Gf.20193/2007/5 – Győri Ítélőtábla

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a dr. Oláh és dr. Horváth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth László ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Vakli Károly ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. r., II.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) II. r., és III.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) III. r. alperes ellen 6.520.955.Ft vállalkozói díj, stb. és járulékai megfizetése iránti perében a Veszprém Megyei Bíróság

1. március 29-én kelt 1.G.40.168/2004/
2. számú ítélete ellen az alperesek
3. sorszámú fellebbezése, valamint a felperes
4. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezése folytán meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Egyetemlegesen kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek az államnak - külön felhívásra 745.300,- /Hétszáznegyvenötezer-háromszáz/ Ft feljegyzett illetéket. Egyetemlegesen kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek a felperesnek 180.000,- /Egyszáznyolcvanezer/ Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes keresetében a
5. május
6. napján kötött vállalkozási szerződés alapján 6.520.955,- Ft vállalkozási díj és ezen összeg után
7. május 22-től a kifizetés napjáig járó törvényes kamatának megfizetésére kérte kötelezni megrendelőjét, az I. r. alperest. Ha az I. r. alperes vagyona a követelést nem fedezné, kérte a II. r. alperes, mint az I. r. alperesi betéti társaság beltagját, valamint a III. r. alperes, mint az I. r. alperes kültagját - akinek neve a cég elnevezésében szerepel - kötelezését vállalkozói díjának egyetemleges megfizetésére. Keresetében előadta, hogy a Városi Bíróság előtt 21.Pk.53.159/
8. ügyszám alatt folyamatban volt előzetes bizonyítási eljárásban "D" igazságügyi építész szakértő vállalkozói díját 120.541.790,- Ft-ban állapította meg, amelyből az I. r. alperes 108.000.000.000,- Ft-ot fizetett meg. Hibás teljesítése folytán a javítható hibák költsége 3.610.000,- Ft volt a nem javítható hibák költségére 2.410.835,- Ft számolandó el, ezek betudásával az I.r. alperes díjtartozásának összege 6.520.955,- Ft. Az alperesek a felperes keresetének elutasítását kérték, egyben az I. r. alperes viszontkeresetet terjesztett elő 10.250.228,- Ft és járulékai megfizetése erejéig. Ellenkérelmüket és viszontkeresetüket az alperesek arra alapították, hogy a vállalkozási szerződésben átalánydíjban állapodtak meg, így a felperes a szerződésben kikötött díjon felül csak a pótmunkát számolhatja el. A felperesi munka ellenértékét "A" magánszakértő véleménye alapján 97.749.742,- Ft-ban fogadták el, így a felperes a többletként felvett vállalkozói díj visszafizetésére köteles. Az elsőfokú bíróság a
9. március
10. napján kelt 1.G.40.168/2004/
11. számú ítéletében kötelezte az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 2.171.944,- Ft-ot, valamint ezen összeg után
12. március
13. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint 592.000,- Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét, valamint az I. r. alperes viszontkeresetét elutasította. Ha az I. r. alperes vagyona a felperes követelését nem fedezné, úgy II.r. és III. r. alperesek egymás között egyetemlegesen kötelesek megfizetni a felperesnek 2.171.944,- Ft-ot az ezután járó késedelmi kamatot és 592.000,- Ft perköltséget. Határozata tényállásában megállapította, hogy a felperes jogelődje "B" egyéni vállalkozó -
14. január 24-én tételes költségvetésen alapuló árajánlatot adott a helységi... hrsz-ú ingatlanon az I. r. alperes által létesítendő asztalos üzem és üzlet felépítésére. Az árajánlat alapján "B", valamint az I. r. alperes szerződést kötött az üzem és épület kivitelezésére 98.764.579,- Ft Áfát is magába foglaló vállalkozói díjért a szerződés 1es számú mellékletét képező tervek alapján
15. december 31-i teljesítési határidővel. A megállapodás szerint a vállalkozó a többlet és pótmunkákat a szerződés módosítása, a szükséges terveknek a megrendelő részére történő szolgáltatása és a fedezet biztosítása után volt köteles elvégezni (szerződés VI.
