A határozat elvi tartalma: Az 1997. évi LXXXI. tv. 83/B. §
(1)bekezdés helyes értelmezése szerint az éves keretösszeg túllépésénél az ellátásban (korhatár előtti) részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapját kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem ténylegesen kifizetésre került-e vagy sem. 1997. LXXXI. Tv. 83/B. §
(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.066/2014/8.szám A Kúria a Király Edina Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Gócsáné dr. Király Edina ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nyugdíjfolyósító Igazgatóság alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 2.M.1771/
- szám alatt indított és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- december 4-én kelt 2.M.1771/2013/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a
- június
- napján tartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.1771/2013/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Az elsőfokú bírósági magyar állam viseli. és a felülvizsgálati eljárás illetékét a I n d o k o l á s Az alperes
- január
- napján kelt elsőfokú határozatával a felperes korhatár előtti ellátásának -
- október 1-jétől
- december 31-ig terjedő időtartamra történő - szüneteltetését rendelte el, mivel a NAV közlése szerint a felperes keresete, jövedelme
- január
- napjától
- szeptember
- napjáig terjedő időben meghaladta a jogszabályban meghatározott (1.674.000 forint) keretösszeget. A felperes fellebbezése folytán eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a
- április
- napján kelt másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a felperes korhatár előtti ellátása folyósításának szüneteltetését
- szeptember
- napjától írta elő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §
(1)bekezdés rendelkezésére hivatkozással. A felperes kereseti kérelmében kérte a társadalombiztosítási határozatok hatályon kívül helyezését, mert állítása szerint az alperesi határozatok téves számításon alapulnak. Hivatkozott arra, hogy jövedelmet csupán a G. Óvoda, Általános Iskola közalkalmazottjaként vett fel, melynek összege
- decemberben haladta meg a jogszabályi keretet, így a Tny. 83/B. § alapján a korhatár előtti ellátás folyósításának szüneteltetésére nincs ok. A L. Kkt. ügyvezetőjeként - nem minősült kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak - jövedelmet nem vett fel, azonban a minimálbér (93.000 forint) után a nyugdíjjárulékot megfizette. Jövedelem hiányában ezen tevékenységére tekintettel sem kell a korhatár előtti nyugellátás folyósítását szüneteltetni. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartva. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.1771/2013/
- számú ítéletével az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ... jogorvoslati számú,
- április hó
- napján kelt másodfokú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A felek között nem volt vitás, hogy a felperes a G. Óvoda, és Általános Iskolában 4 órás közalkalmazotti jogviszonyban tanárként állt foglalkoztatásban, ahol a
- évi keresete 1.693.000 forint volt. Az is tény, hogy a felperes a L. Kiadó közkereseti társaságtól jövedelmet nem vett fel, azonban a Kkt. ügyvezetőjeként a személyesen közreműködő társas vállalkozói mivoltára figyelemmel 93.000 forint után megfizette a járulékot. A bíróság álláspontja szerint a felperes csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíja olyan szerzett jog, amely jogszabályi rendelkezés alapján megfelelő szolgálati idő és nyugdíjjárulékkal lefedett jövedelem figyelembe vétele mellett került megállapításra. A bíróság nem osztotta az alperes érvelését, mivel annak helytállósága esetén a ki nem fizetett jövedelmekre tekintettel is szüneteltetni kellene a felperes nyugdíjának folyósítását, ami anyagilag és egzisztenciálisan is lehetetlen helyzetbe hozná a felperest. A bíróság érvelése szerint nem lehetett jogalkotói szándék az, hogy egy jogszerűen megszerzett juttatást megvonjon egy nem létező, vélelmezett havi jövedelem miatt. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a munkaügyi bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Az alperes hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet a Tny. 83/B. §-ába ütközik, ezért jogszabálysértő és megalapozatlan. Nem vitatta, hogy a felperes a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatás fedezetéről szóló
- évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
- §
(1)bekezdés
- a)és
- f)pontjai alapján részben mint közalkalmazotti jogviszonyban álló, részben mint kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó biztosítási jogviszonyban állt a 2012-es évben. A NAV tájékoztatása szerint a felperes járulékalapul szolgáló jövedelme 2012. évben (január 1-jétől augusztus 30-ig bezárólag) meghaladta az 1.674.000 forintos, jogszabályban előírt éves keretösszeget. A NAV adatszolgáltatásában a társas vállalkozóként fizetett járulékalap havi 93.000 forintos összegben (megegyezik a 2013. évre irányadó minimálbér összegével) szerepeltetésre került. A bíróság tévesen értelmezte a Tny. 83/B. § keretösszegre vonatkozó rendelkezését, amikor megállapította, hogy figyelmen kívül kell hagyni a járulékalapul szolgáló jövedelmet, ha a jövedelem tényleges kifizetésére nem került sor. Az alperes kifejtette, hogy a keresetkorlát szempontjából kizárólag a járulékalapnak van jelentősége és nem vizsgálható, hogy a járulékalapul szolgáló jövedelmet valóban megszerezte-e a felperes. Ebből kifolyólag nem sértett jogszabályt az alperes határozatainak meghozatala során, amikor a Tny. 83/B. § alapján a felperes korhatár előtti ellátása folyósításának 2012. szeptember 1. napi hatállyal való szüneteltetését rendelte el. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte annak helyes indokaira, valamint jogszabálynak való megfelelőségére tekintettel. Kiemelte, hogy a felperes szerzett joga alapján a neki járó csökkentés nélküli előre hozott öregségi nyugdíjának bizonyos hónapokra vonatkozó összegét veszítené el a nyugdíj-járulékalap olyan számítási módja alapján, amely olyan jövedelmekkel számol, amelyek ténylegesen kifizetésre sem kerültek. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet - a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján - tárgyaláson bírálta el. A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint. A Kúria mindenek előtt rögzíti, hogy a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perben a bíróság a keresettel érintett körben azt vizsgálja, hogy a felperes korhatár előtti ellátása folyósításának szüneteltetése tárgyában hozott határozatok megfelelnek-e a jogszabályoknak. A Kúria előtti rendkívüli jogorvoslat, a felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet, amelynek során a Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdésében meghatározott keretek között arról dönt, hogy a bíróság eljárása, döntése meghozatala során a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályoknak megfelelően hozta-e meg határozatát. Az eljárás során nem volt vitatott a perbeli tényállás. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 11. §
(1)bekezdése értelmében a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. §
(1)és
(2)bekezdését kell alkalmazni. A Tny. 83/B. §
(1)bekezdése értelmében, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött a 18. §
(2a)-
(2d)bekezdés alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a Khtv. 3. §
(2)bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj.
- §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 18 szorosát (továbbiakban éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. A Tbj.
- §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján biztosítottnak minősül, aki közalkalmazotti jogviszonyban áll,
- f)pontja alapján pedig az is, aki kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó. A Tny. 83/B. §
(1)bekezdés helyes értelmezése szerint az éves keretösszeg túllépésénél az ellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapját kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem ténylegesen kifizetésre került-e vagy sem. A fentiekre figyelemmel megállapította a Kúria, hogy az alperes nem sértett jogszabályt, amikor arra figyelemmel rendelte el szüneteltetni a felperes korhatár előtti ellátásának folyósítását 2012. szeptember 1. napjától, hogy a fizetett nyugdíjjárulék alapja 2012. augusztus végéig meghaladta a 2012. évre irányadó éves keretösszeget. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. Az alperes perköltség igényt nem terjesztett elő, ezért a Kúria a Pp. 78. §
(2)bekezdése alkalmazásával e tárgyban mellőzte a határozathozatalt. A Kúria az elsőfokú bírósági és felülvizsgálati eljárás illetékéről a Tny.
- §-a alapján döntött. Budapest,
- június
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő