← Magyarország

Bfv.80/2014/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A megismételt másodfokú eljárásból nem kizárt az a bíró, aki az eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezett másodfokú ügydöntő határozat meghozatalában részt vett. KÚRIA Bfv.II.80/2014/2.szám A Kúria Budapesten, a

  1. év tanácsülésen meghozta a következő május hó
  2. napján tartott v é g z é s t : A magánokirat-hamisítás vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fonyódi Városi Bíróság 9.B.142/2010/
  3. számú ítéletét és a Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Bf.59/2013/
  4. számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I.
  5. A sértett
  6. május 10-én tett feljelentést ismeretlen elkövető ellen. Állította, hogy ismeretlen személy
  7. március 11-én a nevében 12.200.000 forintra szóló váltót írt alá a terhelt részére. A terhelt képviselője annak a Építőipari Kft.-nek, mely céggel korábban a sértett
  8. szeptember 28-án építési szerződést kötött. A váltó a terhelt által kibocsáttatott fizetési meghagyáshoz volt mellékelve. A sértett nem fizette ki a követelt összeget. A nyomozást magánokirat-hamisítás vétsége miatt folytatta Fonyódi Rendőrkapitányság 1430-12/
  9. bü. szám alatt. le A kelt Fonyódi Városi Ügyészség a
  10. április 21-én a B.269/2006/
  11. számú határozatával a nyomozást a Be.
  12. §-a

(1)bekezdésének b) pontja alapján megszüntette azzal, hogy nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. A sértett panaszát a Somogy Megyei Főügyészség a
  1. május 24-én kelt NF.1860/2006/
  2. számú határozatával elutasította. A sértett, immár pótmagánvádlóként - jogi képviselője útján - az ügyészséghez
  3. augusztus 9-én benyújtott, a feljelentéssel megegyező tartalmú, vádindítványban a terhelt ellen magánokirathamisítás vétsége [
  4. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.)
  5. §] és csalás bűntettének kísérlete [korábbi Btk.
  6. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont] miatt emelt vádat. A Fonyódi Városi Bíróság a
  1. szeptember
  2. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett 10.B.193/2007/
  3. számú ítéletével a terheltet felmentette a magánokirat-hamisítás vétsége (korábbi Btk.
  4. §) és csalás bűntettének kísérlete [korábbi Btk.
  5. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól. A pótmagánvádló fellebbezése alapján másodfokon eljárt Somogy Megyei Bíróság a
  1. március
  2. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 2.Bf.432/2008/
  3. számú végzésével az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
  4. A megismételt elsőfokú eljárásban a Fonyódi Városi Bíróság a
  5. március
  6. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett 9.B.67/2009/
  7. számú végzésével a terhelt ellen a magánokirathamisítás vétsége (korábbi Btk.
  8. §) és csalás bűntettének kísérlete [korábbi Btk.
  9. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont] miatt indult eljárást megszüntette. A pótmagánvádló fellebbezése alapján a másodfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a
  1. június
  2. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 2.Bf.177/2010/
  3. számú végzésével az első fokú végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
  4. A megismételt elsőfokú eljárásban a Fonyódi Városi Bíróság a
  5. december
  6. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett 9.B.142/2010/
  7. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk.
  8. §) és csalás bűntettének kísérletében [korábbi Btk.
  9. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont]. Ezért a terheltet - halmazati büntetésül - 8 hónap, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett, börtönbüntetésre ítélte. A pótmagánvádló fellebbezése alapján - miután a Pécsi Ítélőtábla a
  1. április
  2. napján tanácsülésen meghozott Bkk.I.120/2012/
  3. számú végzésével a Kaposvári Törvényszéket kizárva arra kijelölte a másodfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék tanácselnökből, és bírákból álló tanácsa a
  4. június
  5. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.196/2012/
  6. számú végzésével az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. A pótmagánvádló másodfellebbezése alapján harmadfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla a
  7. december
  8. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bhar.II.255/2012/
  9. számú végzésével a másodfokú végzést a csalás bűntettének kísérlete tekintetében hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. Egyebekben a magánokirat-hamisítás vétségét érintő részében helybenhagyta a másodfokú végzést. A megismételt másodfokú eljárásban a Zalaegerszegi Törvényszék tanácselnökből, és bírákból álló tanácsa a
  10. április
  11. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.59/2013/
  12. számú végzésével az első fokú ítéletet - nem érintve a magánokirathamisítás vétségét - helybenhagyta. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása, törvényes vád hiánya, másodfokon két kizárt bíró részvétele miatt, részben felmentés, részben az eljárás megszüntetése érdekében. A felülvizsgálati indítvány a Be.
