A Balassagyarmati Törvényszék, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a
- év március hó 20., április hó 15., május hó
- és június hó
- napján tartott nyilvános folytatólagos tárgyalás alapján meghozta, a
- év június hó
- napján tartott tárgyaláson kihirdette a következő í t é l e t e t: A
- június
- napjától őrizetben,
- június
- napjától előzetes letartóztatásban lévő ... vádlott - aki … b ű n ö s: testi sértés bûntettének kísérletében (Btk.
- § /1/ és /6/ bekezdés I. fordulata,
- §-a) A bíróság ezért őt 4 (Négy) év börtönbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 4 (Négy) év eltiltásra ítéli. A vádlott által
- június
- napjától
- június
- napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés büntetésbe beszámítja. A vádlott köteles megfizetni az államnak - a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatal felhívására és számlaszámára - az eddig felmerült 254.561.(Kettőszázötvennégyezer-ötszázhatvanegy) forint bűnügyi költséget. I n d o k o l á s: A Nógrád Megyei Főügyészség
- október
- napján kelt B. 907/2012/
- BTÖ számú vádirata alapján egy rendbeli, a Btk.
- § /1/ bekezdése szerint minősülő és büntetendő emberölés bűntettének a Btk.
- §-a szerinti kísérlete miatt emelt vádat ... vádlott ellen. A törvényszék a
- június
- napján tartott tárgyaláson megállapította, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően a Btk.
- § /1/ és /6/ bekezdés I. fordulata szerinti ún. életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének is minősülhet. A törvényszék a bizonyítási eljárás során kihallgatta a vádlottat, id. …, …, és ..., tanúkat, meghallgatta Dr. Berecz András, Dr. Tóth Mária és Dr. Kozma Mihály iü orvos szakértőket és Csáti Szilvia iü. pszichológus szakértőt, ezen túl ismertette a rendelkezésre álló iratokat. Tanúként megidézte ... sértettet, aki a tárgyaláson ismét a vádlott élettársának vallotta magát, ezért élt a Be.
- § /1/ bekezdés /a pontja szerinti mentességi jogával és nem tett vallomást. A törvényszék a vádlott, a tanúk vallomása, az igazságügyi szakértők szakvéleménye és tárgyaláson történt meghallgatásakor tett vélemény kiegészítése valamint az ismertetett iratok tartalma alapján - a vádiratival lényegében egyező - alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott az általános iskola 7 osztályát végezte el, szakképzettséget nem szerzett. Nőtlen családi állapotú,
- év óta élettársi kapcsolatban él … sértettel, amely kapcsolatból 6 gyermek született. A gyermekek még kiskorúak. A vádlott havi 22.000 forint jövedelempótló támogatásban részesült, amit alkalmi munkavégzéssel egészített ki. Az élettársa gyes-en volt, a család havi jövedelme 140.000 forint. A vádlott vagyontalan, büntetve volt az alábbiak szerint: 1./ A Balassagyarmati Városi Bíróság az
- május
- napján jogerős B. 19/1996/
- számú ítéletével lopás vétsége miatt 7 hónapi - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte. 2./ A Balassagyarmati Városi Bíróság a
- február
- napján jogerős B. 1338/2000/
- számú ítéletével magánlaksértés bűntette és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt 8 hónap börtönbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 1 év eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a Balassagyarmati Városi Bíróság B. 19/1996/
- számú jogerős ítéletével kiszabott - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - 7 hónap fogházbüntetés végrehajtását. 3./ A Nógrád Megyei Bíróság a
- május
- napján kihirdetett B. 69/2001/
- számú ítéletével életveszélyt okozó testi sértés bűntette és fogolyszökés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év 8 hónap börtönbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 3 év eltiltásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság a
- február
- napján jogerős Bf. III. 1.871/2001/
- számú ítéletével a szabadságvesztés büntetést 3 év 6 hónapra súlyosította, egyebekben helybenhagyta. 4./ A Nógrád Megyei Bíróság - a Legfelsőbb Bíróság Bf. III. 2094/2002/
- számú határozatával
- július
- napján jogerőre emelkedett B. 269/2002/
- számú ítéletével a
- és
- pontban írt büntetéseket összbüntetésbe foglalta, annak tartamát 3 év 8 hónap börtönben határozta meg. Az összbüntetésül meghatározott szabadságvesztés büntetés kezdő napja:
- május
- ... vádlott az
- és a
- pontban írt szabadságvesztés büntetéseiből
- április
- napján feltételes szabadság kedvezményével szabadult. Mindkét feltételes szabadság próbaideje
- április
- napján telt le. Az
- pontban írt 7 hónap fogházbüntetés letöltöttnek tekintendő
- július
- napjával, a
- pontban írt 3 év 8 hónap börtönbüntetés letöltendőnek tekintendő
- március
- napjával. ... vádlott és ... sértett
- évben létesített élettársi kapcsolatot egymással. Élettársi kapcsolatuk során a .... szám alatti lakásban éltek és hat gyermekük született, akik még kiskorúak. ... vádlott magatartása a
- április 25-i szabadulása után agresszívvé vált, 2010-től pedig mindennapossá váltak a veszekedések közte és élettársa között. A vádlott a család jövedelmét szeszes italra költötte, élettársát bántalmazta és többször megöléssel, megszúrással és nyakának elvágásával fenyegette. A vádlott
- május 27-én felszólította élettársát, hogy a gyerekekkel együtt költözzön el, mert a továbbiakban nem kíván vele élni. Azzal fenyegetőzött, hogy összetör mindent a házban és azt fel is gyújtja. ... a fenyegetés hatására a gyerekekkel együtt az apjához költözött a ... szám alatti lakásba. A vádlott a fenyegetését beváltva felgyújtotta a .... szám alatti házat, majd közölte azt ...val, hogy az első álma teljesült és most már ő következik. A vádlottal szemben a fenti cselekménye következményeként zaklatás bűntette miatt indult büntetőeljárás a Szécsényi Rendőrkapitányságon 272/
- bü. számon és a Balassagyarmati Városi Bíróság
- május 28-án
- Pk. 50.235/2012/
- szám alatt távoltartó végzést hozott vele szemben, amelyben arra kötelezte, hogy 1 hónap időtartamra ...tól és hat közös gyermeküktől, valamint a .... szám alatti ingatlantól tartsa magát távol. A vádlott a távoltartó határozat hatálya alatt,
- június 12-én reggel megjelent a ... apjának ... . szám alatti kerítés nélküli háza előtt és az útról azt kiabálta be; tudja, hol van az ütőér és azt fogja ...nak elvágni. A vádlott 17 óra körüli időben ismét megjelent a sértett apjának házánál úgy, hogy jobb kezében egy zsilettpenge volt. Ekkor ... a ház tornácán tartózkodott, kezében a legkisebb gyermekét tartotta és a családtagjaival beszélgetett. A vádlott odament a sértetthez, beszélgettek, majd egy hirtelen mozdulattal a bal kezével megragadta a sértett haját és a fejét hátrahúzta, jobb kezével mellkasánál átfogta, majd a borotvapengével a sértett nyakának jobb oldalát kisebb erővel megvágta. A megvágás pillanatában a borotvapengét úgy fogta, hogy annak éle a jobb kezéből csupán egy-két milliméternyire állt ki. A sértett a megvágást észlelve elmozdult és a vádlottat ellökte magától, így annak fogásából kiszabadult és befutott a házba. A vádlott ezt követően a helyszínről futva elmenekült, miközben azt kiabálta, hogy ... új barátjával, ...ral is ugyanezt fogja tenni. A vádlott a közeli nádason keresztül a helyi sportpályára futott és a nyitott ablakon bement az öltözőbe, ahol a rendőrök 18 óra 50 perckor elfogták és előállították. A Szécsényi Rendőrkapitányság a
- június
- napján kelt 12050/32013/2012/bü. számú határozatával ...ot őrizetbe vette, majd a Balassagyarmati Városi Bíróság a
- június
- napján tartott ülésen hozott
- Bny. 85/2012/
- számú végzésével elrendelte az elõzetes letartóztatását. A vádlott jelenleg is ebben az ügyben van elõzetes letartóztatásban. ... sértett a bántalmazás következtében a nyak jobb oldalán egy 9 cm hosszú, felülről lefelé ívelt, kettős kifutású (elágazó) felületes metszett sérülést szenvedett; amelynek gyógytartama 8 napon belüli. A sérülés a zsilettpengével történt két mozdulatú, kisebb erőbehatással jött létre, amelyek közül a 15 mm hosszú karcolást okozó csak igen felületesen érte a sértett nyakát. A nyak ezen területén olyan nagyobb visszér- és verőér törzsek futnak, amelyek viszonylag felületesen, a bőr alatt 1 - 2 cm mélységben helyezkednek el. Ezeknek az ereknek a sérülése 