Pfv.VIII.21.857/2007/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a dr. Zárdai Istvánné dr. Ádám Edit ügyvéd (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 38/B.) által képviselt ................ felperesnek a dr. Velky László ügyvéd (8960 Lenti, Kossuth L. u. 6.; 8961 Lenti, Pf.: 13.) által képviselt .................. alperes ellen, akinek a pernyertessége érdekében a beavatkozó fellépett, kártérítés iránt a Keszthelyi Városi Bíróság előtt 5.P.20.498/
- számon megindított, és a Zala Megyei Bíróság 3.Pf.20.812/2007/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül meghozta az alábbi Í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes személyes költségmentessége folytán felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. le nem rótt I n d o k o l á s : A felperes fia
- június 17-én közúti baleset következtében elhunyt. A felperesnek a balesettel összefüggésben keletkezett vagyoni kárát a biztosító megtérítette, a nemvagyoni kárának megtérítése iránti kereset benyújtásával az alperest bízta meg. Az alperes a pert nem indította meg, ezért a felperes keresetében annak a 2 millió forint összegű kárnak a megtérítésére kérte az alperes kötelezését, amely őt a per eredményeként fia elvesztése folytán megillette volna. A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperesre hárult az a kötelezettség, hogy bizonyítsa, a megbízási szerződés megszegése miatt kár érte. Ennek bizonyítását a felperes meg sem kísérelte, a fia elvesztése folytán őt ért nemvagyoni hátrány megtérítésére pedig mögöttes felelőssége hiányában az alperes nem kötelezhető. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az alperes 2 millió forint kártérítés megfizetésében marasztaló felülvizsgálati határozat hozatala érdekében a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Állította, az alperes felelős azért, hogy végérvényesen lehetetlenné vált a nemvagyoni kárigényének érvényesítése. Hangsúlyozta, a kár összegét a bíróság mérlegeléssel maga is meghatározhatta volna. Tévesnek tartotta a jogerős ítélet indokolását amelyben a károkozó elleni kereset benyújtása érdekében a felperestől is tevékeny magatartást várt el. Jogi érvelése szerint a jogerős ítélet megsértette a Ptk. 474.§
(1)-
(2)bekezdésében, a 477.§
(1)és
(2)bekezdésében, a Ptk. 478.§
(2)bekezdésében, a Ptk. 483.§
(2)bekezdésében, az 1998. évi XI. tv. 1.§, 3.§
(2)bekezdésében 23.§
(1)és
(2)bekezdésében, végül a Pp. 164.§
(1)bekezdésében és a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdésében foglaltakat ezeken kívül a Ptk. 339.§-ának
(1)bekezdésének második fordulatát, a 355.§
(4)bekezdését és a 359.§-át. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275.§ának
(2)bekezdésében meghatározott korlátai között vizsgálva megállapította, hogy a felperes rendkívüli perorvoslati kérelme nem megalapozott. A Ptk. 339.§-ának
(1)bekezdése értelmében aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. kártérítésre vonatkozó általános szabálya irányadó a Ptk. 318.§-ának
(1)bekezdése szerint a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti követeléseknél is. A felek a Ptk. 474.§-ának
(1)bekezdésében szabályozott megbízási szerződést kötöttek, amely alapján az alperes kötelezettsége lett volna, a felperes képviseletében a károkozó ellen 2 millió forint nem vagyoni kár megtérítése iránti per megindítása. Az alperes ezt a pert nem indította meg, mellyel szerződést szegett. A kártérítés idézett főszabálya értelmében a jogellenes és a felróható magatartás önmagában nem elegendő, a károkozó marasztalásához szükséges az is, hogy ez okozati összefüggésben álljon a kárral. A kár, a jogellenes magatartás és az okozati összefüggés fennállásának igazolása a károsultat terheli a Pp. 164.§
(1)bekezdése alapján. A felperes a kárt - azt, hogy az alperes szerződésszegése, mint károkozó körülmény folytán vagyonában milyen értékcsökkenés következett be, milyen vagyoni előnytől esett el, mi az a kárpótlás vagy költség amely az őt ért vagyoni és nemvagyoni hátrány csökkentéséhez, vagy kiküszöböléséhez szükséges [Ptk.355.§.
(4)bekezdés] - nem bizonyította. A gyermeke elvesztése folytán keletkezett nemvagyoni kárt az alperestől - mert ezt nem ő okozta nem követelheti. A Ptk. 359.§-ában meghatározott általános kártérítés, az adott ügyben nem kerülhet szóba, mert a felperes nem erre alapítva kérte az alperes marasztalását. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a jogerős ítéletnek a felperes közrehatására utaló azon indokait, miszerint a felperes az alperes mulasztása miatt a keresetet maga is előterjeszthette, vagy azzal más jogi képviselőt is megbízhatott volna. A károsultnak a fentiekben meghatározott, és a Ptk. 340.§-ának
(1)bekezdésében előírt kármegelőzési-kárenyhítési kötelezettsége és ennek a megszegése a kár mértékére hat ki. A jelen esetben amikor a kár bekövetkezése meg sem állapítható, nem lehet szó kármegelőzésről, vagy kárenyhítésről. A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a felülvizsgálati kérelemben megjelölt további jogszabályok esetleges megsértésének nem volt az ügyben döntő jelentősége. Ezekkel a felperes nem a kár bizonyítatlanságát vitatta, hanem az alperes jogellenes magatartását kívánta alátámasztani. Ez az eljárások során nem volt kétséges. A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a Pp. 270.§
(1)bekezdése és a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes jogi képviselőjének ügyvédi munkadíjából álló, a 32/2003. (VIII.22.) IM.r. 3.§-a alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. [6/1986.(VI.26.) IM r.13.§.
(1)bekezdés] Budapest,
- január
- Dr. Horeczky Károly a tanács elnöke s.k., Csánitzné Dr. Csiky Ilona előadó bíró s.k., Dr. Kiss Mária bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: tisztviselő