerint ez azt igazolja, hogy az alperes képviselője írta alá a megrendelést. Amennyiben ezt az állítását az alperes vitatja, kérte, hogy jelölje meg az alperes, hogy Sch. H. mellett ki volt jogosult az alperesi megrendelések aláírására. Mivel a
  36. számú megrendelőlapon az alperes egy korábbi munkatársának aláírása szerepel, ezért kétség esetén az alperesnek kell bizonyítania, hogy az aláírás nem Sch. H.-tól származik. Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte, vitatta annak jogalapját és összegszerűségét is. Arra hivatkozott, hogy az F/5 szám alatt csatolt
  37. számú megrendelést nem adott a felperesnek, ilyet a felperes nem teljesített. Csatolta a
  38. augusztus 24-én
  39. sorszám alatt általa adott megrendelést, amelynek tartalma nem egyezik meg a felperes által csatolt megrendelés tartalmával. Sch. H. az alperes korábbi munkavállalója írta alá az általa csatolt
  40. számú megrendelőlapot, míg az F/5 szám alatti megrendelőlapon Sch. H. aláírása nem egyezik az általa csatolt megrendelőlapon található aláírással. Vitatta azt F/5 szám alatt csatolt okirat tartalmi valódiságát, az okiraton szereplő aláírás valódiságát. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a BH 2006/190 számú eseti döntésre, amelyből következően a bizonyítási kötelezettség a felperest terheli. Előadta, hogy a szállítólevelet minden esetben a feladó, felrakó társaság részéről eljáró személy és az árut átvevő fuvarozó írja alá, a fuvarozó ennek az okiratnak az aláírásával igazolja a küldemény fuvarozás céljából való átvételének tényét. A felperes által F/8 szám alatt csatolt szállítólevelet nem az árut felrakó (feladó) cég állította ki. Vitatta ezen okirat tartalmi valódiságát és az ezen szereplő aláírás valódiságát, hivatkozva arra, hogy e körben a felperest terheli a bizonyítási kötelezettség. Előadta továbbá, hogy a felperes által mellékelt fuvarmegbízás visszaigazolásban több ellentmondás van: nem egyezik a rendszám a ténylegesen fuvarozást végző jármű rendszámával, az ajánlathoz képest eltérő a fuvardíj összege és a teljesítési határidő. Vitatta a felperesnek a peren kívüli eljárásban költségként elszámolni kívánt 37.500,- Ft összegű ügyvédi munkadíj követelését, tekintettel arra, hogy azt túlzottnak minősítette, a felperes elszámolása téves az AX/0911-
  41. számú számlára történő teljesítés vonatkozásában. Vitatta a felperes 100.000,- Ft + áfa összegű ügyvédi munkadíj követelését is, a pertárgyértékre figyelemmel azt eltúlzottnak tartotta. A Fővárosi Törvényszék a
  42. szeptember
  43. napján kelt 8.G.41.816/2012/
  44. számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 98.750,- Ft-ot, és 80.000,- Ft-nak
  45. szeptember
  46. napjától, 18.750,- Ftnak
  47. december
  48. napjától
  49. június
  50. napjáig számított késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegű kamatát,
  51. július
  52. napjától a megfizetés napjáig számított késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalék ponttal növelt értékű kamatát, 132.725,- Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 12.700,- Ft ügyvédi munkadíjat. Határozata indokolásában a 80.000,- Ft és késedelmi kamat iránti követelés tekintetében megállapította, hogy a felperes és az alperes között nemzetközi fuvarozási szerződés jött létre, a fuvarozási szerződésről fuvarlevelet állítottak ki, amely a CMR
  53. cikk.
  54. pontja értelmében igazolja a fuvarozási szerződés megkötését, a szerződés feltételeit és azt, hogy a fuvarozó az árut átvette. A felperes a fuvarlevéllel és az alperes részéről adott megbízással igazolta a fuvarozási szerződés létrejöttét, annak tartalmát. A fuvarlevélen a címzett fenntartás nélkül az árut átvette, ezért a felperes jogosult a fuvarozási díj megtérítését követelni. Ezzel kapcsolatban - összehasonlítva az F/5 és az A/2 alatt csatolt megrendeléseket - arra a következtetésre jutott, hogy önmagában az, hogy az alperes az ...079-
  55. pozíciószámon nem tart nyilván fuvart, nem cáfolja, hogy
  56. augusztus 4-én 15 óra 23 perckor az alperes faxszámáról a felperes kapott megbízást. Az F/8 szám alatt csatolt szállítólevélen szereplő áru azonos a megrendelésen szereplő áruval. A felperes ügyvezető igazgatójának személyes meghallgatása alátámasztotta a felek közötti fuvarozási szerződés létrejöttét, míg a fuvarlevél és a szállítólevél, valamint a felperes által megbízott fuvarozást végző cég részéről T. Zs. tanúvallomása igazolta a fuvarozás teljesítését. Az a körülmény, hogy a
  57. augusztus 4-i megbízáson Sch. H. alperesi ügyintéző aláírását vitatta az alperes, még nem nyert igazolást, hogy az F/5 szám alatti megrendelés nem az alperestől származott, mert az alperes faxszáma szerepel a megbízáson. Ez azt igazolja, hogy a felperes az alperes faxszámáról kapta meg faxon a megbízást. Az alperes nem igazolta, hogy a megbízás időpontjában a megbízáson szereplő faxon nem küldtek levelet a felperesnek. A
  58. augusztus 31-én kelt levélen két aláírás látszik, amely aláírás első része ránézésre megegyezik a
  59. augusztus 4-i
  60. számú megrendelésen szereplő aláírással. Az alperes által csatolt
  61. számú megrendelésen szereplő aláírás ránézésre megegyezik a
  62. augusztus 31-én a számla visszaküldése tárgyában írt levélen szereplő egyik aláírással. Ezen a levélen egy másik aláírás is szerepel, amely aláírás szemrevételezés alapján egyező a
  63. augusztus 4-i F/5 szám alatt csatolt megrendeléssel. Mind a
  64. augusztus 31-i levélen, mind a
  65. augusztus 4-i és augusztus 24-i levélen ugyanaz a bélyegző szerepel, ugyanazokkal az adatokkal, mindhárom iraton ugyanaz a faxszám szerepel a pénzügyi kivitelezés logisztika címszó alatt, az alperes céges levélpapírján feltüntetve a 36-... számot. A felperes által csatolt megrendelésen az alperes faxszámáról történő feladását a megrendelésen szereplő faxszám és időpont igazolja, amelyet a felperes ügyvezető igazgatójának a személyes meghallgatása során tett nyilatkozata megerősített. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemnek megfelelően kötelezte az alperest a fuvardíj megfizetésére. A felperes 37.500,- Ft és járulékai megfizetésére vonatkozó kereseti igényével kapcsolatban az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a 167.164,- Ft-ot késedelmesen fizetett meg, ezért a felperes a Ptk.
  66. §-a alapján számolta el az alperes teljesítését, elsősorban költségekre, kamatra, végül a főtartozásra. A felperes jogi képviselőjével a két számla vonatkozásában a
  67. február 16-án kelt ügyvédi megállapodásban 37.500,- Ft ügyvédi munkadíjban állapodtak meg. Tekintettel arra, hogy a teljesítés az egyik fuvarra vonatkozott, ezért a 37.500,- Ft arányos részre, azaz 18.750,- Ft-ban állapította meg az elsőfokú bíróság az elszámolható költséget az ügyvédi megállapodásra figyelemmel. Figyelemmel arra, hogy az alperes a V.-W. viszonylatban végzett fuvarozás tekintetében nem teljesített, ezért a Ptk.
  68. §-a alapján e fuvarozáson alapuló felperesi igény érvényesítésével felmerült költség elszámolására nem jogosult a felperes az alperesnek egy másik fuvarozásra fizetett teljesítésének a terhére, ezért a kereseti kérelemben 17.500,- Ft-ban (helyesen 18.750,- Ft-ban) állapította meg a felmerült költséget az ügyvédi munkadíj összegében történt megállapodásra figyelemmel, míg ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság a Pp.
  69. §-a alapján kötelezte a feleket a pernyertességpervesztesség arányában a perköltség viselésére, az alperest 15.000,- Ft eljárási illeték, 107.950,- Ft ügyvédi munkadíj megfizetésére és 9.775,- Ft tanúdíj viselésére, míg a felperest 12.700,- Ft ügyvédi munkadíj megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatásával a felperes keresetének az elutasítását és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletét az F/5 szám alatt csatolt megrendelésre, a felperesi ügyvezető előadására, T. Zs. tanúvallomására és a nemzetközi fuvarlevélre alapította. A felperesi ügyvezető igazgató előadása és T. Zs. tanúvallomása objektív bizonyítékként nem értékelhetőek, mivel e személyek nem tekinthetők érdektelennek. Az elsőfokú eljárásban becsatolt előkészítő iratokban jelzett ellentmondások nem kerültek feloldásra, ezért az elsőfokú bíróság ítéletében rögzített tényállás hiányos és ellentmondásos. Az elsőfokú eljárásban előterjesztett ellenkérelmében foglaltakat a fellebbezésében is előadta, és kifejtette azon álláspontját, hogy a felperes által a keresetéhez csatolt megrendelőlap tartalma, az azon szereplő aláírás valódisága tekintetében a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség, aminek nem tett eleget. A magánokirat valódiságának bizonyítása céljából a felperes a
  70. április 9-én tartott tárgyaláson indítványozta a megrendelőlapot aláíró Sch. H. tanúként történő meghallgatását, azonban ezt az indítványát utólag nem tartotta fenn, ezért a tanú meghallgatására az elsőfokú eljárásban nem került sor. Erre figyelemmel az általa vitatott hitelességű megrendelés vonatkozásában a bizonyítatlanság következménye a felperes terhére esik. Hivatkozva az F/16 szám alatt csatolt válaszlevélre előadta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában nem foglalkozott azzal az ellentmondással, hogy ugyanaz a személy vitatta a felperes által leadott megrendelés megtörténtét, mint aki a felperes állítása szerint a megrendelést leadta. A
  71. augusztus 31-i és a
  72. augusztus 4-i megrendelésen lévő aláírások egyezőségét mindvégig vitatta, az aláírások egyezőségének megállapítása szakértői kompetenciába tartozik. A megrendelés fejlécén lévő faxadatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az egy fénymásolt dokumentumon található, ezért bizonyító erővel nem rendelkezik. Az eljárás során mindvégig vitatott tartalmú irat hitelességét megalapozottan nem támasztják alá az azon feltüntetett faxadatok, mivel ezen faxadatok ugyanúgy részei a vitatott irat tartalmának, mint az irat egyéb más adatai. A vitatott tartalmú irat hitelességének bizonyítására nem lehet alkalmas maga az irat tartalma, mivel éppen az a vitatott. Ezért az iraton feltüntetett faxadatok a megrendelés hitelességének bizonyítására megalapozottan nem szolgálhatnak és nem hidalhatják át a vitatott iratot érintően Sch. H. tanúkénti meghallgatását, illetve az ő nyilatkozatának ismeretében esetleges írásszakértői bizonyítást. Az F/8 szám alatt csatolt szállítólevél csak annak bizonyítására szolgál, hogy az áru átadásra került a megrendelő vagy az általa megbízott fuvarozó részére. Az ellenkérelméhez A/3 szám alatt csatolta a tényleges és valós
  73. sorszámú megrendelőlaphoz tartozó szállítólevelet. A felperes által F/8 szám alatt csatolt szállítólevelet nem az árut felrakó (feladó) cég állította ki, illetőleg azon nem szerepel a fuvarozó aláírása sem. Ezen okirat tartalmának a valódiságát is vitatta az elsőfokú eljárásban, amely körben ugyancsak a felperest terhelte volna a bizonyítási kötelezettség, amely kötelezettségének ugyancsak nem tett eleget. Az ellenkérelemhez A/4 szám alatt csatolt nemzetközi fuvarlevélből megállapítható, hogy annak mellékletét képezik a feladó (felrakó) cégek által kiállított belföldi szállítólevelek. A felperes által a
  74. sorszámú megrendeléshez csatolt nemzetközi fuvarlevél
  75. pontjában nem a felperes által csatolt szállítólevél szerepel, hanem KSZ1976 azonosítószámú szállítólevél, amelyet azonban az eljárásban a felperes elmulasztott benyújtani. Erre figyelemmel az F/7 alatt csatolt fuvarlevél adattartalma semmiben nem egyeztethető össze a felperes által érvényesíteni kívánt követeléssel. Az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás során nem került feloldásra a fuvardíj összegére és a fizetési határidőre vonatkozó ellentmondás. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását és az alperes perköltség fizetésére történő kötelezését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helyes jogi következtetést vont le. A fuvarozási szerződés létrejöttét okiratokkal és tanúvallomással bizonyította. Az F/5 és az A/2 sorszám alatt csatolt okiratokat - álláspontja szerint az alperes egyik korábbi munkavállalója, Sch. H., írta alá, amit az is bizonyít, hogy az F/16 szám alatt csatolt iraton lévő aláírás, melyet az alperes képviseletében írtak alá, megegyezik az F/5 és F/26 szám alatt csatolt megrendelésen szereplő aláírással. Figyelemmel arra, hogy az alperes állítása szerint a két aláírás nem ugyanattól a személytől származik
  76. április 17-én kérte az alperest nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy Sch. H.-n kívül ki jogosult az alperesi megrendelések aláírására, amelynek azonban az alperes nem tett eleget. Az alperes fellebbezése alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  77. §

(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül, jogorvoslati kérelem hiányában nem vizsgálta a felperesnek a 18.750,- Ft igényére vonatkozó keresetét elutasító rendelkezést. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban megalapozatlan indokolással marasztalta az alperest. A másodfokú bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes által a keresetében hivatkozott fuvarfeladat elvégzésére a peres felek között jött-e létre a szerződés. A felperes a fuvarozási szerződés létrejöttét - többek között - az F/5 szám alatti megrendeléssel, az F/7 szám alatti nemzetközi fuvarlevéllel és az F/8 szám alatti szállítólevéllel kívánta igazolni. Az alperes az ellenkérelmében az F/5 és az F/8 szám alatt csatolt okiratok tartalmi valódiságát, valamint az azon szereplő aláírás valódiságát vitatta. A
  1. január 22-én tartott tárgyaláson a felperesi képviselő előadta, hogy amennyiben aláírt példánya van a megrendelésnek, úgy azt csatolja az alperesi vitatásra is tekintettel. Az elsőfokú bíróság a tárgyalást elhalasztva többek között felhívta a felperest ezen irat nyolc napon belül történő csatolására. A felperes
  2. február 1-jén érkezett előkészítő iratának mellékleteként került csatolásra az ...07909 azonosító szám alatt történt megrendelés F/26 szám alatt, amely a felperes aláírását is tartalmazza. A másodfokú bíróság a becsatolt iratból megállapította hogy ez egy olyan fénymásolt példány, amely a Veszprémi Városi Bíróság
  3. június 16-i érkeztető bélyegzőjét is tartalmazza, azaz az eredetileg a keresetlevélhez F/5 szám alatt becsatolt fénymásolt megrendelés került ismét becsatolásra F/26 sorszám alatt, amelyen már a felperes aláírása is szerepel. Az elsőfokú bíróság a
  4. április 9-én tartott tárgyaláson a Pp.
