← Magyarország

Bf.101/2014/9 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Bf.101/2014/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. június hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A társtettesként, kereskedéssel jelentős mennyiségű kábítószerre visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Székesfehérvári Törvényszék
  4. október
  5. napján kihirdetett 6.B.417/2011/
  6. számú ítéletét a fellebbezéssel érintett I. r., valamint II. r. vádlott esetében megváltoztatja az alábbiak szerint: I. r. és II. r. vádlottak társtettesként elkövetett kábítószer kereskedelem bűntetteként (Btk.
  7. §

(1),
(3)bekezdés) minősített cselekményénél a Btk.13. §
(3)bekezdésének megjelölését mellőzi. I. r. vádlott halmazati büntetését helyesen 4 év szabadságvesztésnek tekinti, melyet fegyházban kell végrehajtani. E vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátatható feltételes szabadságra. II. r. vádlott vonatkozásában a vagyonelkobzás alkalmazását mellőzi. A bűnjelek elkobzásával kapcsolatos rendelkezést hatályon kívül helyezi, s e vonatkozásban az elsőfokú bíróságot különleges eljárás lefolytatására utasítja. I. r. és II. r. vádlottakat egyetemlegesen terhelő bűnügyi költség összege helyesen 153.750 (Egyszázötvenháromezer-hétszázötven) Ft, míg az állam terhén maradó bűnügyi költség összege 367.200 (Háromszázhatvanhétezer-kettőszáz) Ft. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének jelzett részét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 28.000 (Huszonnyolcezer) Ft bűnügyi költségből I. r. vádlott 8.000 (Nyolcezer) Ft-ot, míg II. r. vádlott 20.000 (Húszezer) Ft bűnügyi költséget köteles külön-külön megfizetni az állam felhívására. Indokolás: Az ítélet kihirdetését követően az ügyész I. r. és II. r. vádlottak vonatkozásában súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést. I. r. vádlott és védője a nyilatkozattételre nyitva álló törvényes határidőn belül részbeni felmentés érdekében, egyébként enyhítésért, míg II. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség fenntartotta a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést. ... III. r. vádlottra az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 59/2014.(II.11.)OBHE számú határozatával a Debreceni Ítélőtábla bíráit a Fővárosi Ítélőtáblára kirendelte 2014. március 1-től 2015. június 30. napjáig, ezért a másodfokú eljárás lefolytatására a Debreceni Ítélőtáblán került sor. Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 349. §
(1)bekezdés és 348. §
(1)bekezdése alapján a Be. 361. §
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen teljes terjedelmében felülbírálta a fellebbezéssel érintett vádlottakra és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett, széles körű bizonyítási eljárást folytatott le, az összes lehetséges bizonyítékot az ügyben beszerezte. A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is okszerűen értékelte, az általa rögzített tényállás túlnyomórészt megalapozott. Az iratok tartalma alapján a tényállás kiegészítendő a Be. 351. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a következőképpen: Az ügyben ... I. r. vádlottként szerepelt, azonban a Székesfehérvári Törvényszék 6.B.417/2011/
  1. számú végzésével, mely
  2. július
  3. napján kelt ... I. r. vádlottal szemben az eljárást megszüntette, mert nevezett
  4. február
  5. napján elhalálozott. A Fejér Megyei Főügyészség Fk.3427/
  6. számú vádiratával ..... (jelenleg) I. r. vádlottal szemben és ... (jelenleg) II. r. vádlottal szemben társtettesként jelentős mennyiségre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége miatt emelt vádat. A törvényszék a vádlottakkal szemben folyamatban lévő több ügyet részben ...(jelenleg) I. r. és részben ... (jelenleg) III. r. vádlott személyére tekintettel egyesítette. Az ítélet
  7. tényálláspontjánál ... nevénél az I. r. vádlott, míg ... nevénél a III. r. vádlott megjelölés feltüntetendő. A
  8. tényállási pontnál az adott tényállási pont
  9. bekezdésében a
  10. mondat elején javítandó a III. r. vádlottra utalás ... II. r. vádlott megnevezésére. A másodfokú eljárásban II. r. vádlott okirattal igazolta, hogy betanított szerkezetburkoló
  11. április 9-től és a havi átlagjövedelme 77 000 Ft. Az így kiegészített, pontosított tényállás most már megalapozott, így irányadó a másodfokú eljárásban a Be.
  12. §
(1)bekezdése alapján. A megalapozott tényállás alapján az elsőfokú bíróságnak a vádlottak bűnösségére vont következtetése helytálló és mindkét vádlott cselekményeinek minősítése törvényes. Az ítélet rendelkező részében azonban a
  1. számú BK. véleményre figyelemmel a bűncselekmények megnevezésénél a Büntető Törvénykönyv általános részi rendelkezéseinek megjelölése mellőzendő, nevezetesen a társtettesség kapcsán a Btk.
  2. §
(3)bekezdésének feltüntetése. Az elsőfokú bíróság kifogástalanul alkalmazta a Btk. 2. §
(1)és
(2)bekezdésében megjelölteket, így helyesen bírálta el a vádlottak cselekményeit a Btk. (
  1. évi C. törvény) rendelkezései alapján. A büntetés kiszabása során irányadó körülményeket kimerítően számba vette, ennek figyelembe vételével, továbbá a Btk.
  2. és
  3. §-ában rögzítettek nyomán helyesen jutott arra a következtetésre, hogy mind az I., mind a II. r. vádlottakat érintően lehetőség van a Btk.
  4. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazására, e törvényhely
(2)bekezdésének b) pontja alapján enyhítő szakasszal I. r. vádlott esetében 4 évi szabadságvesztés, míg II. r. vádlott esetében 2 évi szabadságvesztés kiszabására és helyesen jutott arra a következtetésre is, miszerint II. r. vádlott vonatkozásában az enyhítő körülmények nagyobb nyomatékára tekintettel indokolt a szabadságvesztés büntetés 4 évi próbaidőre történő felfüggesztése. I. r. vádlottal szemben a közügyektől eltiltás mint mellékbüntetés is kellően megválasztott joghátrány. Az elsőfokú bíróság a törvényi előírásnak megfelelően helyesen határozta meg a szabadságvesztések végrehajtási fokozatát I. r. vádlottnál a Btk. 37. §
(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)pontja értelmében fegyházban, míg II. r. vádlott tekintetében a Btk. 37. §
(2)bekezdésének a) pontja alapján börtönben. I. r. vádlott vonatkozásában enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazására irányuló indítványt a védelem részéről nem osztotta az ítélőtábla, ugyanis a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket már helyesen oly mértékben vette figyelembe az első fokon eljárt bíróság, hogy enyhítő szakasszal a büntetési tétel legkisebb mértéke alá szállt a kiszabott halmazati büntetésnél, így ugyanezen büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel a Btk. 35. §
(2)bekezdésének felhívásával még enyhébb végrehajtási fokozat meghatározása indokolatlan. Az ügyészség súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezése eredményre nem vezetett a fellebbezéssel érintett vádlottaknál, de a megalapozott tényállás okán a bizonyítékok másodfokú eljárásban történő felülértékelésének tilalma folytán a Be. 352. §
(1)és
(3)bekezdéseiből következőleg a felmentés érdekében bejelentett védelmi fellebbezések sem lehettek alaposak ugyanígy az enyhítés érdekében bejelentett jogorvoslatok. Az ítélőtábla azonban jelzi, hogy a joghátrányok megjelölésénél határozata rendelkező részében a törvényszék keverte az 1978. évi IV. törvény és a Btk. szabályait, mivel azonban helyesen a Btk. rendelkezéseit alkalmazta a cselekmények elbírálásánál, így a jogi indokolásban szükséges felhívni a Btk. 33. §
(1)bekezdés a) pontját, a
  1. §-t és a
  2. §-t, melyek figyelembe vételével szabadságvesztés került kiszabásra I. r. vádlottal szemben, mely szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani a Btk.
  3. §
(1)bekezdés és 37. §
(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)pontja értelmében. E vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra a Btk. 38. §
(2)bekezdés a) pontja alapján. II. r. vádlottal szemben 10 000 Ft vagyonelkobzás alkalmazásának a törvényi feltételei nem álltak fenn, mindezért azt az ítélőtáblának mellőznie kellett. Fentieken túl az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásában a 9. oldal 2. bekezdése a következőre javítandó: A 4. tényálláspontban írt kábítószer mennyisége a Btk. 461. §
(1)bekezdésének ah) pontja, illetve a
(3)bekezdésének a) pontja alapján a jelentős mennyiség alsó határának mintegy 18,6-szerese. Ugyancsak a
  1. oldalon a jogi indokolásban az 1/
  2. BJE. határozat mellett az
  3. számú BK. vélemény tüntetendő fel. A törvényszék ítéletének egyéb rendelkezéseit illetően az ítélőtábla álláspontja, hogy a bűnjelek elkobzásával kapcsolatos döntés megalapozatlan. Elkobzással érinthető bűnjelek lefoglalására a nyomozati iratok II. kötet
  4. lapszáma gépkocsiból, 74 üveg -,
  5. oldala - I. r. vádlott lakásán dvd tok -,
  6. lapszáma - II. r. vádlott lakásán növényi ágvégek -, és a III. kötet
  7. oldala - az időközben elhalálozott ... lakásán mérlegek és különféle egyéb anyagok - szerint került sor. Az elsőfokú bíróság az elkobzás körében hiányosan rendelkezett, illetőleg nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően, ugyanis kábítószerek vonatkozásában elkobzás esetén az eljáró nyomozó hatóság beazonosíthatósága érdekében az ügyiratszám megjelölendő, továbbá a szakértői intézetnél folytatott vizsgálat számának is szerepelnie kell az adott határozatban. Mindezeken túl nem az összes elkobzandó bűnjelről rendelkezett az elsőfokú bíróság. A fentiekre tekintettel megalapozott döntés meghozatala érdekében az ítélőtábla az elkobzással kapcsolatos rendelkezést hatályon kívül helyezte és a Be.
  8. §-a alapján különleges eljárás lefolytatására utasította e körben az elsőfokú bíróságot. A bűnügyi költségek viselését illetően az elsőfokú bíróság I. r. vádlottat és II. r. vádlottat külön-külön terhelő bűnügyi költség összegéről pontosan rendelkezett, azonban az egyetemleges kötelezésnél a feltüntetett összeg nem helytálló. A törvényszék indokolásában kifejtette, hogy az I-II. r. vádlottat a szakértői vélemény, illetőleg a jármű szállítással kapcsolatos költség terheli, azonban elkerülte figyelmét, hogy a szakértői vélemény költsége esetükben 139 875 Ft volt (gépjárműben lefoglalt kábítószer vizsgálata), így az egyetemleges kötelezés összege helyesen 153 750 Ft. Az állam terhén maradó bűnügyi költség ifj. ... szakértői vizsgálatának díjából, id. ... lakásán lefoglalt tárgyak vizsgálatának szakértői díjából (262 125 Ft), a tolmácsolás díjából, illetőleg ifj. ... és id. ... vizeletmintájának vizsgálatából felmerült díjból tevődnek össze, amely összesen 367 200 Ft-ot jelent. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései helyesek és törvényesek. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta a Be.
  9. §
(1)bekezdése alapján, míg egyebekben helyes indokainál fogva helybenhagyta azt a Be. 371. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezéssel érintett vádlottakra. A másodfokú eljárásban felmerült 28 000 Ft bűnügyi költségből I. r. vádlott 20 000 Ft, II. r. vádlott 8 000 Ft bűnügyi költséget kötelesek külön-külön megfizetni az állam felhívására. Debrecen,
  1. június
  2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Székesfehérvári Törvényszék 6.B.417/2011/
  3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával I. r. és II. r. vádlottakra jogerőre emelkedett az elkobzásra vonatkozó rendelkezés kivételével és végrehajtható II. r. vádlott szabadságvesztés büntetésének kivételével. Debrecen,
  4. június
  5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.