A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati indítványban a tényállás nem támadható, és törvényes vád hiányára nem lehet hivatkozni, ha az a bűncselekmény törvényi tényállási elemeit teljes körűen tartalmazza. KÚRIA Bfv.III.886/2014/5.szám A Kúria Budapesten, a
- év szeptember hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt K. M. J. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békéscsabai Városi Bíróság 13.B.387/2011/
- számú, illetőleg a Gyulai Törvényszék 4.Bf.100/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s K. M. J. terheltet a Békéscsabai Városi Bíróság
- október 29-én kelt 13.B.387/2011/
- számú, illetőleg a Gyulai Törvényszék
- február 12-én jogerős 4.Bf.100/2013/
- számú ítéletével a
- évi C. törvény (továbbiakban Btk.)
- §
(1)bekezdés I. fordulatára és a
(2)bekezdés bc) pontjára figyelemmel az
(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő 1 rendbeli csalás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdés I. fordulatára és a
(2)bekezdés bc) pontjára figyelemmel a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő 50 rendbeli - egy esetben folytatólagosan elkövetett - csalás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdés I. fordulatára és a
(2)bekezdés bc) pontjára figyelemmel a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő 35 rendbeli csalás bűntette, a Btk. 372. §
(1)bekezdés I. fordulatába ütköző és a
(2)bekezdés bc) pontjára figyelemmel a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő 8 rendbeli sikkasztás bűntette és a Btk. 372. §
(1)bekezdés I. fordulatába ütköző és a
(2)bekezdés bc) pontjára figyelemmel a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő 5 rendbeli sikkasztás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év 6 hónapi börtönbüntetésre, és 6 évi közügyektől és a gazdasági társaság vezető tisztségviselő foglalkozástól 5 évi eltiltásra ítélte. A jogerős ítélet ellen a terhelt védője a Be. 416. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kezdeményezte. A felülvizsgálati indítvány hivatkozása szerint a 86 rendbeli csalás bűntette esetében sem a tévedésbe ejtés vagy tartás, sem a jogtalan haszonszerzési célzat nem állapítható meg, vagyis a terhelt magatartása, illetve cselekménye nem tényállásszerű. A tévedésbe ejtéssel, illetve tartással kapcsolatosan a védő arra hivatkozik, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás iratellenes, és ennek folytán téves következtetést tartalmaz. Álláspontja szerint a nyomozás során kirendelt igazságügyi könyvszakértői vélemény megállapításai kétségesek, a szakvélemény hiányos, önellentmondó és téves számításokat tartalmaz, következésképpen a szakvéleményre alapított tényállás és annak alapján a bűnösség kimondása törvénysértő. A védői érvek értelmében az erre alapozott vád már pusztán ez okból nem felel meg a törvényes vád követelményeinek, ugyanis a vádhatóság a Be. 4. §
(2)bekezdésében írtakkal ellentétben a kétségtelenül nem bizonyított tényeket is a terhelt terhére értékelte, és az
(1)bekezdésében írt bizonyítási kötelezettségét sem teljesítette. A védő jogi okfejtése szerint a jogtalan haszonszerzési célzattal kapcsolatosan sem a nyomozóhatóság, sem a bíróság nem folytatott le bizonyítást, és a másodfokú határozatban szerepel ezzel kapcsolatosan annak megjegyzése, hogy a terhelt „jogtalan gazdagodást" ért el. Márpedig a jogtalan haszonszerzési célzat a csalás olyan törvényi tényállási eleme, amely hiányában a vád törvényessége is megkérdőjelezhető, ugyanis sem a vádirat, sem az alapügyben eljárt bíróságok határozatai nem tartalmaztak a jogtalan haszonszerzés célzatára utaló tényállítást. A felülvizsgálati indítvány a károkozással kapcsolatosan arra hivatkozik, hogy csak szakértői bizonyítással lehetett volna megállapítani, hogy a sértetteknél keletkezett-e egyáltalán kár, és ha igen, az mivel állt okozati összefüggésben, annak bekövetkezte felróható-e a terheltnek. A védő a 3/
- számú BJE határozatra utalva sérelmezi, hogy az alapügy során nem vizsgálták a terhelt fizetési készségét és képességét, ugyanis ez - az egyébként szakértői kérdés tisztázása nem mellőzhető. A felülvizsgálati indítvány a 13 rendbeli sikkasztás bűntettével kapcsolatosan vitatja, hogy az elkövetés tárgya a terheltre - annak ellenére, hogy számára idegen volt - rábízott dolog lett volna. Hivatkozása szerint mind az első-, mind a másodfokú bíróság a rábízás tekintetében a tényállást tévesen állapította meg, ugyanis a terhelt nem vett át a sértettektől gabonát, csupán az ellenérték kifizetését vállalta. A jogtalan eltulajdonítással kapcsolatosan a védő arra hivatkozik, hogy „a jogtalan eltulajdonítás önmagában nem büntetőjogi tényállás" és ezért a Be.
- §
(4)bekezdése értelmében a terhelt magatartását „csak a jogtalan eltulajdonítás körében lehet vizsgálni, így törvényes vád hiányában" indítványozza a terhelt felmentését a 13 rendbeli sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól. A felülvizsgálati indítvány szerint nem nyert kétséget kizáró módon bizonyítást, hogy a terhelt a rábízott terményeket eltulajdonította volna. A sajátjakénti rendelkezéssel kapcsolatosan a védő arra hivatkozik, hogy ilyen magatartást a vádirat sem tartalmazott, ezért nem lett volna törvényes lehetőség a sikkasztás bűntette tekintetében a bűnösség megállapítására sem. A Legfőbb Ügyészség a BF.1064/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. A felülvizsgálati indítvány a tényállást és annak alapján a bűnösség megállapítását támadó részében törvényben kizárt, míg az eljárási szabálysértésre hivatkozó részében alaptalan. A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint nem alapos. Az alapügyben eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét 86 rendbeli, a Btk.
- §
(1)bekezdés I. fordulatába ütköző és részben az
(5)bekezdés b), a
(4)bekezdés b), a
(3)bekezdés b) pontja, részben a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntettében állapították meg. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság részletesen feltárta és a tényállásban rögzítette a csalás valamennyi tényállási elemét, nevezetesen a jogtalan haszonszerzési célzatot, a sértettek megtévesztését és tévedésben tartását, valamint azt, hogy a terhelt cselekményeivel a sértetteknek kárt okozott. A felülvizsgálati indítvány indokaival szemben az elsőfokú bíróság tényállása szó szerint rögzítette, hogy „A vádlott célja minden esetben jogtalan haszonszerzésre irányult." (elsőfokú ítélet 8. oldal 5. bekezdés utolsó mondat). Ezt meghaladóan a felülvizsgálati indítvány, bár felülvizsgálati okként a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontját jelölte meg, nem a cselekmények téves minősítésére vagy a büntető anyagi jog egyéb szabályainak megsértésére hivatkozott, hanem a bűnösség megállapítását sérelmezte arra hivatkozással, hogy a csalás, illetve a sikkasztás törvényi tényállási elemei nem valósultak meg, de legalábbis az ítéleti tényállásban nem ismerhetőek fel. A védő azonban a bűnösség megállapítását minden esetben a bíróság által megállapított tényállás támadásán keresztül sérelmezte, hivatkozott annak iratellenességére, téves következtetéseire, illetve felderítetlenségére. Ez azonban a felülvizsgálati eljárásban eredményre nem vezethet. Felülvizsgálatnak ugyanis kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okok miatt van helye, és a felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §
(1)bekezdésére tekintettel a megállapított tényállás az irányadó, és az sem közvetlenül, sem közvetve - a bizonyítékok értékelésén keresztül - nem támadható. Mindebből adódóan az ítélet jogkövetkeztetései is csak az alapügyben hozott jogerős ítéletben foglalt tényállás alapján vizsgálhatók. Ezért ettől eltérő tényeken alapuló anyagi jogi támadás a felülvizsgálati eljárásban eredményre nem vezethet. Az ügyben eljárt bíróságok ténybeli következtetéssel állapították meg és rögzítették, hogy a terheltet a cselekmények elkövetése során jogtalan haszonszerzési célzat motiválta, míg a megtévesztés, a kár okozása, továbbá a sikkasztás esetében a rábízás, az eltulajdonítás, sajátjakénti rendelkezés a tényállás részét képezi, következésképpen a Be. 423. §
(1)bekezdésében írtakra figyelemmel a felülvizsgálati indítvány e részében törvényben kizárt, ugyanis a sérelmezett bizonyítékok felülmérlegelésére sincs törvényes lehetőség. A felülvizsgálati indítvány a továbbiakban a Be. 416. §-ának
(1)bekezdés c) pontja alapján - figyelemmel a Be. 373. §-ának
(1)bekezdés I. c) pontjára - a törvényes vád hiányára utalva sérelmezte a jogerős határozatot. A védő állítása szerint a jogtalan haszonszerzésre irányuló célzat tekintetében a nyomozás során nem folytattak le bizonyítást, így ez a törvényi tényállási elem még a vádiratban sem szerepel. Ez a hivatkozás azonban nem alapos. A Békéscsabai Városi Ügyészség
- október
- napján kelt B.2043/2009/156-I. számú vádirata rögzíti, hogy „A vádlottnak már a szerződéskötéskor sem volt szándéka kifizetni a gabona vételárát, hanem tévedésbe ejtette a termelőket jogtalan haszonszerzés céljából azzal, hogy a szerződésben megjelölt határidőben fizet". Összességében tehát megállapítható, hogy a vádirat mind a csalás, mind a sikkasztás törvényi tényállási elemeit tartalmazta, és egyebekben is minden tekintetben megfelelt a Be.
- §
(2)bekezdésben írt törvényes vád követelményeinek. Ezzel kapcsolatosan megjegyzi a Kúria, hogy a bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, és az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, ugyanis az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának megkérdőjelezését jelenti, amely felülvizsgálat alapját nem képezheti. Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan, az indítványban nem kifogásolt eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
- §-ának
(4)bekezdésén, illetve a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján, továbbá a Be. 418. §
(3)bekezdésén és a 421. §
(2)és
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- szeptember
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