A határozat elvi tartalma: Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéből és nyilvánosságából nem következik, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos adatok és a tulajdoni lap kiadása az ingatlanügyi hatóságtól a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabály szerint igényelhető. Pfv.IV.20.602/2014/12.szám A Kúria a felperesnek a dr. Bráth Mária jogtanácsos által képviselt Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a Dunaújvárosi Járásbíróság előtt 4.P.21.291/
- számon megindított és a Székesfehérvári Törvényszék 2.Pf.21.299/2013/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet elutasította a felperes keresetét, amelyben egy általa megnevezett természetes személy Fejér megye területén ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett címének, valamint az ingatlan helyrajzi számának kiadására, majd a módosított keresetében a nevezett személy .. szám alatti ingatlana helyrajzi számának közlésére, és a tulajdoni lap kiadására kérte kötelezni az alperest. Kereseti álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok közérdekű adatok, amelyek kiadására az alperes köteles. A jogerős ítélet indokolása szerint a keresetlevél benyújtásakor (
- július 18.) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII. törvény (Avtv.), a kereset módosításának időpontjában (
- május 30.) az információs szabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Info.tv.) volt hatályban. A felperes által kért adat azonban sem az Avtv.
- §
- pontja, sem az Info.tv.
- §
(5)bekezdése alapján nem vonható a közérdekű adat fogalmi körébe. A felperes a Székesfehérvári Törvényszék egyik bírájának az adatait kérte kiadni. A felperes által kiadni kért adatok azonban nem a nevezett személy feladatköréven összefüggő személyes adatok, ezért azok nyilvánosságra hozatalához az érintett személy hozzájárulása szükséges (EBH 2000/323.). Ezen túlmenően az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 70. §
(1)bekezdése sem teszi lehetővé a természetes személyazonosító adatok felhasználását abból a célból, hogy annak alapján a lekérdező a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból megállapítsa, azaz az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége nem használható fel annak érdekében, hogy a megadott név alapján az egyéb személyes adat megismerhetővé váljon. Az ingatlannyilvántartás nyilvános. Az alperes a helyrajzi szám vagy lakcím alapján megjelölt ingatlan tulajdoni lapjának vagy az azon feltüntetett adatok kiadására irányuló kérelmet bármikor előterjeszthet az alperesnél. A jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása, másodlagosan a keresetének való helytadás érdekében. Érvelése szerint az Alkotmánybíróság 15/1995. (III.13.) AB számú határozatában kimondta, hogy az ingatlannyilvántartás adatai közérdekű adatok, az Alaptörvény VI. Cikk
(2)bekezdése szerint pedig mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez. Az Info.tv. 2. §
(1)bekezdése a törvény hatályára vonatkozóan pedig nem tartalmaz kivételt. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A per iratai és a felperes - felülvizsgálati eljárásban tartott tárgyaláson tett személyes előadása szerint a felperes keresetében a közérdekű adatok nyilvánosságára hivatkozással egy általa megnevezett személy tulajdonában álló ingatlan pontos címének és helyrajzi számának közlésére, majd ennek alapján az ingatlan tulajdoni lapjának kiadására kérte az alperest kötelezni; azt követően, hogy az alperes az ilyen irányú igényeinek teljesítését megtagadta. Az ingatlan-nyilvántartás az ország valamennyi ingatlanának adatát, az ahhoz kapcsolódó jogokkal és tényekkel, valamint az oda bejegyzett személyek személyazonosító és lakcímadatait tartalmazza (Inytv. 2. §
(1)bek.). Az ingatlan-nyilvántartás, illetve az abban feltüntetett adatok közérdekből nyilvánosak. Az ingatlannyilvántartás közhitelességéből és nyilvánosságából azonban nem következik, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos adatok és a tulajdoni lap kiadása az ingatlanügyi hatóságtól a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabály szerint igényelhető. A felperes téves álláspontjával szemben az Alkotmánybíróság hivatkozott 15/
- (III.13.) AB számú határozatából sem következik, hogy az ingatlanok nyilvántartása során kezelt személyes adatok kiadása a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai alapján - illetékmentes eljárásban - követelhető. Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés és a tulajdoni lap másolat igénylése közigazgatási hatósági eljárás keretében, az ingatlan adatainak megjelölésével történik. Amint arra az eljárt bíróságok is helytállóan hivatkoztak, az Inytv.
- §
(1)bekezdése egyértelműen tiltja az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett természetes személyazonosító adatok abból a célból való felhasználását, hogy azok alapján a lekérdező a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból megállapítsa. Miután az Inytv. 2. §
(1)bekezdése értelmében a nyilvántartás alapja az ingatlan, ebből következően arra sincs lehetőség, hogy az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek csupán a - személy- és lakcímnyilvántartás adatain alapuló (Inytv. 5. §
(3)bek.) - lakcímadatait közölje. Mindezekre tekintettel jogszabálysértés nélkül utasította el a keresetet a jogerős ítélet. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes jogtanácsosi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyánál fogva illetékmentes. Budapest,
- szeptember
- Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő