A határozat elvi tartalma: A jogtalan előny kikötésének a zsarolás szó használatával való minősítése véleménynyilvánításnak minősül, ami jóhírnévsértés megállapítására nem ad alapot. Nem állapítható meg a levéltitok megsértése, ha az alperes nem jogosulatlanul jut az információk birtokába. Pfv.IV.20.109/2014/9.szám A Kúria a dr. Pap Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Németh L. Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Szekszárdi Törvényszék előtt 6.P.20.248/
- számon megindított és a Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.189/2013/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 400.000 (négyszázezer) eljárási illetéket az állam viseli. forint felülvizsgálati Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság .. számú határozata ellen az alperes által
- november 8-án „Panasz és kijavítási kérelem" elnevezésű beadványt nyújtott be az eljáró bírónak, amelyben bejelentette, hogy az eredeti feljelentésben ő szerepelt, míg a bírói megrovás a fiára vonatkozott. Majd ezt követően a beadvány a következőket tartalmazta: „Ugyanakkor biztos voltam benne, hogy a feljelentő ezt nem fogja annyiban hagyni, mert már jóval korábban megzsarolt több embert a feljelentettek közül, hogy pénzért elállna a pertől, aztán kijelentette, hogy ha nem kap pénzt, akkor a perben szereplő összes embertől külön-külön fog kártérítést kérni a területileg illetékes bíróságokon." A felperes a jóhírnév és levéltitok megsértése miatt a jogsértés megállapítását, az alperes további jogsértéstől való eltiltását, a jogsértés abbahagyására, elégtételadásra és 4.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérte. Keresetét arra alapította, hogy a
- november 8-i levélben az alperes hamisan vádolta zsarolással. Emellett a másokhoz írt magánlevelezésébe az alperesnek nem volt jogosultsága betekinteni. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság - felperes keresetét elutasító - ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes a felperes személyhez fűződő jogait nem sértette meg a perben hivatkozott magatartásaival. Tévesnek ítélte a felperes vélekedését, miszerint a zsarolás olyan büntetőjogi szakkifejezés, amelyen kizárólag a Btk.
- §
(1)bekezdésében meghatározott különös bűncselekményi tényállást kell és lehet érteni. A zsarolás köznapi értelemben is használt kifejezés, jelentése a következményekkel való fenyegetés. A felperes eljárására, amelyben egyértelműen és közvetlen okozati összefüggésbe hozta a kártérítés iránti követelése teljesítését a büntetőeljárás megszüntetésével, a vitatott kifejezés alkalmazása nem tekinthető okszerűtlennek. A széles összefüggésben használt kifejezés jelentéstartalma alávonható magatartást, a következményekkel való fenyegetést a felperes megvalósította. Kétségtelen, hogy negatív megítélés kapcsolódik a kifejezéshez, azonban az alperes szóválasztása valójában a felperesről kialakított véleményét tükrözi. A felperes által megjelölt elektronikus levelekkel kapcsolatban sem állapítható meg a személyhez fűződő jog megsértése. Az alperes, illetve az alperes közeli hozzátartozója a levelek címzettjeinek vádlott társa volt, a felperes által kezdeményezett eljárással kapcsolatban alakult ki olyan érdekközösség, amelynek természetes következményeként az alperes a címzettektől az ügy fejleményeiről tájékoztatást igényelhetett, illetve kaphatott. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását, hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének való helyt adó döntés meghozatalát kérte. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság által kibocsátott bírósági meghagyással szemben ellentmondással élhetett az alperes. Ennek hiányában a bírósági meghagyás jogerőre emelkedett volna, azonban az elsőfokú bíróság elfogadta az alperes mulasztásának utólagos kimentését, és tárgyalási napot tűzött ki az ügyben, amivel eljárási hibát vétett. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem adott lehetőséget a nem vagyoni kárral kapcsolatos külön bizonyítási indítvány előterjesztésére. Kérte, hogy az ügyben tartott tárgyalásokról készült jegyzőkönyvet küldjék meg saját, illetve pártfogó ügyvédje részére, azonban ezen indítványának nem adott helyt az eljáró bíróság. A 16. sorszámú jegyzőkönyvet hibásnak tartotta, mert az abban szereplő dátum 2011. december 10. 11 óra 15, így az eljáró bíróság álláspontja teljes kifejtésétől zárta el azzal, hogy 2012. december 21-én ítéletet hirdetett. Kitért arra is, hogy a Pp. 149. §
(2)bekezdése alapján indítványozta a Szekszárdi Törvényszék előtt ifj. .. alperessel szemben folyamatban levő 6.P.20.247/
- szám alatti ügy és a jelen eljárás egyesítését, ezt az indítványt azonban az elsőfokú bíróság elutasította. Előadta azt is, hogy az alperes egy napilap szerkesztőségének eljuttatta a folyamatban levő peres eljárás teljes anyagát, amivel sértette a személyhez fűződő jogát. Részletesen ismertette a Ptk.