8 napon túl gyógyuló súlyos, életveszélyes állapotot jelentene. Az életveszély a halál bekövetkezésének a lehetőségét is magában foglalja. A zsilettpenge alkalmas arra, hogy ezen a területen megfelelő módon és erővel alkalmazva létrehozza ezeket a sérüléseket. A sérüléses terület, a vádlott által alkalmazott eszköz alkalmas életveszélyes, vagy akár halálos következményű sérülés létrehozására. A ténylegesnél súlyosabb sérülés elmaradásában szerepet játszott az, hogy a vádlott a zsilettpengét úgy fogta, hogy a fogásából csupán 1 -2 mm állt ki, az általa kifejtett kisebb erő és a sértett védekező elmozdulása. A vádlott által alkalmazott bántalmazás és a sértett által elszenvedett sérülés között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. A vádlott sem a cselekmény, sem a vizsgálat idején nem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben. Szerény iskolázottságú, de nem értelmi fogyatékos. Hiányos önismeretű, csökkent frusztrációs toleranciájú, fokozottan irritabilis (ingerlékeny), agresszív-impulzív, akár robbanásszerű cselekedetre is hajlamos. Hiányos moralitású, antiszociális, merev, rugalmatlan gondolkodású és viszonyulású, túlérzékenységre hajlamos, kevéssé differenciált személyiség. Hajlamos felelősségelhárító, önmentő magatartásra, saját kudarcaiért mások hibáztatására. Személyiségszerkezete személyiségzavarként értékelhető. Kóros elmeállapottal (elmebetegség) egyenértékű személyiségzavar vagy személyiségtorzulás sem a vizsgálat, sem a cselekmény idejére nem volt kimutatható, ezért személyiségzavara a terhére rótt cselekmény szempontjából korlátozó vagy kizáró tényezőként nem vehető figyelembe. Kóros, vagy csökevényes (abortív) kóros ittas állapot és cselekményében egyéb elmekóros motívum nem volt kimutatható. Az általa elkövetett cselekménykor indulatos állapotban lehetett, amely azonban nem volt kóros indulati állapot. A vádlott nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely korlátozta vagy képtelenné tette volna cselekménye következményeinek felismerésében és abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. ... vádlott a bíróság tárgyalásán tett vallomásában (
- sz. tjkv. 3-
- oldala) a bûnösségét nem ismerte be. Vallomásában elõadta, hogy aznap délelõtt találkozott ...val aki kérte, hogy menjen el hozzá. Délután ment el ...hoz, aki elmondta neki azt, hogy az új élettársával összeveszett, mire kérte azt, hogy jöjjön vissza hozzá. A borotvapengét nem vitte magával, azt a sértett apja háza falában lévõ, üres villanyóra dobozból vette magához. A pengét kézben tartva kérte a sértettet arra, hogy menjen vissza hozzá. A sértett látta azt, hogy penge van nála. Védekezése szerint õ nem fogta meg sem a kezét, sem a haját és nem is ölelte át, csupán a pengét tartotta a sértett nyakának jobb oldalához, amibe ... belemozdult. Ezt követõen eltávozott úgy, hogy észre sem vette azt, hogy ... megsérült. A vádlott vallomását leírta és a tárgyaláson felolvasta, majd azt becsatolta. Az írásbeli vallomása a
- sz. tárgyalási jegyzőkönyvhöz van csatolva. A vádlott a nyomozás során a
- június 12-én és június 13-án tett kihallgatása során elismerte azt, hogy
- június 12-én ... kérésére, a távoltartó határozat ellenére odament a ... apja tulajdonában lévő, ... szám alatti házhoz és beszélgetett volt élettársával. Őt azonban nem bántalmazta semmilyen módon és onnan azért ment el, mert félt ... új élettársától, ...tól. Nem tudott elfogadható választ adni arra a nyomozói kérdésre, hogy miért bújt el az öltözőben. A
- augusztus 27-i kihallgatása során a vádlott részletesebb vallomást tett, amely során elismerte, hogy odament ... apjának a házához, beszélgetett volt élettársával, majd a ház falában lévő üres villanyóra dobozból elvett egy pengét, azt jobb kezében tartva hátulról átfogta a sértettet és a penge élét a nyakához tette. A penge ... nyakának közelében volt, de nem ért hozzá, miközben arra kérte őt, hogy menjen vissza hozzá. A sértett mozdult bele a pengébe és így „megvágta magát”. Nem akarta megvágni, véletlenül történt és nem is látta azt, hogy vérzik a nyaka (nyom. ir.
- oldal
- bekezdése). Csak egyszer tette a sértett nyakához a pengét és nem vágta meg a pengével, „ő mozdult csak bele a pengébe” (nyom. ir.
- oldal
- bekezdése). ... sértett a vádlott élettársa, aki a bíróság tárgyalásán élt a Be.
- § /1/ bekezdés /a pontja szerinti mentességi jogával és nem tett vallomást. ... tanú ... sértett testvére, aki
- június 12-én az apja ... . szám alatti házában volt. A bíróság tárgyalásán tett vallomása során (
- sz. tjkv. 6-
- oldala) már nem tudott visszaemlékezni a történtekre. A nyomozás során tett vallomásának ismertetése után azt adta elő, hogy nem látott semmit, mert aludt. A tanú a bírósági tárgyaláson már arra sem emlékezett, hogy az ügyben tett vallomást. A nyomozás során tett vallomás elétárása és a jegyzőkönyvön lévő aláírásainak megtekintése után az aláírásait és a jegyzőkönyv tartalmát felismerte, elismerte azt, hogy ez az ő nyomozás során tett vallomása. A tanú a kérdésre adott válaszai során előbb nem tartotta fenn a nyomozás során tett vallomását hivatkozva arra, hogy nem tud semmiről semmit. Majd az írásbeli vallomását fenntartotta ugyan, de hivatkozott arra, hogy nem emlékszik semmire, arra sem hogy vérzett-e a testvére nyaka, vagy sem, mint ahogyan arra sem emlékszik, hogy ő szorította el a vérző sebet. Vallomása szerint csak arra emlékszik, hogy elbúcsúztak az apjáéktól és felségével, ... tel mentek haza. Nem látta, csak hallotta azt, hogy megvágták a testvérét (
- sz. tjkv.
- oldal utolsó bekezdése). ... tanú a sértett sógornője, aki a bíróság tárgyalásán tett vallomásában azt adta elő, hogy már hazafelé készültek az apósáéktól, a háztól már lejjebb voltak amikor ... utána szaladt vérző nyakkal (
- sz. tjkv. 10-
- oldala). A nyomozás során tett vallomása ismertetése után a vallomását felismerte, azonban azt nem tartotta fenn. Arra hivatkozott, hogy a nyomozás során tett vallomása megtételekor nagyon meg volt ijedve, mert még soha nem látott ilyen vérző nyakat. A nyomozás során tett vallomása ismételt felolvasása után arra hivatkozott, hogy a felolvasott szöveg azt tartalmazza, amit a gyerekek elmondtak neki. A hamis tanúzás törvényes jogkövetkezményeire történt ismételt figyelmeztetés után … a nyomozás során tett vallomását fenntartotta. ... tanú a
- június 12-én 22 órakor megkezdett tanúkihallgatása során elmondta, hogy azon a napon délután az apósáéknál voltak. Délután negyed hat körül megjelent a ház erkélyén „jól berúgva ... ”. ... odalépett ...hoz, hátulról a bal kezével átölelte és erősen magához szorította, a jobb kezével kivett a zsebéből valamit amivel hirtelen mozdulattal megvágta ... nyakát, a sebből azonnal folyni kezdett a vér. ... felsikoltott, ... ekkor elengedte őt és elszaladt a focipálya felé. ...t bekísérték a lakásba, ő a mentőket és a rendőrséget hívta, míg a párja elszorította ... nyakán a vérzést. Rövid idő múlva megérkezett a mentő és ...t a ...i kórházba szállították. „... miközben menekült tõlünk azt kiabálta, hogy a ... barátjának, a ...nak is így fogja a nyakát elvágni” (nyom. ir.
- oldal elsõ bekezdése). A tanú tud arról, hogy ... és ... szakítottak, de ebbe ... nem tudott belenyugodni. Fenyegetőzött azzal, hogy meg fogja ölni ...t is meg a ...t is. Aznap reggel is megjelent ... ... apjának a háza előtt az úton és azt kiabálta be ...nak, hogy „tanult elsősegélyt és tudja, hogy hol van az ütőér és azt fogja a ...nek elvágni”. A kiabálás közben „végig mutogatta a saját nyakán, hogy hol fogja az ő nyakukat elvágni” (nyom. ir.
- oldal első bekezdése). ... tanú a vádlottal történt szembesítés során a nyomozati vallomását módosította. E módosított vallomás szerint ő nem látta azt, hogy a vádlott megvágta a sértett nyakát. Csak azt látta, hogy a vádlott a sértett nyaka elé tette a kezét, miközben ... lehajolt a kislányért. Nem látta azt, hogy a vádlott kezében penge van. Ifj. ... tanú a vádlottnak és a sértettnek is távolabbi rokona, nem pedig a Btk.
- §
- pontja szerinti közeli hozzátartozója. A tanú a bírósági tárgyaláson tett vallomása során azt adta elő, hogy ő nem látott semmit. A nyomozás során azt mondta el, amit a többi kisgyerek mondott el neki (
- sz. tjkv. 13-
- oldala). A nyomozás során tett vallomásának elétárása és a jegyzőkönyvön lévő aláírásai megtekintése után a vallomását felismerte, azonban azt nem tartotta fenn. Vallomása megváltoztatását azzal indokolta, hogy akkor nagyon meg volt ijedve. A hamis tanúzás törvényes jogkövetkezményeire történt ismételt figyelmeztetés és a nyomozás során tett vallomása ismételt elétárása után már elismerte, hogy látta a történteket és azt mondta el, ami a jegyzőkönyvben van. A Szécsényi Rendőrkapitányság
- június 12-én 20 óra 6 perckor megkezdett kihallgatása során ifj. ... tanú a törvényes képviselője jelenlétében azt adta elő, hogy ...ben tartózkodott a rokonoknál, a ... szám alatti házban. Délután az udvaron tartózkodott és a gyerekekkel beszélgetett. A ház teraszán beszélgetett ... ...val, „majd hirtelen megfogta a tarkóját az egyik kezével. Amikor az egyik kezével megfogta a nyakát a tarkójánál, rögtön a másik kezével a nyaka felé is vágott ...nek egy pengével”. „... kezében egy hagyományos penge volt”.”Én úgy láttam, hogy ... elhúzza a nyakát, ezért a penge csak súrolta a nyakát, de azért elérte azt. A nyaka vérzett, igaz nem nagyon, csak egy kicsit”. „.. azt halottam a cselekmény közben, hogy azt mondta ..., hogy a következő ... lesz.” (nyom. ir.
- oldal utolsó bekezdésétől
- oldal
- bekezdéséig). A védői indítványra történt szembesítés során ifj. .. tanú elismerte azt, hogy nem volt ott, ahol a vádbeli esemény történt. Dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértõ ... személyes vizsgálata és az orvosi iratok tartalma alapján
- június
- napján készítette el szakvéleményét (nyom. ir. 97-
- oldalai) a sértett sérüléseirõl, amelyet a bíróság
- április
- napján történt meghallgatása során elõadott és kérdésekre kiegészítette. A tárgyaláson (
- sz. tjkv. 2-4 oldala) tett kiegészítései szerint is a ... sértett nyakának jobb oldalán lévő 9 cm hosszúságú, felületes metszett jellegű sérülés 8 napon belül gyógyuló, amely létrehozható volt a zsilett pengével történt metszéssel, kisebb erőbehatással. A sérülés kettős kifutású, ami arra utal, hogy nem egy, hanem második metszés is történt. A sérülés nem életveszélyes, azonban a nyaknak ezen a területé a bőr alatt 1 - 2 cm-es mélységben olyan nagy nyaki verőerek helyezkednek el, amelyeknek a sérülése zsilett pengével létrehozható és ezek a sérülések már életveszélyes sérülésnek minősülnek. A sérülése keletkezhetett a sértett részéről történt előrehajlás, valamint a vádlott szándékos mozdulatától. Amennyiben a sértett előrehajlása során keletkezett volna a sérülés, annak az íve felfele domborulna, azonban - miként az a fényképfelvételeken is jól látható (nyom. ir. 89-90 oldalai) - a sértett nyakán lévő sérülés íve lefelé ível, ami a szándékos mozdulattal okozást, mit keletkezési módot teszi valószínűbbé. Véleménye szerint a sérülést nem behajlás, hanem szándékos mozdulat okozta. A súlyosabb sérülés elmaradásának egyik lehetséges oka az, hogy a sérülést okozó a pengét úgy fogta, hogy a fogásból csupán 2 - 3 milliméternyi rész állt ki, így a sértettet a penge kisebb sarka vagy élet érte és nem ment mélyre, a másik ok pedig az, hogy a mozdulat (metszés) kisebb erővel történt. A sértettet hátulról érte a metszés úgy, hogy a mozdulat elölről hátrafelé irányult, ami után a sértet elkaphatta a fejét és a kisebb sérülés ettől a belemozdulástól is keletkezhetett. Dr. Tóth Mária iü elmeorvos- és Dr. Kozma Mihály iü orvosszakértő Csáti Szilvia iü pszichológus szakértő bevonásával a vádlott személyes vizsgálata alapján terjesztett elő elmeorvos- és pszichológus szakértői véleményt (nyom. ir. 119-
- oldalai), amelyet a bíróság
- április 15-én tartott tárgyalásán Dr. Tóth Mária és Dr. Kozma Mihály szakértő az írásbelivel egyezően adott elő (
- sz. tjkv. 5-6 oldalai). Véleményükből szükséges kiemelni azt, hogy a vádlott; „Amennyiben tényként megállapítható, hogy ... a terhére rótt cselekményt elkövette, úgy véleményünk szerint nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely korlátozta vagy képtelenné tette cselekményeinek felismerésében és abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Vizsgált fentebb részletezett személyiségszerkezetéből eredően nem zárható ki, hogy a későbbiekben hasonló jellegű bűncselekményt ismételten elkövet.” (nyom. ir.
- oldal utolsó bekezdése,
- oldal első bekezdése) Csáti Szilvia iü pszichológus szakértő írásbeli véleményét a
- május 28-i tárgyaláson az írásbelivel egyezően adta elő és azt a kérdésekre adott válaszaival kiegészítette (
- sz. tjkv. 2-5 oldala) A bíróság az írásbeli szakvéleményből szükségesnek tartja kiemelni azt, hogy; „Volt élettársával és családjával szerette volna a kapcsolatát - a maga módján rendezni, ennek frusztrációja (akadályoztatása) haraggal tölthette el, így a gyanúsításban szereplõ cselekmény elkövetését bosszú, féltékenység, a másik személy feletti kontroll megszerzésének vágya motiválhatta. Személyiségszerkezete alapján bûnismétlés lehetõsége fennáll.” (nyom. ir.
- oldal utolsó két bekezdése). A tárgyaláson történt véleménykiegészítése szerint is a vádlott a kapcsolatát „... a maga módján szerette volna rendezni, de ez arra irányult, hogy álljon vissza az a rend, amit őr ismert, ami számára kedvező volt.” (
- sz. tjkv.
- bekezdés
- mondata). A bíróság a fentebb ismertetett bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte: Elfogadta a vádlott vallomásának azt a részét, amelyben elismerte, hogy
- június 12-én délután a távoltartó határozat hatálya alatt odament ... apjának a ... szám alatti lakásához és volt élettársával, ...val beszélgetett, majd megragadta és egy zsilettpengét tartott a nyakához azért, hogy ezzel az élettársi kapcsolatuk helyreállítását kikényszerítse. Elfogadta azt is, hogy nem állt szándékában az, hogy ...t megölje. Nem fogadta el a vádlott vallomásának azt a részét, amely szerint a zsilett pengét a ház falában lévő üres villanyóra dobozból vette magához és, hogy a sértett nyakán keletkezett metszett sérülést ... belemozdulása okozta. ... sértett tárgyaláson történő kihallgatására nem kerülhetett sor, mert önmagát ismét ... vádlott élettársának vallotta és élt a mentességi jogával. A vádlott is élettársának vallotta ...t és tekintettel a hosszú idő óta fennállt kapcsolatukra, amelyből hat gyermekük született, a bíróságnak ezt az egyező tényállítást el kellett fogadnia. A bíróság ezért a Be.
- § /3/ bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a sértett korábban tett vallomását nem ismertette, nem olvasta fel és bizonyítási eszközként nem vette figyelembe. A bíróság ... , ... , ... tanúk nyomozás során tett - a vádlottra nézve terhelő tartalmú, a tárgyaláson megváltoztatott majd részben fenntartott - vallomásait fogadta el. A vádlott és a sértett élettársak, akik időközben kapcsolatukat helyreállították. A tanúk a vádlottnak és a sértettnek is hozzátartozói. A tanúk a tárgyaláson történt kihallgatásuk során igyekeztek olyan tartalmú vallomást tenni, amivel a vádlottnak nem ártanak. A nyomozás során tett, a vádlottra nézve terhelő tartalmú vallomásaik megváltoztatásának elfogadhatóan nem tudták megindokolni. A nyomozás során tett és elfogadott vallomásaikban a tanúk nem tettek említést arról, hogy ... a zsilett pengét a ház falában lévő üres villanyóra dobozból vette el. Vallomásuk megegyezik abban, hogy a vádlott megvágta ... nyakát, amely azonnal vérezni is kezdett. Dr. Berecz András iü. orvosszakértő kétségbe nem vont véleményéből megállapítható, hogy a sértett nyakán lévő metszett sérülés a sértettet úgy érte, hogy az elkövető mögötte (hátul) volt, a sérülést előidéző két mozdulat pedig elölről hátra irányuló szándékos mozdulat eredménye volt, amelyből legfeljebb a kisebb keletkezhetett a sértett belemozdulásából. Az eszköz és az alkalmazás módja (a nyak zsilettpengével történő megvágása) alkalmas az élet kioltására. Az orvos szakértői véleményéből egyértelműen meglehetett állapítani a vádlott által a sértettnek okozott sérülés gyógytartamát. A bíróság elfogadta a vádlott elmeállapotára vonatkozó, az igazságügyi elmeorvos- és orvosszakértő, valamint igazságügyi pszichológus kétségbe nem vont szakvéleményét és véleménykiegészítését. Csáti Szilvia iü. pszichológus véleménye szerint is a vádlott célja az volt, hogy azzal a korábban fennállt kapcsolat helyreállítását elérje. A vádlott a cselekménye során olyan fenyegető kijelentéseket tett, ami alapján felmerült annak a lehetősége, hogy szándéka a sértett életének kioltására irányult, azonban az igen gyors történés közben nem volt akadálya annak, hogy a vádlott az élet kioltására alkalmas zsilett pengét úgy fogja meg, hogy abból ne 2-3 mm, hanem attól nagyobb rész álljon ki, mint ahogyan nem volt külső akadálya annak sem, hogy a vágáskor (metszéskor) ne kisebb, hanem nagyobb erőt alkalmazzon. Az igazságügyi pszichológus szakértő részletesen elemezte a vádlott személyiségét és az elkövetéskor benne lejátszódott folyamatot és ez alapján jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott a tényállásban írt magatartásával a számára kedvező rend, a korábban fennállt élettársi kapcsolat helyre állítása volt a célja. A vádlott és a sértett egybehangzó tényállításából megállapítható, hogy utóbb a kapcsolat helyreállítása be is következett. Amennyiben a vádlott célja az volt, hogy a korábban fennállt kapcsolatát helyreállítsa, fenyegető kijelentései ellenére sem állhatott szándékában a sértett megölése. A bíróság a személyi rész adatait a vádlott kétségbe nem volt tényállításai, a beszerzett erkölcsi bizonyítvány és előzményi iratok, az előzetes fogva-tartásra vonatkozó adatokat az őrizetbe vételről, előzetes letartóztatás elrendeléséről, meghosszabbításáról és fenntartásáról rendelkező rendőrségi és bírósági határozatok és távoltartó határozat alapján állapította meg. A bíróság a fenti indokok alapján megállapította azt, hogy a vádlott a tényállásban írt cselekménye során testi sérülés okozására irányuló egyenes szándékkal cselekedett. Az elkövetés időpontjában a tudata átfogta az élet veszélyeztetésének, az életveszélyes sérülés előidézésnek a lehetőségét, mivel tisztában volt azzal, hogy a nyak zsilettpengével történő megvágása a sértett nyaki ereinek sérülése miatt életveszély alakulhatott volna ki. Előre látta magatartása lehetséges következményeit, azonban könnyelműen bízott azok elmaradásában. A vádlottat ezért az eredmény tekintetében a Btk.
