A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati indítványban felvetett jogkérdések kizárólag változatlan tényállás alapján bírálandók el, és ha a tényállás a bűncselekmény törvényi tényállási elemeit teljes körűen tartalmazza, a felülvizsgálati indítvány nem alapos. KÚRIA Bfv.III.503/2014/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év szeptember hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt a F. Z. és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben F. R. II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szentesi Járásbíróság 8.B.337/2011/
- számú, illetőleg a Szegedi Törvényszék 4.Bf.770/2013/
- számú ítéletét F. R. II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s F. R. II. rendű terheltet a Szentesi Járásbíróság a
- február 22-én kelt 8.B.337/2011/
- számú, illetőleg a Szegedi Törvényszék a
- december
- napján jogerős 4.Bf.770/2013/
- számú ítéletével az
- évi IV. törvény (továbbiakban Btk.)
- §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő 3 rendbeli zsarolás bűntette, amelyből 2 rendbeli kísérlet, a Btk. 313/C. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette, a Btk. 316. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés II. fordulat c) pontja szerint minősülő 4 rendbeli lopás vétsége, a Btk. 313/C. §
(7)bekezdés a) pontjába üköző készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége, és a Btk. 277. §
(1)bekezdésébe ütköző 8 rendbeli okirattal visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 3 év 4 hónap fegyházbüntetésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben a Szegedi Városi Bíróság 9.Fk.3023/2008/
- számú ítéletében alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette és megállapította, hogy a II. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A jogerős ítéletben megállapított, és a II. rendű terhelt támadott tényállás a következő. által
- április 3-án 18 óra 15 perc körüli időben gyk. U. K. Sz., gyk. Sz. K. és gyk. V. I. betörték G. L. A.-né sz.-i házának utcára néző dupla-szárnyas ablakát, majd a helyszínről elfutottak. Az I. rendű és a II. rendű terheltek az eseményeket látták, a gyermekkorúakat követni kezdték, majd amikor utolérték, megállásra szólították fel őket. Ezt követően a II. rendű terhelt valótlanul azt állítva, hogy a lakás a nagyszüleié, s jogtalan haszonszerzés céljából 8.000 forint megtérítését követelte, azzal fenyegetve a sértetteket, hogy nem fizetés esetén rendőrségi feljelentést tesz ellenük. Ennek hatására gyk. U. K. Sz. a nála lévő 1.400 forintot átadta a II. rendű terheltnek. A másik két gyermekkorú sértettnél nem volt pénz. Az okozott kár nem térült meg. A jogerős ítéletekkel szemben F. R. II. rendű terhelt - lényegét tekintve - a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint az elsőfokú ítélet IV. pontjában rögzített tényállás alapján az ott írt cselekményének a Btk. 323. §
(1)bekezdése szerinti zsarolás bűntettének minősítése törvénysértő. Hivatkozása szerint ez arra vezethető vissza, hogy az elsőfokú bíróság olyan eseti döntés alapján minősítette ekként a cselekményét, amely még az elkövetéskor nem is volt hatályban. Következésképpen cselekményének minősítése helyesen a Btk. 318. §
(1)bekezdésébe ütköző csalás bűntette, ezért a kiszabott szabadságvesztés lényeges enyhítése indokolt. A Legfőbb Ügyészség a BF.662/2014/1-I. számú felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, határozatok hatályában fenntartását indítványozta. átiratában a a megtámadott A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Btk. 323. §
(1)bekezdésében megfogalmazott zsarolás bűntettét az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz. A Btk.
- §-ának 18) pontja szerint a fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ez pedig a jelen ügyben megvalósult, hiszen a rendőrségi feljelentéssel való fenyegetőzés a gyermekkorú sértettekben - életkorukra, a elkerülését célzó menekülésükre figyelemmel keltett, amely U. K. Sz.-t a nála lévő késztette. felelősségre vonás - komoly félelmet készpénz átadására A jogerős tényállás alapján tehát az alapügyben eljárt bíróságok törvényesen minősítették a II. rendű terhelt által a IV. tényállásban rögzített cselekményét. A II. rendű terhelt tévesen hivatkozott felülvizsgálati indítványában a Btk.
- §-ára, az ugyanis a büntető anyagi jogszabály, s nem a bírói gyakorlat esetleges változása esetére tartalmaz szabályokat. Az első- és a másodfokú bíróság egyaránt az elkövetéskor hatályban volt
- évi IV. törvény szerint járt el, és azt alkalmazva minősítette a terhelt cselekményeit, és ennek alapján rendelkezett a főbüntetéssel szükségszerűen együtt járó egyéb jogkövetkezményekről is. Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott BH 2012.
- számú eseti döntés egyébként az ítélkezési gyakorlaton nem is változtatott, az csupán a fenyegetés fogalmát értelmezte. Tévesen hivatkozott a II. rendű terhelt arra is, hogy az elkövetéskor hatályban volt
- évi IV. törvényben nem volt olyan „különleges zsarolási cselekmény", mint amelyet a bíróság a terhére megállapított, ugyanis a bűncselekmény alapeseti tényállása gyakorlatilag a Btk. hatályba lépése óta változatlan formában szerepelt a törvényben, de az ítéletben megállapított zsarolási cselekmény sem tartalmazott semmiféle különleges elemet. A II. rendű terhelt magatartása a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő és büntetendő zsarolás bűntettének törvényi tényállását valósította meg, ezért nem tévedett a bíróság, amikor az I. rendű terhelt bűnösségét e bűncselekményben megállapította, és cselekményét tettesként, és két esetben kísérletként értékelte. Kétségtelen, hogy a terheltek - így a II. rendű terhelt - részéről történt megtévesztés is, azonban a csalás és zsarolás között alapvető különbség, hogy míg a csalás esetében a sértett a tévedése miatt hoz vagyonjogi rendelkezést, addig a zsarolás esetében miként a jelen esetben - ez a fenyegetés hatására történik, következésképpen csalás megállapítása ebben az ügyben szóba sem kerülhetett. A Kúria a Be. 423. §
(5)bekezdésében írt felülvizsgálati kötelezettségének teljesítése során megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok nem követtek el olyan abszolút hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem, amely a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálatot megalapozhatta volna. A kifejtett indokoknak megfelelően a Kúria a Be.
- § alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat a Be.
- §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen hatályában fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3. §-ának
(4)bekezdésén, illetve a Be. 416. §-a
(4)bekezdésének b) pontján, továbbá a 418. §-a
(3)bekezdésén és a 421. §-ának
(2)
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- szeptember
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő MV