  5. §
(3)bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatta a felperest a Pp. 196. §
(1)bekezdésben írt vélelemről, azaz arról, hogy az okirat kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, csak akkor áll fenn, ha a magánokirat valódisága nincs kétségbe vonva, vagy be van bizonyítva. Bizonyítani kétségbevonás esetén a magánokirat valódiságát annak kell, aki az okiratot bizonyítékként kívánja felhasználni. A felperesi képviselő a magánokirat valódiságának a bizonyítása céljából indítványozta Sch. H. tanúkénti meghallgatását azzal, hogy tanúbizonyítási indítványának előterjesztésére nyolc napos határidőt kért. A
  1. április 19-én érkezett előkészítő iratában a felperes előadta, hogy az F/16 szám alatt csatolt iraton lévő aláírás megegyezik az F/5 és F/26 szám alatt csatolt megrendelésen szereplő aláírással, ez is azt igazolja, hogy az alperes képviselője által került a per tárgyát képező követelésre vonatkozó megrendelés aláírásra. Amennyiben ezt továbbra is vitatja az alperes, kérte nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy Sch. H.-n kívül ki jogosult az alperesi megrendelések aláírására. Kérte továbbá T. Zs. tanúként történő meghallgatását, aki a felperes és az alperes között létrejött szerződésről tud nyilatkozni. A
  2. július 2-án tartott tárgyaláson T. Zs. tanúkénti meghallgatására sor került, ahol a bíróság kérdésére előadta, hogy az ... Kft.-nek a neve nem merült fel, nem is kellett, hogy felmerüljön. A másodfokú bíróság a felterjesztett iratokból megállapította, hogy az F/5 és F/26 szám alatt csatolt fénymásolt irat megegyezik azzal a különbséggel, hogy az F/26 szám alatti iraton a felperesi képviselő fénymásolt aláírása is szerepel, míg az F/16 szám alatti számla visszaküldésre vonatkozó levélen ugyan nyomtatott betűkkel csak Sch. H. van feltüntetve, azonban azon - szabad szemmel láthatóan - két különböző személytől származó aláírás szerepel. T. Zs. tanúvallomásából kiderül, hogy a felperes és az alperes közötti szerződés megkötéséről nem volt tudomása. A nemzetközi fuvarlevél a felperes által megbízott fuvarozót, azaz a tényleges fuvarozót tartalmazza, továbbá a feladót, amely a ... Hungária Kft. volt. Az
  3. évi
  4. törvényerejű rendelettel kihirdetett Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény
  5. cikk
  6. pontja valóban azt tartalmazza, hogy a fuvarlevél - az ellenkező bizonyításáig - bizonyítékul szolgáló a fuvarozási szerződés megkötésére, a szerződés feltételeire és arra nézve, hogy a fuvarozó az árut átvette. Mivel a nemzetközi fuvarlevélen a peres felek közül egyik sem szerepel, ezért ez a fuvarlevél a peres felek közötti fuvarozási szerződés megkötésére nem szolgál bizonyítékul. Az alperes nemcsak az F/5 és F/8 szám alatt becsatolt iratokon lévő aláírás valódiságát, hanem azok tartalmának valódiságát is vitatta. Ezzel kapcsolatban helyesen hivatkozott a BH 2006/192 számú eseti döntésre, amely szerint a teljes bizonyító erejű magánokirathoz fűződő törvényi vélelem - miszerint az okirat kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta - csak akkor áll fenn, ha a magánokirat valódisága nincs kétségbe vonva vagy be van bizonyítva. A magánokirat valódiságát - kétség esetén - annak kell bizonyítania, aki a per eldöntéséhez szükséges tények bizonyítására kívánja felhasználni. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a
  7. április 9-én tartott tárgyaláson helyesen oktatta ki a Pp.
  8. §
(3)bekezdése alapján a felperest és helyesen hívta fel a magánokirat valódiságának a bizonyítására. A felperes által az ezt követően hivatkozottak, továbbá T. Zs. tanúvallomása nem bizonyította a magánokirat valódiságát, amit nem lehet az alperes terhére értékelni. A Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A bíróság mérlegelése kiterjed egyrészt az egyes bizonyítékok bizonyító erejének megállapítására, másrészt a bizonyítékoknak és a felek, valamint a per egyéb résztvevői magatartásának egybevetésére és a maguk összességében való értékelésére. A fent kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítás eredményének mérlegelését nem a Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint végezte el; és a másodfokú bíróságot is megilleti, hogy a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítás eredményét felülmérlegelje. A másodfokú bíróság a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján eljárva megállapította, hogy a felperes által becsatolt okiratokkal és T. Zs. tanúvallomásával a peres felek közötti fuvarozási szerződés létrejöttét nem tudta bizonyítani. Önmagában a felperesi ügyvezető előadása a szerződés létrejöttére vonatkozóan bizonyítékként nem értékelhető. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Az alperes fellebbezésének eredményességére tekintettel a felperesnek meg kell fizetnie az első- és másodfokú eljárásban felmerült képviselet költségét, továbbá az alperesnek a fellebbezésén lerótt eljárási illetéket a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján. A másodfokú bíróság az ügyvédi munkadíj mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)-
(6)bekezdései szerint mérlegeléssel állapította meg, figyelemmel a pertárgyértékre és a jogi képviselő által ténylegesen kifejtett munkára. Budapest,
  1. év szeptember hó
  2. napján Dr. Mika Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.