← Magyarország

Bf.119/2014/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Bf.119/2014/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. június hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A befolyással üzérkedés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék
  4. évi február hó
  5. napján kihirdetett 11.B.1094/2011/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: Az első fokon eljárt törvényszék a vádlott bűnösségét befolyással üzérkedés bűntettében (Btk.
  7. §

(1),
(2)bekezdés a) pont) állapította meg és ezért 2 évi szabadságvesztés büntetésre és a tolmács foglalkozástól 5 évi eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év 6 hónapi próbaidőre felfüggesztette. Végrehajtásának elrendelése esetén börtönben rendelte végrehajtani és megállapította, hogy ez esetben legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett végrehajtás esetére az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére jelentett be fellebbezést, a büntetés súlyosítása és a büntetés végrehajtása felfüggesztésének mellőzése érdekében. Álláspontja szerint a törvényszék nem adta kellő és helytálló indokát, hogy a középmértéktől lényegesen eltérve miért szabott ki a törvényi minimummal egyező szabadságvesztés büntetést és miért látott lehetőséget annak próbaidőre történő felfüggesztésére. A vádlott és védője felmentésért jelentettek be jogorvoslatot. A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést írásbeli átiratában fenntartotta és indítványozta a súlyosító körülmények kiegészítését is. A vádlottal szemben hosszabb tartamú, végrehajtandó, szabadságvesztés kiszabását és közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását indítványozta. A másodfokú eljárásban a Debreceni Ítélőtábla az Országos Bírói Hivatal elnökének 59/2014. (II.11.) OBHE számú határozata alapján járt el. Az ítélőtábla a minden irányú fellebbezések folytán a törvényszék ítéletét a Be.348. §
(1)bekezdése alapján a Be.361. §
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen a meghozatalát megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálatának körébe vonta. A nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője nem kívánt részt venni. A védő a nyilvános ülésen az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezésének elutasítását kérte. Elsőnként a vádlott vallomásának elfogadásával felmentését indítványozta, másodlagosan a büntetés enyhítését. A vádlott hangsúlyozta, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, mert volt barátja és üzletfele személyes bosszúja miatt került sor vele szemben büntetőeljárásra, mivel bizonyos kínai üzletköröknek nem tetszett, hogy az elmúlt 20 évben a hatóságoknak tolmácsolt. Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok sérelme nélkül folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek során ügyfelderítési kötelezettségének teljes körűen eleget tett. Az általa megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be.351. §
(2)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, így az ítélőtábla a Be.351. §
(1)bekezdésére figyelemmel felülbírálata során irányadónak tekintette. A vádlott az eljárás során bűnösségét nem ismerte el. Védekezését az elsőfokú bíróság igen körültekintően vizsgálta. Valamennyi számba jöhető információval bíró tanút kihallgatott, vallomásaikat igen részletesen elemezte, összevetve a vádlott védekezésével és a rendelkezésre álló további bizonyítékokkal, így az okirati bizonyítékok adataival is. Okszerűen vetette el a vádlott védekezését és azon védői érvelést, mely szerint a vádlottat csapdába csalták. A bizonyítékok értékelése során az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is eleget tett. Törvényes a vádlott bűnösségére levont következtetés. A védelmi felmentésre irányuló jogorvoslat az első fokon eljárt bíróság bizonyítékokat értékelő mérlegelő tevékenységét támadja, ezért a megalapozott tényállásra tekintettel a Be.351. §
(1)bekezdésére figyelemmel a másodfokú eljárásban eredményre nem vezethetett. Helyes a vádlott cselekményének jogi minősítése is. Nem tévedett a törvényszék, amikor a vádlott cselekményének megítélésekor az elbíráláskor hatályos anyagi jogszabályokat alkalmazta és ennek indokát is adta. A büntetés kiszabása során irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket a törvényszék túlnyomórészt feltárta. Osztotta a másodfokú bíróság a fellebbviteli főügyészség észrevételét is, miszerint a vádlott által elkövetett cselekmény alkalmas volt a munkaügyi hatóság és az adóhatóság tekintélyének a lejáratására a külföldi állampolgárok előtt. Figyelemmel arra, hogy a külföldi állampolgárok által működtetett vállalkozások száma növekszik a cselekmény tárgyi súlyát társadalomra veszélyességét a vádlott e cselekménye növeli, így nyomatékos súlyosító körülményként érékelendő a vádlott terhére. Az ítélőtábla ugyancsak egyetértett az ügyészi állásponttal, miszerint az első fokon eljárt bíróság a büntetés kiszabása során nem utalt a középmértékes szabályra, amely jelen esetben 5 év lett volna, ugyanakkor az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a büntetési tételkeret alsó határát elérő szabadságvesztés elegendő a büntetési célok hatályosulásához és annak törvényi maximumhoz közelítő felfüggesztése is elegendőnek mutatkozik. A másodfokú bíróság az ügyész súlyosításra irányuló jogorvoslatát nem találta alaposnak, de nem volt lehetőség a büntetés enyhítésére sem. A büntetés kiszabása során az ítélőtábla osztotta a törvényszék álláspontját. A büntetlen előéletű vádlottal szemben a másodfokú bíróság álláspontja szerint is elegendő a törvényi minimum szerinti 2 évi szabadságvesztés alkalmazása, s nem indokolt a Btk.80. §
(2)bekezdésben írt középmérték alkalmazása, attól eltérés indokolt. A fokozatosság elvére, valamint a közel 4 éves időmúlásra tekintettel nem kifogásolható a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának a törvényi maximumhoz közeli felfüggesztése sem. A foglalkozástól eltiltás 5 évi tartamban történő meghatározása ugyancsak kellő visszatartással bír, hiszen alapvetően érinti a vádlott egzisztenciális helyzetét, megélhetését. Az ítélőtábla úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés összehatásában a generális és speciális prevenció elveinek megfelel, ezért a törvényszék ítéletét helyes indokai alapján a Be.371. §
(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. Debrecen,
  1. június
  2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja Záradék: A Fővárosi Törvényszék II.B.1094/2011/
  3. számú ítélete a másodfokú bíróság jelen végzésével a
  4. június
  5. napján jogerős és a szabadságvesztés büntetés kivételével végrehajtható. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.