Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.258/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Kleszó Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Kleszó Mariann ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a személyesen eljáró I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. rendű, II.rendű alperes neve (uo.) II. rendű és III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt 22.P.21.863/2013/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 20.200 (Húszezerkettőszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében az I-III. rendű alperesek által a perbeli ingatlan1/2 részének az átruházása tárgyában kötött
- november 5-i ajándékozási szerződés érvénytelenségére hivatkozással az eredeti tulajdoni állapot helyreállítását, továbbá a perbeli ingatlan közös tulajdonának a megszüntetését, valamint az I. rendű alperes 1.500.000 forint és kamatai megfizetésére való kötelezését kérte. Az I-III. rendű alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak 594.000 forint le nem rótt kereseti illetéket. Az illeték viselésére vonatkozó rendelkezését azzal indokolta, hogy azt a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperesnek kell megfizetnie. A közös tulajdon megszüntetetése iránt indított kereset tekintetében a pertárgy értékét a keresettel érintett 1/2 ingatlanilletőség forgalmi értékével egyezően 4.200.000 forintban határozta meg. Ugyanilyen összegű volt a szerződés érvénytelenségének a megállapítására irányuló kereset tekintetében a pertárgy értéke, mivel az I. rendű alperes az ingatlan 1/2 részét ajándékozta a II-III. rendű alpereseknek. Ezenfelül a pertárgy értékének a meghatározásakor figyelembe vette az I. rendű alperes pénzbeli marasztalására irányuló keresetet is. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jelentett be fellebbezést, melyben annak részbeni megváltoztatását és illetékfizetési kötelezettsége leszállítását kérte 342.000 forintra. Vélekedése szerint az elsőfokú bíróság a pertárgy értékének a megállapítása során indokolatlanul számolta fel kétszeresen az ingatlan 1/2 részének a forgalmi értékét. Kifejtette: az ajándékozási szerződés érvénytelenségére való hivatkozása nem értelmezhető önálló keresetként, ezért a szerződés 4.200.000 forintos értéke nem számítható hozzá a pertárgy értékéhez. Ennek következtében a kereseti illeték alapja mindössze 5.700.000 forint, ezért legfeljebb 342.000 forint kereseti illeték megfizetésére kötelezhető. Az I-III. rendű alperesek nem terjesztettek elő fellebbezési ellenkérelmet. Az elsőfokú bíróság ítéletének jogerőre emelkedett az a rendelkezése, amellyel a keresetet elutasította [Pp. 228. §
(4)bekezdés]. Ezt a rendelkezést a Fővárosi Ítélőtábla felülbírálata nem érintette. A felperes fellebbezése alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítéletének a le nem rótt kereseti illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezésével és annak jogi indokolásával Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul egyetértett, ezért e tekintetben okfejtését csupán a fellebbezésre tekintettel egészít ki a következőkkel. A felperes helytelenül érvelt azzal a fellebbezésben, hogy az alperesek által kötött ajándékozási szerződés tekintetében csupán annak érvénytelenségére hivatkozott, de a szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt nem terjesztett elő önállóan érvényesített kereseti kérelmet. Ezt az érvelést megcáfolja a felperes
- május 14-én kelt előkészítő irata, amelyben ismertette a pontosított keresetet. Írásbeli nyilatkozata szerint a felperes több önállóan érvényesített kereseti kérelmet terjesztett elő. A valóságos keresethalmazaton belül elsőként előadott kereseti kérelmében az ajándékozási szerződés érvénytelenségének a megállapítását és a szerződéskötés előtti állapot helyreállítását kérte [22.P.21.863/2013/
- szám alatt csatolt beadvány]. Megfogalmazásából kitűnően ez a kérelem egyértelmű a tekintetben, hogy a felperes nem csupán hivatkozott - a per során megkötött ajándékozási szerződés érvénytelenségére, hanem az érvénytelenség jogkövetkezményének a levonását is kérte az eredeti állapot helyreállítása útján. A perbeli ingatlan tekintetében az eredeti állapot helyreállítása úgy történhet, hogy az I. rendű alperes haszonélvezeti jogának, valamint a II-III. rendű alperesek tulajdonjogának a törlése mellett az ingatlan 1/2 részére visszajegyezik az I. rendű alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok megváltoztatása viszont csak önállóan érvényesített kereset elbírálása tárgyában született bírósági határozattal érhető el. A felperesnek a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményének a levonására irányuló kereset előterjesztésével valóban az volt a célja, hogy változatlanul ő és az I. rendű alperes maradjon az ingatlan társtulajdonosa, és a közös tulajdon megszüntetése iránti perben továbbra is ketten legyenek a peres felek. A kereseti kérelem érvényesítésének a célja azonban közömbös a pertárgy értékének a meghatározása szempontjából, ez a számítás ugyanis a perben érvényesített összes követelés, azaz valamennyi önálló kereseti kérelem értékének az összeadásával végezhető el [Pp.
- §
(3)bekezdés]. A kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a pertárgy értékét és ahhoz igazodóan helyesen számította ki a le nem rótt kereseti illeték összegét is. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az I-III. rendű alpereseknek a fellebbezési eljárással kapcsolatban költségük nem merült fel, ezért arról határozni nem kellett. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése, valamint 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése és a 15. §
(1),
(3)bekezdései szerint köteles megfizetni a személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Budapest,
- július
- Dr. Sághy Mária s. k. a tanács elnöke Dr. Csordás Csilla s. k. előadó bíró Dr. Kincses Attila s. k. bíró