16. pontja). A vállalkozó három ütemben összesen tizenegy részszámla és egy végszámla kibocsátására volt jogosult azzal, hogy a részteljesítések megtörténtét a munka műszaki tartalma alapján kell elbírálni. A vállalkozó a szerződési munkák szakszerű és első osztályú kivitelezését vállalta. A szerződést
17. november 4-én annyiban módosították, hogy a vállalkozó jogutódja a ...kft. felperes lett. A felperes a munkát
18. augusztus 12-én megkezdte, a műszaki átadás-átvétel
19. június 6-án megtörtént. A vállalkozó a szerződésben foglaltakhoz képest többlet- és pótmunkát végzett, voltak olyan munkák, amelyeket hibásan végzett el, míg egyes munkarészek vonatkozásában az eredeti terv módosítására került sor. A felperesi munka értéke 110.171.944,- Ft volt, ebből az I. r. alperes 108.000.000,- Ft -ot megfizetett, a különbözet megfizetésére az I.r. alperest kötelezte. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemre, valamint az alperesi ellenkérelemre és viszontkeresetre figyelemmel mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a felek a díj elszámolása körében átalányárban, vagy tételes elszámolásban állapodtak-e meg. Kifejtette, hogy átalányár esetén a vállalkozó a szerződés teljesítése után a szerződésben kikötött vállalkozói díjon felül csak a tételesen bizonyított igazolt pótmunka ellenértékére tarthat igényt. A tételes elszámolás körében - bár a felek a vállalkozói díjat szerződésükben egy összegben rendszerint meghatározzák - a díj elszámolása utólagos tételes felmérés alapján történik. Konkrét esetben a felek a jogvita alapját képező szerződésükben egyértelműen nem rögzítették, hogy az tételes elszámolású, vagy átalányáras. A szerződés rendelkezéseinek értelmezése során az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a felek tételes elszámolásban állapodtak meg. Erre utal a szerződés III/
20. rendelkezése, miszerint a részteljesítések megtörténtét a munka műszaki tartalma alapján kell elbírálni, azaz a felek a ténylegesen megvalósult teljesítés alapján kívánták az elszámolást megejteni, másrészt a szerződés VI/
21. pontja is, amely szerint a többlet- és pótmunkát a vállalkozó csak a szerződés módosítása és a fedezet biztosítása után köteles elvégezni, így a felek kifejezett rendelkezése alapján a vállalkozó a többletmunka elszámolására a szerződés szerint jogosult volt. A tételes elszámolásban történt megállapodást az előzetes bizonyítási eljárásban kirendelt, illetőleg a perben kirendelt szakértők véleménye is megerősítette. A vállalkozót megillető díj összegszerűségének meghatározásakor az elsőfokú bíróság a perben kirendelt "C" szakértő szakvéleményét vette alapul, s a felperesi teljesítés értékét 110.171.944.Ft-ban állapította meg. "C" szakvéleményét a perben a felek észrevételeire többször módosította, de a módosításokat minden esetben megindokolta és a vállalkozói munkát részletesen és tételesen felmérte, így véleménye az ítélkezés alapjául elfogadható volt. Az elsőfokú bíróság a felek által vitatott egyes tételeket tüzetesen megvizsgálta és döntésében részletes okát adta annak, hogy egyes felperesi követeléseket miért fogadott, vagy utasított el. Ennek során - a szakvélemény alapulvételével - a felperes díját a tetőbeázásra figyelemmel 920.000.Ft-tal csökkentette. Az így meghatározott felperesi teljesítés értékéből levonta az I.r. alperes által már megfizetett 108.000.000.Ft-ot, s az I. r. alperest 2.171.944,- Ft vállalkozói díj megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú ítélet ellen az alperesek fellebbezést, a felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. Az alperesek az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, az I. r. alperes pedig viszontkeresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontjuk szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a felek szerződésükben a díj tételes elszámolásában állapodtak meg. Kifejtették, hogy a vállalkozó a szerződésben meghatározott díjért köteles nyújtani mindazokat a szolgáltatásokat, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez a megrendelt mű rendeltetésszerű használatának biztosításához szükségesek. "B"nek az elsőfokú eljárás során tett személyes előadását értékelve kiemelték, hogy a felperes egy alacsonyabb összeg fix vállalkozói díjjal kívánta elnyerni az I.r. alperes által megpályáztatott munkát, ugyanakkor tisztában volt azzal, hogy a munka elvégése során „kockázati" tényezők léphetnek fel. Nem lehet „perdöntő", hogy a bíróság által kirendelt igazságügyi építész szakértők tételes elszámolású szerződésként kezelték a felek megállapodását, annál is inkább, mert az általuk felkért "A" magánszakértő ettől eltérő állásponton volt. Kifejtették, hogy a tételes elszámolásnál a kivitelező minden általa elvégzett munkát az elfogadott költségvetés tételeire való hivatkozással az építési napló mellékletét képező felmérési naplóban felmér, és azt a műszaki ellenőrrel tételesen leigazoltat. Konkrét esetben a kivitelező felperes felmérést nem készített, azt a műszaki ellenőr nem is igazolhatta, ebből az is következik, hogy az elszámolás egyösszegű átalányáras, és utólag tételes elszámolásra áttérni nem lehet. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az alperesi fellebbezéssel érintett körben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a szerződés II/
22. III/
23. de különösen VI/
24. pontja kizárja, hogy a szerződésben a felek átalányárban állapodtak meg. A felek megállapodásukban kifejezetten lehetőséget adtak a többletmunka elszámolására, az pedig a tényleges (tételes) elszámolású szerződések sajátságossága és jellegzetessége. Csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú ítéletben megállapított marasztalási összeg 920.000,- Ft-tal való felemelését kérte. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tetőbeázás javítására a szakértői vélemény alapján a vállalkozói díjából 920.000,- Ft-ot levont. A beázás tényét soha nem vitatta, de az alperes azt nem bizonyította, hogy a beázás a vállalkozói munka hibájára vezethető vissza. Utalt a .... Biztosító által felvett jegyzőkönyvre és kiemelte, hogy a biztosító nem térítette volna meg a beázással kapcsolatban a kárt, ha a beázás oka a kivitelező munka hiányossága. Az alperesek a csatlakozó fellebbezéssel érintett körben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Az alperesek fellebbezése illetőleg a felperes csatlakozó fellebbezése alaptalan. Előrebocsátja az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem, illetőleg ellenkérelem és a csatlakozó fellebbezés keretei között bírálta felül (Pp.253.§. /3/ bekezdés). Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatainak egybevetése és mérlegelése alapján a tényállást helyesen állapította meg, a Ptk.
25. §