A határozat elvi tartalma: A hatóság hivatalból állapítja meg a tényállást, annak tisztázása során azonban minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie. Mfv.II.10.110/2014/5.szám A Kúria dr. Szüts Ágnes ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon megindított és 5.M.189/2013/
- szám alatt jogerősen elbírált perében az említett határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a
- szeptember 10-én megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi 5.M.189/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap fizessen meg a felperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint és 12.150 (tizenkétezer-százötven) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperest a ... Kormányhivatal Munkaügyi Központja Cs.- Kirendeltsége
- június 21-én vette álláskeresőként nyilvántartásba. A felperes vállalta, hogy a Kirendeltséggel együttműködik, ennek keretében ott meghatározott időpontban, de legalább három havonta jelentkezik, és a körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül bejelenti. Szóban tájékoztatták arról is, hogy amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy felszólítást követően az álláskeresői nyilvántartásból való törlésére is sor kerülhet. E tájékoztatás megfelelt az akkor hatályos jogszabályoknak. Első jelentkezési kötelezettségét
- szeptember 13-ára írták alá. Álláskeresési kiskönyvet is kapott, amelybe ezt az időpontot bejegyezte az eljáró ügyintéző. A felperes a felhívás ellenére a Cs.-i Kirendeltségen ezt követően személyesen nem jelentkezett sem szeptember 13-án, sem ezt követően.
- október 10-én a Cs.-i Kirendeltség egyik ügyintézője a felperes jelentkezését rögzítette az adatbázisban. Az bizonyosan megállapítható volt, hogy a felperes személyesen e napon nem jelentkezett a kirendeltségen, azonban a kirendeltség alkalmazottai a telefonon történő bejelentkezést is elfogadták, illetve mód volt a jelentkezési kötelezettség elektronikus úton történő teljesítésére. Az adatbázis nem tartalmazott arra vonatkozó adatot, hogy a felperes számára előírt újabb jelentkezési időpontot a felperes tudomására hozták, illetve arról bármily módon értesülhetett volna.
- január 1-jétől az együttműködési kötelezettség megszegésére vonatkozó törvényi rendelkezés annyiban változott, hogy az azt követő időben a nyilvántartásból való törlés szankcióját már nem kellett megelőznie felszólításnak. Erről az ügyfeleket a hivatal ajtaján kifüggesztett figyelemfelhívó iratban tájékoztatták, a felperes azonban
- január 1-jét követően sem járt a hivatalban. Mivel
- január 10-én az adatbázisban előírt időpontban nem jelent meg a Cs.-i Kirendeltségen, az elsőfokú közigazgatási szerv
- január 10-i hatállyal törölte az álláskeresők nyilvántartásából. A határozat a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a felperes jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy elektronikus levél útján nem tett eleget, ezért a határozatot a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
- évi IV. törvény (Flt.)
- §
(14)bekezdése d) pontjában foglaltak szerint hozta meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú közigazgatási szerv határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a felperes nyilvántartásba vétele után egy alkalommal,
- október 10-én már együttműködési kötelezettségének eleget téve személyesen megjelent a kirendeltségen, így azzal kapcsolatban állt. Nem fogadta el a felperes azon védekezését, hogy nem volt tudomása a jelentkezési kötelezettségéről, utalva az erre vonatkozó tájékoztatásra, amelyet a felperes aláírt. Hivatkozott arra, hogy a jelentkezési időpontot a nyilvántartásba vétel alkalmával átadott álláskereső kiskönyv tartalmazza, továbbá arra, hogy a kirendeltség a törlés előtt nem köteles előzetesen felszólítani az érintettet a kötelező jelentkezési időpont elmulasztása miatt. A felperes a határozatot sérelmezve keresetet nyújtott be a közigazgatási és munkaügyi bíróságon, melyben előadta, hogy az első- és másodfokú határozat tényállása nem felel meg a valóságnak, a nyilvántartásba vételét követően nem jelentkezett a munkaügyi központnál, és az együttműködési kötelezettség teljesítése tekintetében semmilyen felszólítást nem kapott. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a felperes személyesen október 10-én nem jelentkezett a munkaügyi központban, utalt azonban arra, hogy az alperes informatikai adatbázisa mint közhitelű nyilvántartás tartalmazza azt, hogy a felperes részére előírt új jelentkezési időpont január 10-e volt. Ebből következően ezen új időpontban a felperes jelentkezési kötelezettsége fennállt, melynek elmulasztása miatt felszólítás nélkül törölhető volt az álláskeresők nyilvántartásából. A Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.189/2013/
- számú ítéletével az alperes ... határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a felperes
- október 10-én nem járt az alperes Cs.-i Kirendeltségén, így az álláskeresői kiskönyvébe az újabb jelentkezési időpont nem került feltüntetésre, és másik kiskönyv kiadására sem került sor. A kirendeltség írásban sem közölt felhívást a
- január 10-i jelentkezés tekintetében. Megállapította, hogy a kirendeltség elektronikus adatbázisába csak a hivatal alkalmazottai, és csak a munkájuk végzéséhez szükséges mértékben tudtak betekinteni, ebből a felperes nem szerezhetett tudomást az újabb jelentkezési időpontról. A felperest
- júniusában arról tájékoztatták, hogy, ha elmulasztja együttműködési kötelezettségét, a nyilvántartásból való törlésére akkor kerül sor, ha ennek felszólítás ellenére sem tesz eleget, az időközben bekövetkezett jogszabályi változásról pedig a felperes nem tudhatott. Bár a felperes valóban megszegte az együttműködési kötelezettségét azzal, hogy hosszabb időszakon keresztül nem vette fel a kapcsolatot a kirendeltséggel, erre vonatkozóan azonban az alperesi határozat nem tartalmazott tényállást, és csupán azt rótta a terhére, hogy a
- január 10-i megjelentési kötelezettségét mulasztotta el. E kötelezettségszegés azonban nem volt megállapítható, hiszen a jelentkezés előírására és annak felperes tudomására hozására nem állt rendelkezésre semmilyen adat. Az alperes ezzel megszegte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (Ket.)
- §
(3)bekezdését, illetve 3. §
(2)bekezdés b) pontját. Mivel a felperes a számára 2013. január 10-ére előírt jelentkezési határidőt nem mulasztotta el, ezért a másodfokú határozat ezen ténymegállapítása nem valós, így jogellenes. A bíróság ezért a jogszabálysértő közigazgatási határozatot a Pp. 339.§
(1)bekezdése szerint hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben azt kérte, hogy a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, és az alperes másodfokú határozatát hagyja helyben. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ket. 2. §
(3)bekezdését, továbbá 3. §
(2)bekezdése b) pontját. Arra hivatkozott, hogy a munkaügyi központ nyilvántartása közhiteles, biztonságos, abba illetéktelen adatot bevinni nem tud, a hozzáféréssel rendelkezők minden tevékenységét regisztrálják. Ennek megfelelően a Ket. rendelkezés megsértése nem következhetett be, mert az alperes joggal bízhatott abban, hogy a rendszerben lévő adatok, információk a valóságnak megfelelnek, és azokra hivatalból a határozat meghozatala során alappal támaszkodhatott. Ugyancsak megalapozatlannak találta az ítélet azon megállapítását, hogy az alperes nem tett eleget a Ket. 72. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségének, a határozat ténymegállapítása, illetve az azzal kapcsolatos bizonyítékok felsorolása körében. A felperes előzetes tájékoztatása ellenére nem tett eleget jelentkezési kötelezettségének. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását, és az alperes költségekben való marasztalását kérte. Kifogásolta, hogy a kormányhivatalnak a másodfokú eljárás során meg kellett volna vizsgálnia, hogy a kirendeltség az álláskeresők nyilvántartásából való törlési eljárása lefolytatásakor a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt-e el. Mivel a kirendeltség a törlés előtt felszólító levelet nem küldött, ezért jogsértően járt el. Nem tisztázta kellő módon a tényállást, és a szükséges okiratok hiányában állapította meg a jelentkezési kötelezettség elmulasztását. Előadta, hogy a közhiteles nyilvántartás olyan, a hatóság által vezetett nyilvántartás, amelynek tartalmát, az abban szereplő adatok valóságát, az ellenkező bizonyításig köteles mindenki elfogadni. A peres eljárás során bebizonyosodott, hogy a nyilvántartás adatai és a tények között ellentmondások állapíthatók meg. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. Az alperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ket. 2. §
(3)bekezdését, illetve 3. §
(2)bekezdés b) pontját, továbbá 72. §
(1)bekezdését. A Ket. idézett jogszabályi rendelkezései a közigazgatási hatóság kötelezettségévé teszik, hogy eljárása során az érintett ügyre vonatkozó tényeket vegye figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékelje, és döntését valósághű tényállásra alapozza. A hatóság hivatalból állapítja meg a tényállást, annak tisztázása során azonban minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie. Helytállóan állapította meg a közigazgatási és munkaügyi bíróság, hogy az alperes határozata e követelményeknek nem felelt meg. Bár az alperesi határozat indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperes
- október 10-én személyesen járt a Cs.-i Kirendeltségen, a peres eljárás során bebizonyosodott, hogy erre nem került sor, ezt maga az alperes sem vitatta. Ugyancsak megalapozatlanul állította a határozat, hogy a felperes álláskeresői kiskönyvében az újabb jelentkezés időpontja feltüntetésre került, ezzel ellentétben bebizonyosodott, hogy az álláskeresői kiskönyvbe az újabb jelentkezés időpontja nem került feltüntetésre, másik kiskönyv kiadására sem került sor, írásban sem közöltek a felperessel ilyen felhívást. Ugyancsak kellő alap nélkül állapította meg az alperes, hogy a felperes az alperes elektronikus adatbázisából tudomást szerezhetett volna az újabb jelentkezés időpontjáról, mivel ahhoz kívülállók nem férhettek hozzá. Helytállóan állapította meg az eljárt bíróság azt is, hogy bár a felperes súlyosan megsértette együttműködési kötelezettségét azzal, hogy nyilvántartásba vételét követően nem jelentkezett az alperesnél, e kötelezettségszegést a határozat nem rótta a terhére. A Ket.
- §
(1)bekezdés e) pontja alapján ennek megfelelően e tényállási elemeket, illetve bizonyítékokat nem lehetett figyelembe venni az alperesi határozat jogszerűsége felülvizsgálata során. Mindezek alapján megállapítható, hogy az alperes jogszabálysértő közigazgatási határozatot hozott, így azt az eljárt bíróság a Pp. 339. §
(1)bekezdése szerint jogszerűen helyezte hatályon kívül. Erre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetéket az személyes illetékmentességre figyelemmel a rendelet
- §-a alapján az állam viseli. alperest megillető 6/1986.(VI.26.) IM Budapest,
- szeptember
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő