Mfv.10205/2014/4 – Kúria

(2)b) Mfv.II.10.205/2014/4.szám A Kúria a személyesen eljáró felperesnek a dr. Fekete Matild ügyvéd által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 6.M.1113/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.958/2013/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 4.Mf.20.958/2013/
3. számú A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes
4. október 1-jétől
5. november 30-áig többszöri kinevezésmódosítással, illetve jogviszony meghosszabbítással állt határozott időtartamú közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel. A kinevezésre
6. október 1-jén került sor, és ebben a határozott idő lejártát
7. március 31-ében jelölték meg azzal, hogy a jogviszonyt fogászati asszisztens munkakör betöltésére létesítették. A felperesnek ... szám alatti fogorvosi rendelőben kellett végeznie a munkáját teljes munkaidőben Dr. D. A. fogorvos mellett. A kinevezési okiratban nem jelölték meg, hogy a foglalkoztatásra helyettesítés céljából vagy meghatározott feladat ellátása érdekében került sor, és a felperes nem vett részt a prémiumévek programban sem. Jogviszonyát
8. április 1-jétől
9. június 30-áig, majd
10. július 1-jétől
11. július 31-éig, ezt követően
12. augusztus 1-jétől
13. november 30-áig hosszabbították meg. A munkáltató arról tájékoztatta a felperest, hogy közalkalmazotti jogviszonya
14. november 30-ával, a határozott idő elteltével szűnt meg, nyugdíjat állapítottak meg a számára. és másnaptól öregségi A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a munkáltató
15. november 30-án kelt, a közalkalmazotti jogviszonyának a határozott idő lejártával történő megszűnéséről tájékoztató írásbeli értesítése jogellenes volt, így közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésére jogszabályba ütköző módon került sor. Kérte, a bíróság kötelezze az alperest 12 havi átlagkeresetének megfelelő összegű átalánykártérítés megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítására tett indítványt. A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.1113/2011/
16. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes
17. november 30án kelt .... számú, a felperes a közalkalmazotti jogviszonyának a határozott idő lejártával,
18. november 30-ával történő megszüntetéséről tájékoztató írásbeli értesítése jogellenes, így közalkalmazotti jogviszonya
19. november 30-ával megszűnt. Kötelezte az alperest 1.268.400 forint 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű átalánykártérítés megfizetésére. A határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperest
20. október 1-jétől
21. november 30-áig nem helyettesítés céljából foglalkoztatták, mivel a korábban Pátrohán a fogorvosi ellátást végző fogorvossal együtt a fogászati asszisztensként alkalmazott személy is távozott, és ezt követően dr. D. A. fogorvos mellett új fogászati asszisztensre volt szükség. Nem volt annak jelentősége, hogy a felperesi munkakört fogorvosi vagy fogászati asszisztensként jelölték-e meg, és az általa ellátott tevékenység nem minősült a közalkalmazottak jogállásáról szóló
22. évi XXXIII. törvény (Kjt.)
23. §

(2)bekezdés b) pontjában megjelölt meghatározott feladat elvégzésének. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint nem lehetett értékelni a munkaügyi per keretében azt, hogy a község a fogorvosi ellátást miként oldotta meg, és hogy a fogorvosi praxis kapcsán per volt folyamatban, illetve, annak sem volt jelentősége, hogy magát a fogorvost milyen jogviszony keretében foglalkoztatták. A közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 9. §

(1)bekezdése, illetve az időközben hatályba lépett Kjt. 21. §

(5)bekezdése alapján azt állapította meg a bíróság, hogy a felperes kellő alap nélkül többször meghosszabbított közalkalmazotti jogviszonyát határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonynak kellett tekinteni, ezért az alperes által kiadott, a jogviszony megszűnéséről szóló írásbeli értesítés jogellenes volt. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.958/2013/

1. számú ítéletével a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészítette ki, hogy a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
2. június 11-én kelt Pfv.VIII.20.391/2009/
3. számú ítéletével a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Gf.15.08-040037/
4. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, a Kisvárdai Városi Bíróság G.20.004/
5. számú ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította a felülvizsgálattal támadott részében. A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint az alperesi önkormányzat 74/2007.(XII.18.) számú határozata - mellyel ... Szolgáltató Bt-vel kötött szerződést
6. március
7. napjával felmondta - jogszerű volt. A felperes munkaszerződése
8. október 1-jén került megkötésre
9. március 31-éig, s a kinevezés határozott időt kikötő része többször módosításra került. A
10. december 2-án kelt kinevezésmódosítás szerint a határozott idő letelte
11. március 31-e volt. A fogorvosi tevékenységet ellátó orvosnak a Legfelsőbb Bíróság ítéletének a ... Bt. részére való kézbesítésétől számított 6 hónapon belül lett volna jogszabályi lehetősége a praxisjoga értékesítésére. Ez az időpont
12. április 1-jéig már biztosan eltelt, így ezt követően a felperes határozott időre szóló kinevezés-módosításai jogellenesek voltak. A másodfokú bíróság a kiegészített tényállás alapján osztotta azt az elsőfokú bíróság által kifejtett álláspontot, hogy a felperest nem meghatározott feladat ellátására alkalmazták. Amennyiben a felperest helyettesként kívánták volna foglalkoztatni, ennek a kinevezési okiratból ki kellett volna tűnnie, s miután megszűnt a függő jogi helyzet, azt határozatlan időtartamúvá kellett volna módosítani. Megállapítása szerint az alperes az önkormányzatokról szóló
13. évi LXV. törvény
14. §

(4)bekezdése alapján köteles volt gondoskodni az egészségügyi alapellátásról, arról, hogy a jogszabályban előírt hat hónapos határidő lejártát követően a fogorvosi asszisztensi munkakör ne legyen betöltetlen. A működtetési jog átruházása csak annak lehetőségét jelenti, hogy a praxissal rendelkező orvos a saját vagyonába tartozó jogot átruházhatja, ez viszont nem azonos az önálló orvosi tevékenység gyakorlásának jogával. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének kézbesítését követő hat hónap után a függő jogi helyzet megszűnt, és az önkormányzatnak lehetősége lett volna arra, hogy ne határozott időre nevezze ki a felperest. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria az első- és másodfokú ítéletet változtassa meg, és a felperes keresetét utasítsa el, és marasztalja a felülvizsgálati eljárás költségében. Indokolása szerint a bíróságok ítélete sérti a Pp. 206. §

(1)bekezdésében foglaltakat, mivel tévesen állapították meg a tényállást, és abból téves következtetéseket vontak le. Előadta, hogy a felperest fogorvosi asszisztens szerződéssel foglalkoztatták helyettesítéssel. A községben 2007 évig a ... Szolgáltató Bt. keretén belül dr. B. Cs. fogszakorvos látta el a fogorvosi alapellátási feladatokat vállalkozóként, s ő foglalkoztatta e feladathoz kapcsolódóan a fogorvosi asszisztenst, Nagy Mihálynét.

1. évben a képviselő-testület felmondta a vállalkozói szerződést, amely érvénytelenségének megállapítása iránt a betéti társaság polgári pert kezdeményezett. Az elsőfokú bíróság a felmondásról rendelkező határozat végrehajtását felfüggesztette, ezért a felmondó határozat ellenére a feladatot továbbá is dr. B. Cs. a bt. keretén belül biztosította. A Legfelsőbb Bíróság
2. évben mondta ki, hogy a képviselő-testület határozata jogszerű volt. A vállalkozói szerződés így megszűnt, azonban a praxisjoggal továbbra is dr. B. Cs. rendelkezett, így a praxisjog jogosultja és a feladatot ellátó orvos személye nem egyezett, az alapellátás azonban az önkormányzat kötelezően ellátandó feladata volt. Erre tekintettel
3. október 1-jétől
4. március 31-éig, hat hónapra helyettes fogorvos és fogorvosi asszisztens foglalkoztatásával oldotta meg a feladatellátást. A praxisjog jogosultja dr. B. Cs. az önkormányzat tájékoztatása nélkül értékesítette egy külső személynek praxisjogát, így továbbra is fennállt az a helyzet, hogy a praxisjog jogosultja és a feladatot ellátó orvos személye nem egyezett, ezért a továbbiakban csak helyettesítés útján volt megoldható az ellátás. A helyzet
5. október 1-jén rendeződött, e naptól szerezte meg a praxisjogot a feladatot ténylegesen ellátó fogorvos. Ezzel elhárult a határozatlan idejű foglalkoztatás akadálya, a felperes azonban
6. november 20-ával megszerezte a szükséges szolgálati időt, nyugdíjba kívánt vonulni, ezért nem kívánt határozatlan idejű jogviszonyt létesíteni. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a határozott idő kikötésének a feltételei a perbeli esetben fennálltak. A határozott idő többszöri hosszabbítására azért került sor, mert a praxisjoghoz kapcsolódó jogi helyzet mindvégig fennállt. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
7. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy az eljárt bíróságok a rendelkezésükre álló bizonyítékokat nem a Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint mérlegelték, így téves következtetés alapján hozták meg ítéletüket. A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) töretlen gyakorlata értelmében a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. Felülvizsgálati eljárásban ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Nem állapítható meg eljárási szabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. A felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének (BH 1999.44., BH 2012.179., EBH 2013.M4.). Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy az eljárt bíróságok nem értékelték azt a körülményt, hogy a felperest helyettesítésre, a fogorvosi asszisztens feladat ellátásra alkalmazták. A Kjt. 21. §