  13. §
(1)bekezdése - nem hivatkozott -
  1. a)pontjának 3. fordulatán (bűnösség megállapítása) és - hivatkozott -
  2. c)pontján, illetőleg a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.
  1. c)pontján (törvényes vád hiánya) és II.
  2. b)pontján, valamint a Be. 21. §
(3)bekezdése c) pontjának
  1. fordulatán (kizárt bíró) alapul.
  2. A felülvizsgálati indítvány állítja, hogy a bíróságok törvényes vád hiányában jártak el. Ezt a következőkkel indokolja: a magánokirat-hamisításnak nincs passzív alanya, így pótmagánvádnak nincs helye, - a csalás miatt nem folyt nyomozás, arra az ügyészség nem hozott megszüntető határozatot, s mivel a bűncselekmények anyagi halmazatban állnak, a csalás miatt pótmagánvádnak nincs helye, amit a
  3. Bkv I.
  4. pontja kimondott, - törvényes vád hiányában a büntethetőség elévült, azt a hatóságnak nem minősülő bíróság eljárási cselekményei nem is szakíthatták félbe.
  5. A felülvizsgálati indítvány szerint a bíróság másodfokú tanácsában két kizárt bíró, köztük a tanács elnöke vett részt.
  6. A felülvizsgálati indítvány a megállapított tényállást megalapozatlannak találva kifogásolja a terhelt bűnössé nyilvánítását, az erre vonatkozó indokai szerint: - a csalás kapcsán nem folyt nyomozás, erre nézve elmaradt a bizonyítási eljárás, - a vád az állításait nem bizonyította, ezért nem tisztázott, hogy ki és hogyan készítette a váltót, történt-e tévedésbe ejtés, megállapítható-e károsodás, az elszámolásos vita különben is polgári perre tartozna, - ellenben ő teljesítette a vállalt szolgáltatást, a váltó valódi, az ellenkezőjét szakvélemény sem igazolta, a szakértő bevonására irányuló bizonyítási indítványát elutasították. III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be.
  7. §-a
(1)bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
  1. b)vagy
  2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott ún. feltétlen (más megjelöléssel: abszolút) eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.c) pontja szerint hatályon kívül helyezést és az eljárás megszüntetését vonja maga után, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el; a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének II.b) pontja szerint pedig hatályon kívül helyezéssel és új eljárásra utasítással jár, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.
  1. A törvényes vád állított hiánya. A Pécsi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a magánokirathamisítás vétsége vonatkozásában helybenhagyta a Zalaegerszegi Törvényszék megismételt másodfokú eljárásban hozott megszüntető végzését, ezzel az eljárás megszüntetése
  2. december
  3. napjával jogerősen elbírálva ítélt dologgá vált. A Be.
  4. §-a
(4)bekezdésének a) pontja alapján viszont nincs helye felülvizsgálatnak az
(1)bekezdés
  1. a)- és a jelen ügyben közömbös
  2. b)- pontja esetében, ha az ügyben harmadfokú bíróság hozott ügydöntő határozatot. A felülvizsgálati indítvány vonatkozó része ezért törvényben kizárt, és önmagában elutasításhoz [421. §
(2)bekezdés
  1. mondat
  2. fordulat] vezetne. A felülvizsgálati indítvány a csalás kapcsán is tévesen hivatkozik a törvényes vád hiányára. A már ismertetett feljelentésből és vádból egyaránt kitűnik, hogy azok hamisított magánokirat felhasználásával megkísérelt csalást írnak körül. A magánokirat hamisítása önmagában nem, csakis a hamisított magánokirat felhasználásával válik büntetendővé (korábbi Btk.
  3. §), és a felhasználás megjelölt célja a sértett tévedésbe ejtésével a jogtalan haszonszerzés volt [korábbi Btk.
  4. §
(1)bekezdés
  1. fordulat]. Vagyis a terhelt terhére egy cselekménnyel megvalósított több bűncselekmény, azaz egymással ún. alaki halmazatban álló bűncselekmények lettek a feljelentésben, majd a vádban felróva szemben a több cselekménnyel megvalósított több bűncselekményt jelentő ún. anyagi halmazattal. A Kúria
  2. BKv számú véleményének I.
  3. pontja kifejezetten rögzítette: „ha a feljelentés szerint alaki halmazatban álló több bűncselekményről van szó, nincs jelentősége annak, hogy a nyomozó hatóság (ügyész) csak egy bűncselekmény vonatkozásában hoz elutasító vagy megszüntető határozatot". Ez abból fakad, hogy a vád tárgyát a vádbeli történeti tényállásban írtak képezik, merthogy a bíróság csak olyan cselekmény miatt állapíthatja meg a terhelt büntetőjogi felelősségét, amelyet a vád tartalmaz [Be.
  4. §
(3)bekezdés
  1. fordulat]. Ebben a vádhoz kötöttség érvényesül, ámde a bíróság nincs kötve a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítésére vonatkozó indítványához [Be.
  2. §
(4)bekezdés
  1. fordulat]. A vád tehát mindenekben törvényes, megfelel a Be.
  2. §-ának
(2)bekezdésében foglalt valamennyi követelménynek. Miután a vád törvényes, tárgytalanná vált a törvényes vád hiányára hivatkozással a felülvizsgálati indítványban felvetett büntethetőség elévülésének a kérdése. A Kúria csupán megjegyzi, hogy a korábbi Btk. 35. §-a
(1)bekezdésének
  1. mondatában szó szerint valóban az áll, hogy az elévülést a büntetőügyekben eljáró hatóságok körülírt eljárási cselekménye szakítja félbe, de az ítélkezési gyakorlat a szó megfelelő értelmében vitán felül állóként sorolja ide a bíróság eljárási cselekményeit. A korábbi Btk. egyébként az
  2. évi I. törvény (korábbi Be.) hatálya alatt született, amikor az akkor hatályos büntetőeljárási törvény a büntetőügyekben eljáró hatóságok közé sorolta a bíróságot (korábbi Be. II. fejezet
  3. cím).
  4. A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság tanácsában - értelemszerűen - másodjára két kizárt bíró, köztük a tanács elnöke vett részt a határozat meghozatalában. Másodfokon a bírói tanács tagjai között ha nem is kettő, de egy, éspedig a tanács elnökének személye kétségtelenül azonos volt. Csakhogy a Be.
  5. §-a
(3)bekezdésének c) pontja szerint a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból az a bíró van kizárva, aki a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett. A felülvizsgálati indítványban megjelölt 2. fordulat egyértelműen nem valósult meg, mert az ítélőtábla nem a Be. 376. §-ának
(1)bekezdésében jelölt megalapozatlanság miatt, hanem a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének II.e) pontjában írt eljárási szabálysértés miatt helyezte hatályon kívül a másodfokú bíróság előbb hozott végzését. Kizárt bíró tehát nem vett részt a másodfokú bíróság megismételt eljárásában másodjára hozott ügydöntő végzés meghozatalában.
  1. A bűnössé nyilvánításnak a megállapított, de megalapozatlannak talált tényállás támadásán keresztül történő kifogásolása. A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja, azaz nem nyitja meg a ténybeli sérelmezés lehetőségét. Felülvizsgálatban a felülbírálat a jogerős határozatban megállapított, s nem támadható tényálláshoz [Be.
  2. §
(1)bekezdés] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. Következésképpen a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy felülvizsgálatban nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan: ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A Be. 416. §
(1)bekezdése a) pontjának
  1. fordulata alapján helye van felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Ugyanakkor az indítvány olyan eljárásjogi indokokat hozott föl, amelyek nem szerepelnek a Be.
  2. §
(1)bekezdésének c) pontjában konkrétan és kimerítően meghatározott, a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések között. A csalás tényállása kapcsán az indítvány valójában az irányadó tényállás, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti mérlegelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösségének megállapítását ami felülvizsgálatban kizárt. Ez a kizártság önmagában ugyancsak elutasításhoz vezetne. Az érdemi vizsgálódást az egyéb okra hivatkozások igényeltek. A Kúria végül megjegyzi, hogy a felülvizsgálati indítvány megjelölte a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontját is, idetartozó okot és indokot mégsem hozott föl. A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 424. §-a
(1)bekezdésének
  1. fordulata szerint tanácsülésen, a Be.
  2. §
(1)bekezdése
  1. mondatának
  2. fordulatának megfelelő összetételben eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatot a Be.
  3. §-ának megfelelően hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
  4. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.