Bfv.377/2014/5 – Kúria

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés h) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a büntetéséből legkorábban 30 évi szabadságvesztés büntetés letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A kétoldalú fellebbezések folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla a

1. március
2. napján jogerős 3.Bf.274/2012/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy megállapította, hogy az I. rendű terhelt erőszakos többszörös visszaeső, és feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság által megállapított tényállás a következő. M. Gy. I. rendű terhelt
4. augusztus
5. napján került a Börtönbe 10 évi szabadságvesztés büntetése letöltése végett. A II. rendű terhelt ugyancsak ebben a Bv. intézetben töltötte büntetését, mindketten többször váltottak zárkát, majd
6. december 30-ától egy zárkában töltötték büntetésüket. Sz. L. sértett ugyancsak a fegyházban töltötte a kiskorú veszélyeztetése, szemérem elleni erőszak és egyéb más bűncselekmények miatt kiszabott 6 év 6 hónapi szabadságvesztés büntetését.
7. december 30-ától az I. rendű, a II. rendű terhelt és a sértett egy zárkába kerültek.
8. december 31-én az I. és mennyiségű Rivotril gyógyszert agresszivitást fokozhatja. a II. rendű fogyasztott terhelt nagyobb el, amely az Este a vacsora fogyasztása közben a két terhelt és a sértett között már konfliktus keletkezett annak okán, hogy a sértett milyen bűncselekményeket követett el. Este 20 óra körül az I. rendű terhelt ököllel ütlegelte a sértettet, aki ezt követően visszafeküdt az emeleti ágyára. Kb. 22 óra 40 perc után a két terhelt a gyermekeikről készült fényképeket nézegették, majd felvetették, hogy a sértett fajtalankodási gondolattal nézegeti a gyermekeik fényképeit, ezért felelősségre vonták, aki tagadta, hogy ilyen gondolatai lennének. Éjfél után, tehát már
9. január 1-jén, éjfél és hajnali 1 óra között az I. rendű terhelt kivette a korábban kitört asztal lábát és átadta a II. rendű terheltnek azzal a felhívással, hogy üsse a perverz gondolatai miatt a sértettet. A II. rendű terhelt az átadott asztal lábbal legalább két alkalommal nagy erővel fejbe ütötte a sértettet, majd a bántalmazásba az I. rendű terhelt is bekapcsolódott. A bántalmazás következtében a sértett rövid időn belül életét vesztette. A sértett halálát többek között durva, darabos és benyomatos arcés koponyacsont törés, kemény és lágy burok alatti bevérzés, agyzúzódás, agyroncsolódás, agyvizenyő és vérbelehelés okozta. A jogerős ítélet ellen az I. rendű terhelt védője a Be.
10. §

(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, mivel álláspontja szerint a büntetőjog más szabályainak a megsértése következtében törvénysértő büntetés kiszabására került sor. A védő felülvizsgálati indítványában kifejtette, hogy az I. rendű terhelt nem erőszakos többszörös visszaeső, és utal a Kúria

1. számú Kollégiumi véleményére, valamint arra, hogy ezzel kapcsolatban nem az ítélőtábla, hanem az elsőfokú bíróság jogértelmezése a helyes. A felülvizsgálati indítvány a továbbiakban hivatkozik arra, hogy az alapügyben eljáró bíróságok nem vették kellő súllyal figyelembe enyhítő körülményként az I. rendű terhelt bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomását, megbánó magatartását, és komoly öngyilkossági kísérletét. Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet megváltoztatását, és az I. rendű terhelttel szemben határozott tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozza. A Legfőbb Ügyészség a BF.481/2014/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartva a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben nem alapos. A Be.
3. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk.

1. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. Az erőszakos többszörös visszaeső olyan többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el. Az erőszakos többszörös visszaesőt tehát az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítését megelőzően már két alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték végrehajtandó, vagy végrehajtásában részben felfüggesztett szabadságvesztésre. A személy elleni erőszakos bűncselekmények felsorolását maga a
2. §
3. pontja tartalmazza. Az erőszakos többszörös visszaesőkénti elkövetés megállapítását csak a taxáció szerinti bűncselekmények miatti jogerős végrehajtandó (részben felfüggesztett) szabadságvesztésre ítélés alapozza meg. A törvényi felsorolás értelmezéssel nem tágítható. Az erőszakos többszörös visszaesés a többszörös visszaesés speciális esete, úgy is felfogható, mint egy különös többszörös visszaesői kategória az erőszakos személy elleni bűncselekmények körén belül. A
4. §
5. pontja szerinti meghatározás tehát szükségképpen magába foglalja a többszörös visszaesőkénti elítélés minden elemét azzal a többlettel, hogy már a visszaesést megalapozó egy korábbi elítélés is személy elleni bűncselekmény miatt történt. A lényeg a visszaesőkénti elkövetés ténye, amely feltételezi a törvény által megkívánt három éves időbeli kapcsolatot is. A Btk.
6. §
7. pontja szerinti erőszakos többszörös visszaesői minőség a bűncselekmény jogi minősítése szempontjából közömbös, Megállapítása nem feltétele, hanem következménye a jogi minősítésnek. Következésképpen nem érinti a bűncselekmény minősítésének törvényességét, ha a bíróság - a Btk.
8. §
9. pontja szerinti feltételek megléte esetén megállapítja, hogy az elkövető erőszakos többszörös visszaeső. A Fővárosi Ítélőtábla helyes jogi okfejtéssel, és a Kúria
10. számú Büntető Kollégiumi véleményének helyes értelmezésével foglalt állást az I. rendű terhelt erőszakos többszörös visszaesői minőségének megállapításának kérdésében. Ha pedig a bűncselekmény minősítése törvényes (mint jelen esetben), és a büntető anyagi jog más szabályainak megsértése sem következett be, akkor a Be.
11. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján önmagában a büntetés miatt csak akkor van helye felülvizsgálatnak (s ekként a határozat megváltoztatásának), ha annak neme vagy mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. Jelen ügyben azonban erre sem került sor, ugyanis az adott bűncselekmény büntetési tétele - függetlenül attól, hogy a terhelt erőszakos többszörös visszaeső vagy sem - törvényes lehetőséget biztosít az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabására, következésképpen a bíróság által kiszabott szabadságvesztés minden szempontból törvényes. Kizárt viszont a felülvizsgálati indítvány azon részében, amelyben az I. rendű terhelt beismerő vallomására és megbánó magatartására, valamint komoly öngyilkossági kísérletére hivatkozással sérelmezi a bíróság által kiszabott büntetést. A büntetés mértéke ugyanis önmagában nem támadható, hanem csak akkor, ha a cselekmény törvénysértő minősítése, vagy a büntető jog más szabályainak megsértése következtében törvénysértő büntetés kiszabására került sor, következésképpen a büntetéskiszabási körülmények - beismerés, bűnösség elismerése, megbánó magatartás bírói értékelésének felülvizsgálata kizárt. Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.

1. §-a alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
2. §-ának

(4)bekezdésén, illetve a 416. §-a

(4)bekezdésének b) pontján, továbbá a 418. §-a

(3)bekezdésén és 421. §-ának

(2)-

(3)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. május
2. Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő MV