(2)bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony általános szabály szerint határozatlan időre szóló kinevezéssel jön létre. Lehetőség van arra is, hogy a munkáltató határozott időre létesítsen közalkalmazotti jogviszonyt, ennek azonban az a feltétele, hogy az helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására történjen. A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonynál mindig meg kell jelölni a kinevezés időtartamát. Erre naptárilag vagy más alkalmas módon kerülhet sor [Mt. 79. §

(2)bekezdés]. Helyettesítés esetén a közalkalmazotti jogviszony időtartamát nem naptárilag határozzák meg, hanem az a helyettesítés időtartamára jön létre, de a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat annak várható időtartamáról. A határozott idő meghatározásának másik alkalmas módja lehet az elvégzendő munka, illetve feladat meghatározása. Ebben az esetben is tájékoztatni kell a közalkalmazottat a jogviszony várható időtartamáról. Ekkor meg kell jelölni azt a munkát, amelynek befejezéséig a jogviszony tart. Nem helytálló a határozott idő megjelölésének az a módja, amikor a közalkalmazott munkakörét jelölik meg határozott feladatként. Míg a munkaköri feladatok általában állandóan ellátandó tevékenységet tükröznek, a meghatározott feladat csak időszakosan merül fel, és több esetben nem feltétlenül tartozik bele a munkáltató tevékenységi körébe. A perbeli esetben a felperes kinevezésében az szerepelt, hogy fogorvosi asszisztens munkakör ellátására alkalmazzák, sem a kinevezési okiratban, sem annak módosításában nem jelölték meg azt az okot, amelyre figyelemmel a határozott idő kiköthető lett volna. Ha a határozott idő meghatározása pontatlan, a közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt. 21. §

(5)bekezdése alapján határozatlan időre kötöttnek kell tekinteni. Ennek megfelelően kell eljárni akkor is, ha a kinevezés csak a határozott idő időtartamát jelöli meg, de annak a törvényben felsorolt pontos okát (helyettesítés, elvégzendő munka, elvégzendő feladat) nem. A felperesi kinevezésből pedig nem derül ki, hogy kinek a helyettesítésére történt a foglalkoztatás, illetve előreláthatóan meddig szól a helyettesítés. Kellő alap nélkül hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a felperest nem tudták határozatlan időtartamra alkalmazni. A jogviszony létesítésekor az alperes már tudomással bírt arról, hogy a ... Szolgáltató Betéti Társasággal megkötött vállalkozói szerződés felmondása jogszerű volt, és ezt követően a fogorvosi ellátás folyamatosságát biztosítania kellett. A felperes az alperessel állt közalkalmazotti jogviszonyban, annak alakulására nem hatott ki az, hogy a praxisjog értékesítése jogszerűen történt-e vagy sem, mivel a praxisjog nem az asszisztensre vonatkozik. Mindezek alapján megállapítható, hogy az eljárt bíróságok a Pp. 206. §

(1)bekezdése megsértése nélkül értékelték a döntésük alapjául szolgáló bizonyítékokat, állapították meg a tényállást és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoztak. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pernyertes felperesnek a felülvizsgálati eljárásban bizonyított költsége nem merült fel, ezért erről rendelkezni nem kellett. A felülvizsgálati eljárási illetéket az alperest megillető teljes személyes illetékmentességre figyelemmel a 6/9186.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. október
3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő