Bfv.1102/2012/3 – Kúria

(1),

(2)bekezdésében felsorolt valamennyi büntetés vagy mellékbüntetés a különböző büntetőeljárásokban többszörösen is kiszabható. KÚRIA Bfv.II.1102/2012/3.szám A Kúria Budapesten, a

1. április
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : Az ittas járművezetés vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Monori Városi Bíróság 12.B.188/2012/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 3.000.- (Háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Monori Városi Bíróság a
4. május hó
5. napján kihirdetett és jogerőre emelkedett 12.B.188/2012/
6. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk.
7. §

(1)bekezdés]. Ezért őt mint többszörös visszaesőt 2 év fegyházra, 3 év közügyektől eltiltásra és végleges hatályú járművezetéstől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege szerint az 1976-ban született büntetett előéletű terhelt, aki vezetői engedéllyel nem rendelkezett,

1. augusztus hó
2. napján 11 óra körüli időben Fa irányából Ny-a irányába közlekedett az általa vezetett motorkerékpárral. A vele szemben alkalmazott rendőri intézkedés során megállapítást nyert, hogy a tulajdonát képező motorkerékpárt szeszes ital fogyasztásából származó alkoholtól befolyásolt állapotban vezette. Vérének etil-alkohol koncentrációja a cselekmény elkövetése idején 2,09 g/l ezrelék volt, amely közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A terheltnél a cselekmény idején és az ítélethozatalakor is antiszociális személyiségzavar, marginális, mentális retardáció, alkohol káros használata volt megállapítható. A terhelt a cselekmény idején szokványos ittas állapotban volt, kóros részegség nem állt fenn. A terheltet jelen cselekmény elkövetését megelőzően a Monori Városi Bíróság a
3. október hó
4. napján kelt 12.B.439/2009/
5. számú ítéletével, mely a Pest Megyei Bíróság 3.Bf.881/2010/
6. számú végzése folytán
7. december hó 5-én emelkedett jogerőre, testi sértés bűntette és járművezetés ittas állapotban vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 2 év 2 hónap fegyházra, 3 év közügyektől eltiltásra és végleges hatályú járművezetéstől eltiltásra ítélte. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be BF.2040/2012/
8. szám alatt felülvizsgálati indítványt a Be.
9. §

(1)bekezdésének I./a) pontja alapján a Be. 416. §

(1)bekezdésének b) pontjában foglalt okból a terhelt javára, arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével törvénysértő módon tiltotta el a terheltet ismételten végleges hatállyal a járművezetéstől, mivel a korábbi eltiltása óta 10 év nem telt el. Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Be. 420. §-ának

(1)bekezdése szerint tartandó nyilvános ülésen a Be. 427. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján változtassa meg a jogerős határozatot és mellőzze a terhelttel szemben ismételten kiszabott végleges hatályú járműveztetéstől eltiltást. A Kúria a Be. 420. §-ának

(1)bekezdése és 424. §-ának

(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és részletesen indokolta. A terhelt és védője a nyilvános ülésen az ügyészi indítványnak megfelelő határozat meghozatalát kérte. III. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt, a Be. 416. §

(1)bekezdésének b) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból (Be. 423. §

(4)és

(5)bekezdés) bírálta felül. Ennek során találta. a felülvizsgálati indítványt érdemben alaptalannak A Be. 416. §

(1)bekezdésének b) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Az ügyészség ilyen szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy az elsőfokú bíróság az anyagi büntetőjog szabályának megsértésével tiltotta el a terheltet ismételten végleges hatállyal a járművezetéstől. A Kúria az álláspontjának kialakítása során az alábbiakból indult ki: A büntetéseket a Btk. 38. §-ának

(1)bekezdése határozza meg, ezek között szerepel a járművezetéstől eltiltás is. A különböző büntetések és a mellékbüntetések egymás mellett történő alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Btk. 38. §-ának

(3)-

(7)bekezdése határozza meg. Az itt található rendelkezések azonban a járművezetéstől eltiltás többszörös alkalmazhatóságát ugyanazon terhelt ellen indított különböző eljárásokban nem zárják ki. A járművezetéstől eltiltásra vonatkozó részletes szabályokat a Btk. 58-

1. §-a határozza meg. A járművezetéstől eltiltás végleges hatályú lehet vagy határozott ideig tarthat. Amennyiben végleges hatállyal tiltja el az elkövetőt a bíróság, a végleges eltiltás alóli mentesítésre a Btk.
2. §-ának

(3)bekezdését kell megfelelően alkalmazni. Eszerint a végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelmére mentesítheti, ha az eltiltás óta 10 év eltelt és az eltiltott a járművezetésre alkalmas, illetve arra érdemes. A Btk. 96. §-ának

(1)bekezdése értelmében, amennyiben a járművezetéstől eltiltást szabadságvesztés mellett szabták ki és a szabadságvesztés-büntetéseket összbüntetésbe foglalták, akkor a több azonos tartamú járművezetéstől eltiltás közül azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb. E fentebb hivatkozott rendelkezések egybevetése alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a Büntető Törvénykönyv nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ugyanazon terhelttel szemben a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás többszöri kiszabását a különböző büntető eljárásokban kizárná. Ellenkezőleg. Azt állapította meg, hogy mind a járművezetéstől eltiltás - akár annak végleges hatályú formájában -, mind bármely más, a Btk. 38. §-ának

(1)és

(2)bekezdésében felsorolt büntetés vagy mellékbüntetés a különböző büntető eljárásokban többszörösen is kiszabható. Amennyiben pedig azok végrehajtása egymást átfedi, akkor a végrehajtásra részben a Btk. rendelkezései (így annak 47/B. §-a, 47/C. §-ának

(2)bekezdése, 96. §-ának

(2)bekezdése), részben a büntetés-végrehajtási jogszabályok az irányadók. Ennek megfelelően a Kúria nem tartja irányadónak a Bírósági Határozatok

1. évi
2. számú határozatában adott iránymutatást. Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős ügydöntő határozatban a járművezetéstől végleges eltiltás ismételt kiszabására a büntető anyagi jogszabály megsértése nélkül került sor. Erre tekintettel - miután a Kúria nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
3. §-ának

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatot a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt felmerült bűnügyi költséget a Be.
2. értelmében az állam viseli. védő közreműködésével §-ának

(1)bekezdése A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. év április hó
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Lászlóné Verebélyi Edina s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró Dr. A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné