Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.84/2013/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év szeptember hó
- napján megtartott fellebbviteli nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: Az alárendeltek jelenlétében folytatólagosan elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
- szeptember
- napján kihirdetett 43.(III.)Kb.91/2013/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott katonai büntetést 150 (egyszázötven) napi tétel, napi tételenként 1.000,- (egyezer) forint pénzbüntetésre és lefokozásra súlyosítja. Az 150.000 (egyszáz-ötvenezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ebben az esetben egynapi tétel összegének helyébe egynapi szabadságvesztés lép. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy a ... helyesen: ... A vádlottat kötelezi a másodfokú eljárás során felmerült 5.520,- (ötezer-ötszázhúsz) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
- szeptember
- napján kihirdetett 43.(III.)Kb.91/2013/
- számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.439.§
(1)bekezdésébe ütköző szolgálati feladat alóli kibúvás vétségében, valamint a Btk.444.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés a) pontja szerint minősülő alárendeltek jelenlétében folytatólagosan elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntettében, ezért - önálló és halmazati büntetésül - szolgálati viszony megszüntetésére ítélte. A vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült 45.175,- ft. bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítélet ellen fellebbezést jelentett be súlyosítás, súlyosabb főbüntetés kiszabása érdekében. A vádlott irányának megjelölése nélkül, míg védője pénzbüntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A katonai ügyész előterjesztette fellebbezésének részletes írásbeli indokolását, amelyben arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és - a szolgálati viszony megszüntetése katonai büntetés érintetlenül hagyása mellett - a vádlottal szemben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést is szabjon ki. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe azt, hogy a vádlott 9 nap különbséggel valósította meg a katonai bűncselekményeket, hogy a parancs iránti engedetlenséget többszöri kifejezett parancsmegtagadással követte el, és hogy az átlagosnál gyengébben teljesítette eddig szolgálatát. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1061/2013/1. számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg a vádlottat ítélje börtönbüntetésre, melynek végrehajtását próbaidőre függessze fel, továbbá a vádlottat fokozza le. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az elsőfokú ítéletnek kizárólag a joghátrányt megállapító részét támadta. Kérte védence javára értékelni azt a körülményt, hogy a rendőri munkát hivatásának tekinti és továbbiakban is szeretne az állományban megmaradni. Kérte mellőzni a súlyosító körülmények köréből az elszaporodottságot, figyelemmel arra, hogy ez csak akkor vehető figyelembe, ha statisztikai adattal igazolható, az ügy iratai között pedig ilyen adat nem áll rendelkezésre. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét olyan módon változtassa meg, hogy a védence a rendőri állományban megtartható legyen. A vádlott az utolsó szó jogán, úgy nyilatkozott, hogy nagyon rossz helyen az elkövetéskor, megbánta a cselekményt, és továbbra is szeretne rendőr maradni. A katonai ügyész, a vádlott és a védő által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és az indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson elismerte a bűncselekmények elkövetését, büntetőjogi felelősségét nem vitatta. Ezen beismerő vallomást alátámasztották, a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásai, valamint a rendelkezésre álló egyéb - okirati - bizonyítékok is. Igy a törvényszék katonai tanácsa a tényállást a rendelkezésére álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg. Ez a tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. A katonai tanács az irányadó tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmények jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor vádlott bűnösségét a Btk.439.§
(1)bekezdésébe ütköző szolgálati feladat alóli kibúvás vétségében, valamint a Btk.444.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(3)bekezdés a) pontja szerint minősülő alárendeltek jelenlétében, folytatólagosan elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntettében megállapította. Nem tévedett a törvényszék katonai tanácsa akkor sem, amikor a cselekményeket, az elbírálás idején hatályos büntető törvény szerint bírálta el. Megállapítható ugyanis, hogy a parancs iránti engedetlenség bűntette tekintetében az elbírálás idején hatályos büntető törvény lényegesen enyhébb büntetést tesz lehetővé, mint az elkövetés idején hatályos, mert a Büntető Törvénykönyv az elkövetés idején 5 éves, míg az elbírálás idején 3 éves büntetéssel rendelte büntetni az adott bűncselekményt. Az elsőfokú bíróság tehát a Btk.2.§
(2)bekezdésében írtaknak megfelelően az enyhébb elbírálást lehetővé tevő törvényt alkalmazta. A vádlottnak és védőjének az enyhítésre irányuló fellebbezés nem, míg a katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése a következők szerint részben alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket. A felsorolt súlyosító körülményeknek azonban az elsőfokú bíróság nem tulajdonított kellő súlyt, amikor a vádlottal szemben csupán szolgálati viszony megszüntetése katonai büntetést szabott ki. A vádlott által elkövetett mindkét bűncselekményt a Btk. szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Az elkövetés óta bekövetkezett jelentős időmúlásra figyelemmel a vádlottal szemben nem indokolt szabadságvesztés büntetés kiszabása, azonban a büntetési célok eléréséhez elengedhetetlen a katonai büntetés mellett további büntetés alkalmazása. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva, a Btk.33.§
(4)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazásával, a Btk.50.§
(1)és
(3)bekezdései alapján 150 napi tétel, napi tételenként 1.000 ft, összesen 150.000 ft pénzbüntetést szabott ki, és a Btk.51.§
(1)és
(2)bekezdései alapján rendelkezett a meg nem fizetés esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A másodfokú bíróság nem értett egyet a törvényszék katonai tanácsának az ítélet 7. oldal 3 bekezdésében írt azon megállapításával, hogy a vádlott a rendfokozat viselésére nem vált méltatlanná. Az ítélőtábla álláspontja szerint vádlott azzal a magatartásával, hogy rövid időn belül 2 alkalommal is katonai bűncselekményt követett el, hogy szolgálati feladatait nem teljesítette és szembeszállt az elöljárói akarattal, hogy a II. tényállási pontban írtak ezt igen látványosan, több hivatásos rendőr jelenlétében, a parancs kifejezett megtagadásával tette, méltatlanná vált a rendfokozat viselésére. Ezért a másodfokú bíróság őt a Btk.137.§-a alkalmazásával lefokozásra ítélte. Az ítélőtábla katonai tanácsának álláspontja szerint a súlyosításul kiszabott pénzbüntetés és lefokozás szolgálja megfelelően a vádlottal szemben a Btk.79.§ -ban írt büntetési célokat. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helybenhagyta azzal, hogy a vádlott anyja neve. az elsőfokú ítélet rendelkező részében írtakkal ellentétben nem ..., hanem ..., ezért azt helyesbítette. A másodfokú bíróság a Be.338.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- szeptember
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró s.k. Dr. Török Zsolt hb. ezredes szavazó bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- szeptember
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. tanácselnöke