Pfv.I.21.374/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a felülvizsgálati eljárásban a Dr. Péterfy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. DézsiPéterfy Ferenc ügyvéd) által képviselt felperesnek dr. Beleznai Zsolt ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű alperesek ellen birtokháborítás megszüntetése iránt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 7.P.23.424/
- számon folyamatban volt és a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság
- március 31-én meghozott 43.Pf.637.388/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében, az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2011.február 16-án megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 43.Pf.637.388/2009/
- számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak – 15 nap alatt – 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A peres felek tulajdonostársai a perbeli társasháznak, amely öt albetétből áll. Ezek közül a tetőtéri lakás a felperes, míg a többi az alperesek tulajdona. A tetőtéri lakás korábban K. E. G. tulajdonában volt, akinek családja 1936-ban szerzett tulajdont a perbeli ingatlanon, melyet az államosítást követően bérlőként laktak. A felső lakás helyén ekkor még padlástér volt. A földszinti lakásból már ekkor vízvezeték ment fel a padlástérbe. A felszálló vezetéken egy kerekes elzáró-szelep volt, amellyel a padlástérbe felmenő vizet lehetett elzárni. K. E. G. édesapja a 30-as évek végén a padlástérben lakást alakított ki, ahol a felperes édesanyja, K. E. G. nővére élt a családjával együtt. Az alperesek 2003-ban a lakás felújítása során az elavult vízvezetékrendszert is kicserélték. Ekkor a kerekes elzáró csap helyett egy golyós csap került beépítésre. Ezzel csatlakozott az új vezeték a felperes tulajdonát képező lakás vízellátását szolgáló régi ólomvezetékhez. A tulajdonosok – kivéve a felperest – időközben a szennyvízvezetéket az udvaron lévő új szennyvízcsatornába kötötték be. Jelenleg a függőleges, közös tulajdont képező szennyvízcsatornára egyedül a felperes szennyvize van rákötve. Az alperesek 2007 áprilisában a felperes lakásának vízellátását a golyóscsappal elzárták. Azt követően tették ezt, hogy a felperes lakásából induló régi vezetékbe került víz dugulás következésben nem jutott el az összefolyó tisztító aknába, hanem a
- számú albetét tulajdonosának kamrahelyiségét áztatta el. A jegyző a felperes kérelmére indult birtokvédelmi eljárásban a III6731/13/
- számú határozatával a felperes birtokvédelmi kérelmének helytadva megállapította, hogy az alperesek birtokháborítást követtek el azzal, hogy kizárták a felperes lakásingatlanát a közműves ivóvíz ellátásból. Kötelezte az alpereseket - három napon belül - a közműves ivóvíz szolgáltatás eredeti állapot szerinti helyreállítására a felperes lakásában, valamint a jövőre nézve eltiltotta őket ilyen vagy hasonló birtokháborító magatartástól. Egyebekben, a golyóscsap kiszerelése iránti kérelmet hatáskör hiányában elutasította. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket az eredeti állapot helyreállítására: haladéktalanul bontsák ki a közös tulajdonú ivóvíz nyomóvezetékbe beszereltetett vízelzáró szerkezetet, amellyel bármikor el tudják zárni a lakásának vízellátását. Keresetét a Ptk.
- §
(1)bekezdésére alapította. Előadta, hogy korábban az elzáró csap nem létezett, vagy ha létezett is, az nem a tetőtéri lakás vízellátására szolgált. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helytadott. A birtokvédelmi és szomszédjogi szabályok – Ptk. 188. §
(1)bekezdés, Ptk.
- § együttes alkalmazása során abból indult ki, hogy az eredeti állapot szerint a kerekes csap elzáró nem működött, az ivóvíz elzárására nem volt alkalmas, ehhez képest az alperesek az eredeti állapotot megváltoztatták, a golyóscsap beépítésével olyan helyzetet teremtve, hogy a felperes lakásának vízellátása bármikor megszüntethető. Az alperesek által benyújtott fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Mellőzte az elsőfokú bíróság ítéletének
- oldalán az indokolás első bekezdésének utolsó két mondatát. Az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi álláspontja szerint azzal, hogy beépítettek – vagy kicseréltek – egy elzáró csapot, önmagában birtokháborítást nem követtek el az alperesek, e magatartásuk szükségtelen zavarásnak sem minősül, ezért mind a Ptk.
- §
(1)bekezdése, mind a Ptk.
- §-a alkalmazásának szempontjából hiányzik a kereset jogalapja. A fellebbezés kapcsán kifejtettek értelmében az ivóvíz nyomóvezeték a társasház alapító okirata szerint közös tulajdon, azon bármiféle változtatást eszközölni csak a társasház közgyűlési határozata alapján lehetséges, erre a bíróságnak nincsen jogosultsága. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Indokolásul arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság az irányadó jogszabályokból téves jogi következtetést vont le annak kimondásakor, hogy a csap beszerelése – kicserélése – birtokháborítást nem valósít meg. Megismételt érvelése szerint a birtokháborító magatartás a veszélyhelyzetben nyilvánul meg azzal, hogy az alperesek az általuk beépített szerkezettel a felperes lakását önhatalmúlag, bármikor ki tudják rekeszteni az ivóvíz szolgáltatásból, ezzel tulajdonosi jogai gyakorlását veszélyeztetik. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
- §
(2)bekezdésén alapuló felülvizsgálati kérelemnek mint rendkívüli perorvoslatnak az alapja a jogszabálysértés, amely anyagi vagy eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt lehet, utóbbi azonban a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275. §
(3)bekezdése szerint csak abban az esetben alapozza meg, ha annak az ügy érdemi elbírálására is lényeges kihatása volt. A jogvita elbírálása szempontjából jelentős peradatoknak a maguk összességében való értékelése folytán a másodfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperest a birtokvédelem az adott esetben a birtokvédelmi és a szomszédjogi szabályok – Ptk. 188. §
(1)bekezdés, Ptk.
- § - együttes alkalmazása mellett sem illeti meg. A birtokháborítás esetei: a birtokos megfosztása a dologtól, vagy a birtoklásban való zavarás, amely a birtokost akadályozza abban, hogy a hatalmat zavartalanul gyakorolja. A birtoktól való megfosztásra vezető vagy a birtoklást zavaró magatartás akkor valósít meg birtokháborítást, ha nincs jogalapja. Ezt a magatartást a Ptk.
- §
(1)bekezdése a tilos önhatalom fogalmával jelöli. A birtoklásban való zavarást az ítélkezési gyakorlat tág értelemben fogja fel, nemcsak a dolog feletti hatalom gyakorlásának megakadályozását érti rajta, hanem számos olyan magatartást is, amely a birtokost az uralma alatt lévő dolog rendeltetésszerű használatában akadályozza. Az adott esetben a dolog rendeltetésszerű használatában a felperes nincs akadályoztatva. A jegyző a birtokvédelmi eljárásban hozott határozatával megállapította, hogy a birtokháborítás azzal valósult meg, hogy a felperest kizárták a közműves ivóvízellátásból. Azt a felperes maga sem állította, hogy az azóta eltelt időben a lakásában a vízellátás nem biztosított. Személyes előadása szerint önmagában azzal, hogy az alperesek beépítettek egy elzáró csapot, nem követtek el birtokháborítást, azonban az „mindenképpen birtokháborító”, ha a csapot működésbe is hozzák. A csap működtetésére nem került sor, az ivóvízellátás akadálytalan. A Ptk.
- §-a szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogai gyakorlását veszélyeztetné. Az egységes bírói gyakorlat szerint a vízelvezetés megakadályozása valamely ingatlanról, a tulajdonjog gyakorlását veszélyezteti. Az adott esetben azonban a felperes a tulajdonjoga gyakorlásában nincs veszélyeztetve, lakása ivóvízellátása folyamatos, akadályoztatás nincs. A jegyző határozatával a jövőre nézve is eltiltotta az alpereseket hasonló birtokháborító magatartástól, amit betartanak. A vízelvezetés akadályoztatásának elvi lehetősége egy olyan távoli, bizonytalan jövőbeni esemény feltételezése, amely közvetlen veszélyeztetés hiányában nem alapozza meg a felperes birtokvédelmi kérelmét. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperest az alperesek a birtoklásában nem zavarták meg, részükről tilos önhatalom nem valósult meg, ezért a jelen birtokperben a felperes birtokvédelemre nem jogosult. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján a másodfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértés hiányában - a Pp.
- §
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az általa lerótt felülvizsgálati eljárási illetéket viselni tartozik, továbbá köteles megfizetni az alperesek részéről felmerült felülvizsgálati eljárási költséget, melynek – a felperes által vitássá nem tett – összegszerűségét a Legfelsőbb Bíróság az ügyvédi megbízási szerződés alapján 80.000 forintban állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- február
- Dr. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Szabó Julia s.k. bíró K.Gyné A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselõ