← Magyarország

Gfv.30002/2014/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Közbeszerzési tanácsadó kártérítési kötelezettsége 1959. IV. Tv. 474. §

(1),
  1. IV. Tv.
  2. §,
  3. IV. Tv.
  4. §,
  5. IV. Tv.
  6. §,
  7. CXXIX. Tv.
  8. §
(1),
  1. CXXIX. Tv.
  2. §
(2),
  1. CXXIX. Tv.
  2. §,
  3. CXXIX. Tv.
  4. §
(2)b) A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.002/2014/
  1. szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Kugler Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Lukovics Péter ügyvéd és a dr. Bíró J. Judit ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 14.G.302.370/
  2. számon indult, majd a Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.086/2013/
  3. számú ítéletével jogerősen befejezett perben a jogerős ítélet ellen az alperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen felperesnek 158.750,(százötvennyolcezer-hétszázötven) felülvizsgálati költséget. meg a forint Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes jogelődje (a továbbiakban: felperes)
  4. augusztus
  5. napján együttműködési megállapodást kötött a U.T.A.Korlátolt Felelősségű Társasággal (továbbiakban: UTA Kft.) „Mini e-Gov" rendszer tervezése, kifejlesztése, hasznosítása és üzemeltetése tárgyában. A megállapodás keretében a UTA Kft. a
  6. március
  7. napján kelt szakvéleményében rögzítette, hogy a felperes által megjelölt feladatok kompakt ellátására csak az E. termékcsalád felel meg annak a feltételnek, hogy létrehozhatók legyenek olyan zónák, amelyekhez csak adott kulcsokkal lehet hozzá férni, s amely biztosítja, hogy a kulcsok beállítása a rendszergazdától is elszeparálva működjön. Nem zárta ki azonban a szakvélemény annak az elvi lehetőségét, hogy a forráskód és a továbbértékesítés kapcsán különböző nemzetközi cégekkel a felperes tárgyalásokat folytasson, azzal azonban, hogy ennek időbeli és költségbeli vonzata vélhetően növelné a bekerülés értékét. A beszerzett szakvéleményben megjelölt E. védelmi szoftver és speciális licence jogainak kizárólagos jogosultja a S. LLC volt. A felperes és az alperes között
  8. április
  9. napján megbízási szerződés jött létre, amellyel a felperes mint megbízó, szoftverlicence beszerzésére irányuló, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban hivatalos közbeszerzési tanácsadói feladatok ellátásával bízta meg az alperest. A szerződés alapján az alperes kötelezettsége volt, többek között, a közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásának véleményezése, igény szerinti elkészítése, a közbeszerzési döntőbizottság tájékoztatása, illetve szükség esetén a közbeszerzési, szakmai képviselet a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: döntőbizottság) előtt. A szerződés III.
  10. pontja alapján a felek tudomásul vették, hogy a megbízó nem köteles a megbízott által előterjesztett iránymutatásban, állásfoglalásban foglaltak szerint eljárni. A megbízó maga dönt arról, figyelembe veszi-e a megbízott javaslatait. Amennyiben a megbízó a megbízott által tett javaslatokkal ellentétes döntést hoz, a megbízott a továbbiakban sem anyagi, sem jogi felelősséggel nem tartozik. A III.
  11. pont szerint a megbízott, amennyiben a megbízó az általa javasoltak szerint a kiadott iránymutatásoknak megfelelően jár el, az okozott kárért a Ptk. szerint felelősséggel tartozik. A VIII.
  12. pont alapján a megbízott a közbeszerzési eljárás során okozott kárért a Ptk. szerinti felelősséggel tartozik. A felperes
  13. április
  14. napján kelt ajánlattételi felhívása szerint a választott eljárás hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt. A közbeszerzés tárgya az E. One és E. Professional védelmi rendszerek speciális és technológiai licence, forráskódja (elsősorban betekintési opcióval), valamint a rendszer végfelhasználói lincence-ének közigazgatáson belül történő kizárólagos értékesítési joga volt.
  15. április
  16. napján az alperes tájékoztatta a döntőbizottságot a perbeli hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatásának megkezdéséről, amelyre figyelemmel a döntőbizottság jogorvoslati eljárást indított. A döntőbizottság eljárása során az alperes a UTA Kft.-től kiegészítő szakvéleményt kért. Aszerint a felperesi jogelőd helyesen értelmezte azt, hogy az elvárásainak kizárólag az E. termékcsalád felel meg. A kft. egyben rögzítette, hogy azért csak a szakvéleményben feltüntetett hat szoftvert vizsgálta meg, mert ezen szoftverek felelnek meg összességében a felperesi jogelőd elvárásának, az általa meghatározott négy igénypont közül az első három igénypont alapján. A döntőbizottság a D.226/9/
  17. számú határozatával megállapította, hogy a felperes mint ajánlatkérő, megsértette a jogvita eldöntésére alkalmazandó, a közbeszerzésekről szóló
  18. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
  19. §-át és
  20. §
(2)bekezdés b) pontját. Az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárás során hozott döntéseit ezért megsemmisítette és őt 5.000.000,-Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte. A határozat indokolásában kifejtette, a Kbt. 125. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti eljárás akkor alkalmazható, ha csak és kizárólag egy szervezet, egy személy képes a szerződés teljesítésére, és ezt a kizárólagosságot a beszerzés tárgyához kapcsolódó műszakitechnológiai sajátosság, művészeti szempontok vagy a kizárólagos jogok védelme teremti meg. A szerződés teljesítésére való képességet a beszerzési igénynek tartalmat adó tárgy szerint kell összevetni a törvényi feltételekkel. A felperes konkrét termék megnevezésével határozta meg a beszerzés tárgyát a felhívásában. E konkrét termék vonatkozásában hivatkozott a kizárólagos jog fennállására, továbbá arra, hogy csak az ajánlattételre felhívott ajánlattevő képes a szerződést teljesíteni. A döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy a felperes jogsértően határozta meg a közbeszerzés tárgyát, és jogsértő az erre alapított eljárásfajta választása is. A műszaki leírásban meghatározott beszerzési igény ugyanis nem indokolta a vizsgálatba bevont szoftverek körének szűkítését. Az ajánlatkérő a kizárólagosságot a szoftver olyan tulajdonságára alapította, amely a műszaki specifikációban nem került meghatározásra. Az ajánlattevő ezért az esélyegyenlőség alapelvét sértően járt el, amikor az ajánlattételi felhívásának
  1. pontjában kikötötte, hogy kizárólagosan az E. One és E. Professional termékek felelnek meg a felhívásban rögzített beszerzési igénye kielégítésére. Ezzel az ajánlattevő kizárta annak lehetőségét, hogy a potenciális ajánlattevők egyenlő eséllyel nyújthassanak be ajánlatot. A felperes a döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt kereset terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon. Az elsőfokú bíróság 19.K.35.131/2008/
  2. számú ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.653/2010/
  3. számú jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes módosított keresetében 5.000.000,-Ft kártérítés és ezen összeg után
  4. július
  5. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a Kbt.
  6. §
(1)bekezdése alapján köteles volt ajánlatkérőként az eljárásba hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni. Az alperes mint közbeszerzési tanácsadó pedig a Kbt. 9. §
(2)bekezdése alapján köteles volt biztosítani a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során a közbeszerzési szakértelmet. Az eljárás előkészítése körébe tartozik a piac felmérése is, amelynek eredményeként megállapítást nyert az, hogy a forráskóddal járó kizárólagos jogokra tekintettel egyetlen szervezet képes a szerződés teljesítésére. A felperes által megindított, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás miatt azonban a döntőbizottság a felperesi ajánlattételi felhívást megsemmisítette, egyben pénzbírságot szabott ki az eljárásfajta megválasztásának szakszerűtlen és jogellenes volta miatt. A felperes arra is hivatkozott, hogy az alperes köteles lett volna figyelmeztetni, hogy a beszerzés tárgyának konkrét termék megnevezésével történő meghatározása jogsértő. A döntőbizottság erre tekintettel rögzítette, hogy amennyiben az ajánlattevő a közbeszerzési igénye kielégítésének tárgyát a Kbt. kógens szabályainak megfelelően határozta volna meg, úgy a választott közbeszerzési eljárás szerinti kizárólagossági feltétel nem állt volna fenn. Mivel az ajánlat elbírálására
  1. május
  2. napján került sor, ugyanazon a napon, amelyen a jogorvoslati eljárás megindításáról szóló értesítés kelt, csak a szerződés megkötésének elhalasztására volt lehetősége, amely lehetőséggel élt is, eleget téve ezzel a kárenyhítési kötelezettségének. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Érdemi védekezésében előadta, a felperes szerezte be a szakértői véleményt, amely szerint a lehetséges szoftverek felkutatása és megvizsgálása alapján kizárólag az E. termékcsalád felelt meg a feladatok kompakt ellátására. Az alperes a beszerzett szakvéleményre tekintettel állította, a jogszabályi előírásoknak megfelelt a közbeszerzési eljárás típusának a megválasztása. Utalt arra is, hogy a döntőbizottság a jogsértést ezen szakvélemény megalapozatlansága miatt állapította meg. A szakértői véleményben foglaltak az alperest kötötték. Annak tartalma közbeszerzési szakértő által nem volt kétségbe vonható. A közbeszerzési eljárás Kbt.
  3. §-ának
  4. pontjában meghatározott előkészítését a felperes nem az alperes bevonásával végezte el. Őt mint közbeszerzési tanácsadót csak a felhívás és a dokumentáció elkészítése során alkalmazta. Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Határozata indokolásában megállapította, hogy az alperes a közbeszerzési eljárás előkészítésének keretében végzett piackutatásban nem vett részt, az eljárásfajta kiválasztása tekintetében javaslatot, iránymutatást nem tett. Arról a felperes döntött a közbeszerzés tárgya szerinti szakvélemény alapján. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem nyert bizonyítást, hogy az alperesnek a rendelkezésére álló műszaki szakvélemény, illetve annak kiegészítése alapján észlelnie kellett volna, hogy azok a választott eljárásfajtát nem alapozzák meg. Kifejtette, a közbeszerzési szakértelem körébe annak megítélése tartozik, hogy amennyiben a beszerezni kívánt termék műszaki, technikai sajátosságai fennállnak, akkor milyen típusú közbeszerzési eljárás keretében kell a beszerzést lebonyolítani, a közbeszerzési eljárásról a döntőbizottságot milyen módon kell tájékoztatni. Mivel a felperes csak általánosságban hivatkozott a döntőbizottság azon gyakorlatára, amely szerint az alperesnek közbeszerzési szakértelme folytán észlelnie kellett volna a műszaki szakértői vélemény hiányosságait, illetve azt, hogy egyetlen szakvélemény nem alapozhatja meg a felperesi jogelőd által választott eljárásfajta jogalapját, az elsőfokú bíróság ezért ezt a felperesi előadást nem tudta érdemben vizsgálni. Az elsőfokú ítélettel szembeni, felperesi fellebbezés alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatva kötelezte az alperest 5.000.000,- Ft kártérítés és ezen összeg után
  5. július
  6. napjától járó törvényes kamata, valamint 317.500,Ft elsőfokú perköltség megfizetésére, egyebekben a felperest perköltség viselésére kötelező rendelkezést mellőzte. Kötelezte továbbá az alperest a felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt eljárási illeték megfizetésére. Ítéletének indokolásában megállapította, az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges tényállást feltárta, ugyanakkor az abból levont jogi következtetéssel nem értett egyet. Tényként rögzítette, a felperes, valamint az alperes között megbízási szerződés jött létre. Az alperesnek nemcsak lehetősége, de kötelezettsége is volt vizsgálni azt, hogy a felperesi jogelőd által a megbízási szerződés tárgyaként megjelölt közbeszerzési eljárásfajta megfelelő-e. A bíróság utalt arra, amennyiben a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles erre őt figyelmeztetni. Ha a megbízó pedig az utasításhoz e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő károk őt terhelik. Az alperes az ellenkérelme szerint, a felperes által rendelkezésre bocsátott szakvéleményben foglaltak alapján látta megalapozottnak a választott közbeszerzési eljárásfajtát. A szakvélemény azonban nem zárta ki annak elvi lehetőségét, hogy a felperes a forráskód és a továbbértékesítés kapcsán különböző nemzetközi cégekkel tárgyalásokat folytasson. A másodfokú bíróság megállapította továbbá, hogy a beszerzett szakvélemény csak hat termék vizsgálatának eredményét rögzítette, ezért sem támaszthatta alá a közbeszerzési eljárásban a felperes álláspontját. Nem volt kizárható annak lehetősége ugyanis, hogy a piacon létezik, vagy fejlesztéssel meghatározott időre kifejleszthető olyan további szoftver, amely a felperes ajánlattételi felhívásában rögzített valamennyi feltételnek megfelel. Véleménye szerint, a kiegészítő szakvéleményből egyértelműen kitűnt, hogy a UTA Kft. csak az Amerikai Egyesült Államokban, az Európai Unióban és Magyarországon elérhető, kormányzati, illetve közigazgatási felhasználási célú komplex védelmi rendszereket, szoftvereket tette vizsgálata tárgyává. A másodfokú bíróság utalt arra, az alperes a
  7. sorszámú jegyzőkönyvben maga adta elő, hogy a kiegészítő szakvélemény beszerzésére azért volt szükség, mert még lehetőség lett volna ekkor az ajánlattételi felhívás visszavonására, amely esetben nem került volna sor a bírság kiszabására. A per adatai szerint azonban erről a lehetőségről és a választott eljárásfajta jogvesztő voltáról - bár a kiegészítő szakvélemény alapján is észlelnie kellett volna a választott eljárásforma megalapozatlanságát - nem tájékoztatta a felperest. A másodfokú bíróság szerint, mindezekre tekintettel az alperes nem hivatkozhatott alappal arra, hogy azért nem terheli kártérítési felelősség, mert a jogsértést a felperes által rendelkezésre bocsátott szakvélemény megalapozatlansága okozta. Mint közbeszerzési szakértőnek, észlelnie kellett volna azt, hogy a szakvélemény nem teljes körű, ezért nem alapozza meg a választott közbeszerzési eljárásfajtát. Ezt különösebb informatikai szakképzettség nélkül fel kellett volna ismerje. A másodfokú bíróság utalt továbbá arra is, hogy az alperesnek a Ptk.
  8. §-a alapján figyelmeztetnie kellett volna a felperest, hogy a választott közbeszerzési eljárás lefolytatására akkor van jogi lehetőség, ha a beszerzendő szoftver műszaki-szakmai specifikációja úgy kerül meghatározásra, hogy azt a piacon kizárólag egy ajánlattevő tudja teljesíteni. Mivel ezt elmulasztotta, a Ptk.
  9. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 339. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes kárát megtéríteni. A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen kérte, hogy a Kúria a másodfokú bíróság határozatát helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Másodlagosan a másodfokon eljárt bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és új eljárás lefolytatására való kötelezése iránt terjesztett elő kérelmet. A jogerős ítélet jogszabálysértését a Ptk. 479. §-ára, a 318. §
(1)bekezdésére, a 339. §
(1)bekezdésére, továbbá a Kbt. 8. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel, a 9. §
(2)bekezdésére hivatkozással jelölte meg. Előadta, a felperes, valamint a UTA Kft. között létrejött megbízási szerződés irányult a közbeszerzési eljárásban a beszerzés tárgyának a meghatározására. A közbeszerzési eljárással kapcsolatosan indított jogorvoslati eljárásban, a döntőbizottság határozata szerint, az informatikai szakvélemény megalapozatlansága miatt az eljárásfajta megválasztásának jogalapja, a beszerzés tárgyának meghatározása nem volt megfelelő, ezért került sor a felperes 5.000.000,-Ft bírság megfizetésére kötelezésére. Állította, a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a jelen ügyben irányadó, az alperes feladatait és jogállását szabályozó jogszabály, a Kbt. rendelkezéseit, amelyek kifejezetten tartalmazzák, hogy mire jogosult és mire nem, illetve mi a kötelezettsége az alperesnek. Az alperes hangsúlyozta, a Kbt. nem teszi kötelezettségévé, sőt ki is zárja, hogy a közbeszerzési szakértelmet biztosító hivatalos közbeszerzési tanácsadó eljárjon, döntést hozzon és javaslatot tegyen informatikai szakkérdésekben. Állította ezért, nem volt, és a Kbt. szerint nem is lehetett feladata a beszerzés tárgyának meghatározása. Így ezzel kapcsolatosan utasítást sem adhatott a felperes részére, és ő sem vizsgálhatta felül a beszerzés tárgyára vonatkozó felperesi döntést. A másodfokú bíróság ezért tévesen ítélte úgy, hogy a felperestől utasítást kapott, továbbá, hogy az alperesnek figyelmeztetési kötelezettsége lett volna, és kártérítési felelőssége állna fenn. Az eljárásfajta megválasztása, a beszerzés tárgyának meghatározása tehát nem tartozott feladatai körébe, sem a megbízási szerződés, sem a Kbt. alapján. Az alperes hivatkozott arra is, a döntőbizottsági határozat indokolásából egyértelműen kitűnik, az informatikai szakvélemény alapján meghatározott beszerzési tárgy nem megfelelősége az, ami alapján a jogsértés megállapítására sor került. Utalt a Kbt. 8. §
(1)bekezdésében foglaltakra is, miszerint a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak a közbeszerzési szakértelmet kell biztosítania. Nem köthet szerződést, nem járhat el a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos kérdésekben, kivéve, ha erre vonatkozóan külön szakértelemmel rendelkezik. Az alperes álláspontja szerint a Kbt. rendelkezései alapján sem a közbeszerzési szakértelmet biztosító személy nem jogosult és nem köteles a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet biztosító személy tevékenységét felülvizsgálni, sem a közbeszerzés tárgya szerinti szakértő nem jogosult és nem köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosító személy tevékenységét felülvizsgálni. Az informatikai szakvélemény alapján - különösen a kiegészítő szakvélemény beszerzését követően - az alperes mint közbeszerzési szakértő, nem volt köteles és nem volt jogosult a beszerzés tárgyának a felülvizsgálatára. Ebből fakadóan az informatikai szakértelmet biztosító szakember által kiadott szakvélemény hibájával kapcsolatosan keletkezett kár megtérítésére nem kötelezhető. Mind az alap szakvélemény, mind pedig a kiegészítő szakvélemény alapján az került rögzítésre, hogy a szakvéleményben meghatározott ajánlatkérői elvárásoknak kizárólag az E. Zone technológiát alkalmazó E. termékcsalád felel meg. Erre figyelemmel a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás meghatározása megalapozott volt. Nem volt ok arra, hogy felmerüljön a jogsértés gyanúja. Az alperes joggal bízhatott, nem kérdőjelezhette meg az informatikai szakértő szakvéleményének megalapozottságát. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását és perköltsége megállapítását kérte. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján. Úgy ítélte, hogy az nem jogszabálysértő az alábbiakra tekintettel. A felek között létrejött megbízási szerződésből megállapítható volt, hogy a szerződés tárgya szoftverlicence beszerzésére irányuló, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban hivatalos közbeszerzési feladatok ellátása volt. Az alperes a szerződésben megjelölt feladata körében, a Ptk. 474.§
(1)bekezdése alapján, a rábízott ügyet köteles volt ellátni. Így, többek között, feladata volt az ajánlattételi felhívás véleményezése, a döntőbizottság tájékoztatása, továbbá a hivatalos közbeszerzési tanácsadás biztosítása. Az ajánlattételi felhívás véleményezése során észlelnie kellett volna, hogy annak megfogalmazása nem felel meg a Kbt. 58. §
(7)bekezdésében,
  1. §ában,
  2. §
(1)bekezdésében, 54. §
(1)bekezdésében, illetve 58. §
(1)bekezdésében írtaknak, amint arra az iratok között fellelhető, a Fővárosi Ítélőtábla Kf.27.653/2010/
  1. számú ítéletével helybenhagyott, a Fővárosi Bíróság 19.K.35.131/2008/
  2. számú ítélet
  3. oldalának ötödik bekezdése tartalmazza. Ha az alperes mint hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tőle elvárható gondossággal járt volna el, figyelmeztethette volna a felperest, hogy az adott tartalmú ajánlati felhívás mellett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályszerűen nem folytatható le. A
  4. március 21-én kelt szakvélemény
  5. oldalán rögzítettekből továbbá mint közbeszerzési tanácsadónak következtetnie kellett volna arra is, hogy a vizsgált termékkör alapján nem volt kizárható annak lehetősége, hogy a piacon létezzen, vagy fejlesztéssel meghatározott idő alatt kifejleszthető legyen egy olyan további szoftver, amely a perbeli ajánlattételi valamennyi feltételnek megfelelne. felhívásban rögzített Az alperesnek felróható okból, a Ptk. 476.§
(1)bekezdésében előírt figyelmeztetési kötelezettség elmulasztása, a Ptk. 318.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 339.§
(1)bekezdése szerinti kártérítési felelősséget megalapozza. A felperes a döntőbizottsági határozattal, illetve az annak felülvizsgálata iránt indult bírósági ítélettel bizonyította, hogy a terhére kiszabott bírságból eredő kára az alperes szerződésszegő, felróható magatartásával okozati összefüggésben keletkezett. A Kúria ezért a jogszabályokkal összhangban álló jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes az eredménytelenül előterjesztett felülvizsgálati kérelme miatt köteles az alperes jogi képviseletével felmerült, általános forgalmi adót is magában foglaló eljárási költséget megtéríteni a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése, illetve a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2002.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)bekezdése, 4/A. § alapján. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Négyessy András s.k. előadó bíró, Dr. Vezekényi Ursula s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.