- § I. fordulata szerinti gondatlanság terheli. A bíróság a vádlott bűnösségét a Be.
- § /1/ bekezdése alapján megállapította és cselekményét - a vádtól eltérően nem a Btk.
- § /1/ bekezdése szerinti emberölés bűntette kísérletének, hanem - a Btk.
- § /1/ és /6/ bekezdés I. fordulata szerinti életveszélyt okozó testi sértés bűntette Btk.
- §-a szerinti kísérletének minősítette. A Btk.
- § /1/ bekezdése rendelkezik arról, hogy a büntetést a céljának szem előtt tartásával, a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához és az értékelt súlyosító és enyhítő körülményekhez. A Btk.
- § /6/ bekezdése az életveszélyt okozó testi sértés bűntettére két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. A Btk.
- § /1/ bekezdésébe foglalt rendelkezés szerint a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. A Btk.
- július
- napjától hatályos
- § /2/ bekezdése szerint határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó. A bíróság a büntetés nemét és mértékét meghatározó bűnösségi tényezőket az alábbiak szerint értékelte: A vádlott terhére súlyosítóként az élet és testi épség elleni bűncselekmények országos és helyi gyakoriságát, a hozzátartozó nő sérelmére történt elkövetést (családon belüli erőszakot), hogy volt büntetve, egyebek mellett testi sértés bűncselekménye miatt is, így kriminológiai visszaesőnek tekintendő és hogy cselekményét távoltartó határozat hatálya alatt követte el. Enyhítőként értékelte a vádlott javára azt, hogy cselekménye kísérleti szakban maradt, hogy az eredmény tekintetében csak gondatlanság terheli, hogy cselekményével csupán 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott, hogy a sértett megbocsátott (nyilvánvaló, hogy megbocsátás nélkül nem állította volna helyre vele a korábban rövid időre megszakított élettársi kapcsolatát) és kisebb súllyal azt, hogy hat kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik. A hat kiskorú gyermek tartásáról gondoskodást azért értékelte kisebb súlyú enyhítő tényezőként a vádlott javára a bíróság, mert a családon belüli magatartása kifogásolható volt (ld. a család jövedelmét esetenként szeszes italra költötte) és mert az ügy sértettje a kiskorú gyermekek anyja. A bíróság a vádlott ténybeli elismerő vallomását nem értékelte enyhítő tényezőként, mivel az nem terjedt ki a bűnösség beismerésére. A bíróság a fenti tényezők értékelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottal szemben a Btk.
- §-ában meghatározott büntetési célok - a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el - elérése érdekében a vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés és - mivel méltatlan a közügyek gyakorlására - közügyek gyakorlásától eltiltás együttes alkalmazása szükséges. A szabadságvesztés büntetés tartamát a Btk.
- § /6/ bekezdésében meghatározott tétel keretein belül a középmértéket (5 év ) közelítően, a közügyek gyakorlásától eltiltást pedig a Btk.
- § /1/ bekezdése szerinti tétel keretein belül a szabadságvesztés tartamához igazodóan határozta meg. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát a Btk.
- § /a pontja alapján - mivel azt bűntett miatt szabta ki - börtönben határozta meg. A bíróság a vádlott által előzetes fogva-tartásban töltött időt a Btk.
- § /1/ bekezdése alapján a szabadságvesztés büntetésbe beszámította. A bíróság ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki, ezzel az elsőfokú eljárást befejezte. Az eljárás során felmerült bűnügyi költség nem tekinthető sem a vád szerinti, sem pedig a bíróság által minősített bűncselekmény súlyához képest aránytalannak. A bíróság ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki, ezért a Be.
- §-a alapján kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére. Balassagyarmat,
- év június hó
- napján. dr. Lente István sk. a tanács elnöke Nemszilaj Katalin és Dudásné Rózenberg Aranka az aláírásban akadályozott ülnökök helyett is