Pfv.21479/2013/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem okszerűtlen a bizonyítékok mérlegelése, ha a másodfokú bíróság a bizonyítékok felülmérlegelésére a tényállást kiegészíti, és a kiegészített tényállás alapján az elsőfokú bíróságtól eltérő következtetésre jut. Pfv.V.21.479/2013/

1. A Kúria a dr. Noll László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 12.G.41.116/
2. szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.549/2012/
3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 250.000 (Kettőszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 1.138.100 (Egymillió-egyszázharmincnyolcezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes projektvezetője, ... árajánlatot kért a felperestől a ... számú főút ... elkerülő szakaszának építéséhez szükséges beton előállítására. A felperes módosított árajánlatára ... tett elfogadó nyilatkozatot. Írásbeli szerződést a felek nem kötöttek. Az alperesi projektvezető majd ..., alperesi területi igazgató utóbb tájékoztatta a felperest arról, hogy a beton előállítását konszernen belüli céggel kívánják végeztetni. Az alperes korábbi jogi képviselője
4. május 25-i levelében is jelezte, hogy az alperes a
5. december 17-én kötött vállalkozási szerződéstől
6. március
7. napján elállt. Az alperes nyilatkozataira tekintettel felperesi munkavégzésre nem került sor. A munka elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezett, de megrendelés hiányában más számára sem végzett tevékenységet. A felperes leszállított keresetében 11.381.000 forint és kamatai elmaradt haszna megtérítésére kérte kötelezni az alperest arra figyelemmel, hogy a megrendelő elállása folytán őt ilyen mértékű kár érte. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A felek közötti korábbi szerződéses gyakorlatra utalással arra hivatkozott, hogy az árajánlat alapján szerződés nem jött létre, mivel ... projektvezető nem volt jogosult a képviseletére. Szerinte a felperes a szerződés teljesítéséhez lépéseket nem tett, és annak eleget tenni nem is tudott volna. Előadta továbbá, hogy amennyiben a felperes által hivatkozott szerződés létrejött volna, az a felperes által alkalmazott haszonkulcs miatt jóerkölcsbe ütközik. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 11.381.000 forint és kamatai, valamint a perköltség felperes javára történő megfizetésére. Megállapította, hogy a felek között létrejött a szerződés, amelytől az alperes utóbb elállt. Erre tekintettel az alperest a Ptk.
8. §-a szerinti kártérítési kötelezettség terheli. Az elmaradt haszon mértékét műszaki és könyvvizsgáló szakértő közös véleménye alapján fogadta el, és a felperes kárenyhítési kötelezettségére is figyelemmel határozta meg a kártérítés összegét. Megalapozatlannak ítélte azt az alperesi hivatkozást is, hogy a létrejött szerződés jóerkölcsbe ütközés folytán semmis. A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy a
9. december 17-i alperesi megrendelés utolsó mondata tartalmazta, hogy az alperes a szerződés tervezetét postán küldi meg a felperesnek, erre azonban nem került sor. Az alperes a Strabag cégcsoport tagja. A felperes és a Strabag cégcsoport tagjai között volt már korábban is szerződéses kapcsolat, és a felperes irányában is alkalmazott szerződéskötési gyakorlatnak megfelelően az építésvezető, illetve projektvezető kért ajánlatot, majd esetleges további egyeztetéseket követően az alperes alkalmazottja megrendelte a munkát, és a felek írásbeli szerződést kötöttek a megrendelő törvényes képviselőinek cégszerű aláírásával. Így jött létre szerződés a ... Zrt. és a felperes között az ... autópálya ..., ... közötti szakaszának útépítési munkáihoz meghatározott receptúrájú, előkevert beton szállítására
10. május 14-én. Más alkalommal az alperes megrendelését nem követte szerződéskötés, azonban ez esetben a megrendelés alapján nem is történt munkavégzés. ... tanúvallomásában előadta, hogy projektvezetőként a műszaki irányítás és a kapcsolattartás volt a feladata. Bár megrendelést jogosult volt tenni, azonban szerződés aláírására nem volt jogosultsága. A másodfokú bíróság a kiegészített tényállásra tekintettel megállapította, hogy a felek között nem jött létre szerződés a projektvezető felperesi ajánlatot elfogadó nyilatkozatával, mert az alperes képviseletére a projektvezető nem volt jogosult, és erről a felperes tudott, illetve tudnia kellett, amit alátámaszt egyrészt a felperes által is ismert alperesi szerződéskötési gyakorlat, másrészt az a körülmény, hogy a projektvezető által a felperesnek megküldött megrendelés kifejezetten utalt arra, hogy a megrendelésen kívül szerződés tervezetet is szándékoztak küldeni, azaz a szerződéskötés a megrendeléssel nem következett be. A jogerős ítélet értelmében a projektvezető szerződéskötése utólagos jóváhagyásának igazolására önmagában az alperes korábbi jogi képviselőjének
11. május 25-i, szerződés létrejöttére vonatkozó, majd utóbb tévedésre hivatkozással a perben visszavont nyilatkozata nem alkalmas. A projektvezető nem volt felhatalmazva szerződéskötésre, így a bérkeverésre vonatkozó szerződés a felek között a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése hiányában nem jött létre. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmének történő helyt adást kérte. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság megalapozatlanul, a bizonyítékok nem megfelelő mérlegelésével, részben iratellenesen állapította meg a kiegészített tényállást. Szerinte az alperes jogi képviselőjének
12. május 25-i levelén kívül a keresetlevél
13. számú mellékleteként csatolt
14. március 03-i e-mail üzenet, valamint az alperes képviseletében ... területi igazgató
15. március 25-i válaszlevele is a szerződés létrejöttét igazolja. Érvelése értelmében a projektvezető által megkötött szerződés utólagos jóváhagyását több bizonyíték is alátámasztja. Arra hivatkozott, hogy a felek szerződésben állónak tekintették egymást, így az alperesi elállás folytán keletkezett kár megtérítésére az alperes köteles. A Ptk.
16. §