- §-ához fűzött kommentár szövegét, és hivatkozott a Ptk.
- §
(1)bekezdésére is. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, indítványozta egyúttal tárgyalás tartását is. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság jogosan adott helyt igazolási kérelmének. A hivatkozott két ügynek más volt az alperese, nem függtek össze egymással, így egyesítés nélkül lehetett ítéletet hozni jelen ügyben. A felperes által megjelölt két
- számú irat nem jegyzőkönyv, hanem maga az első fokú ítélet, ahol nem is szerepel ilyen dátum, a
- december
- 11 óra 15 az utolsó tárgyalás dátuma volt, ahol a felperes szintén nem jelent meg. Az alperes nyilatkozata szerint a felperes levelezését nem továbbította senkinek, a perben sérelmezett levélhez sem csatolta azt. Az alperes ellen jelenleg is folyamatban levő per teljes anyagát sem továbbította kívülálló személyeknek. Előadta, hogy a per tárgyát képező levélben a zsarolás kifejezést a szó hétköznapi értelmében használta. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A felperes részben anyagi, részben eljárási szabálysértésekre hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. A Pp.
- §
(3)és
(4)bekezdésének rendelkezései alapján kizárólag az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabálysértés eredményezheti a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. A Kúria a jelen perben ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. Megállapítható volt, hogy az alperes az első tárgyaláson nem jelent meg, ezért az elsőfokú bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki. Ezt követően az alperes igazolási kérelmet terjesztett elő, amelynek az elsőfokú bíróság helyt adott és így folytatta az eljárást. Erre a Pp. 109. §-a alapján a bíróságnak lehetősége volt, eljárásával nem valósított meg jogszabálysértést, így ennek kifogásolása a felperes részéről megalapozatlan. A Pp. 149. §
(2)bekezdésének megsértésére is alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelem. Az elsőfokú bíróság helytállóan járt el, amikor a két egymással össze nem függő pert nem egyesítette, ez nem jelent az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést. Így az egyesítés mellőzése nem eredményezi a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. A jegyzőkönyvek kézbesítésének elmaradása sem volt az elsőfokú bíróság terhére róható, a jogvita érdemi elbírálását érintő lényeges eljárási szabálysértés. Az iratok alapján megállapítható, hogy a feleket a bíróság szabályszerűen megidézte a tárgyalásokra, amelyeken a felperes jogi képviselője megjelent. Az utolsó tárgyalás jegyzőkönyvében szereplő dátum elírásával kapcsolatban kijavítás iránti kérelemnek van helye, azonban az elírásnak az ügy érdemére semmilyen kihatása nem volt. Az ügy érdemi elbírálása körében a Kúria a következőket állapította meg. Az ítélőtábla helytállóan foglalt állást a Ptk. 78. §
(1)és
(2)bekezdésének figyelembevételével arról, hogy az alperes levelében a zsarolás szó használata kifejezetten az alperesnek azt a véleményét fogalmazta meg, amely a felperes e-mailekben leírt nyilatkozatát értékelte, ezért az nem tekinthető valótlan tényközlésnek. A jogerős ítélet helyesen fejtette ki, hogy az alperes a kifejezést nem a büntetőjogi értelmében használta, hanem köznapi értelemben minősítette a felperes azon kijelentéseit, amelyekben azzal fenyegette meg az alperes vádlott társait, hogy amennyiben nem fizetik meg részére az általa megjelölt összeget, abban az esetben büntetőeljárást kezdeményez ellenük. Az alperes a bírósághoz intézett bejelentésével a felperes által kért, jogtalannak tartott előnyt fejezte ki a zsarolás szó használatával, amely olyan véleménynyilvánításnak minősül, amely kifejezésmódjában sem indokolatlanul bántó, megalázó. Tehát a jogerős ítélet helytállóan értékelte az alperes által megfogalmazottakat, amikor megállapította, hogy az alperes nem valósított meg jóhírnévsértést. A Ptk.
- §-ának megsértése sem volt megállapítható, nem tanúsított jogellenes magatartást az alperes, amikor az e-mailek a birtokába kerültek. Az e-mailek tartalma a vádlott társaktól jutott az alperes tudomására, tehát nem jogosulatlanul szerezte meg ezeket az információkat. A felülvizsgálati kérelem állítása, miszerint az alperes az e-maileket harmadik személyek részére továbbította volna, nem nyert bizonyítást az eljárás során. A fentiekre tekintettel személyhez fűződő jogsértés nem volt megállapítható ebben a körben sem. Miután a jogalap tekintetében megalapozatlan volt a felperes keresete, a bíróságnak a jogkövetkezmények alkalmazását már nem is kellett vizsgálnia, ezért a felperest ért nem vagyoni hátrány vonatkozásában a további bizonyítási indítványok előterjesztésére vonatkozó esetleges felhívás. Mindezek alapján a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a Pp. 78. §
(1)bekezdése valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése szerint a felperest kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a szerint a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő