Pfv.I.22.212/2009/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Izsóné dr. Jakab Judit ügyvéd által képviselt Sz. Társasház felperesnek Dr. Tóth Balázs Gergely Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Tóth Balázs Gergely ügyvéd) által képviselt alperes ellen közös költség megfizetése iránt a Miskolci Városi Bíróságon 3.P.24.946/
- számon megindított és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- szeptember
- napján meghozott 2.Pf.21.640/2009/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2.Pf.21.640/2009/
- számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja; kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A másodfokú bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás szerint az alperes kizárólagos tulajdonosa egy VI. emelet
- szám alatti, 51 m2 alapterületű társasházi öröklakásnak. A felperes társasház tulajdonosai a
- július 25-én megtartott közgyűlésükön elfogadták a 8/
- számú határozatot, melynek értelmében a tulajdonostársak kötelesek a „panelfelújítási pályázathoz” szükséges önerő előteremtése céljából a rendes közös költség összegén felül – a perbeli – 51 m2-es lakások esetében 462.213 forint rendkívüli közös költséget a társasháznak megfizetni. A 11/
- számú határozattal a tulajdonostársak ennek a fizetési kötelezettségnek a határidejét úgy pontosították, hogy azt egyösszegben
- augusztus 15-ig kell teljesíteni. A 14/
- számú határozattal a tulajdonostársak felhatalmazták a közös képviselőt arra, hogy azon tulajdonostárs ellen, aki ezen kötelezettségének a teljesítési határidő lejártától számított 60 napon belül nem tesz eleget, pert indítson. A 15/
- számú határozat értelmében a tulajdonostársak jóváhagyták a közös képviselő által a P. Bt.-vel korábban, a „panelfelújítási pályázat” teljes körű lebonyolítására megkötött szerződést. A határozat értelmében a P. Bt. kötelezettségei közé tartozik – az időközben már teljesített – pályázati anyag összeállítása és beadása is. Az alperes több alkalommal is kifejezte a felperes felé, hogy a felújításban nem kíván részt venni. A „panelfelújítási pályázathoz” szükséges önerő rá eső részét nem fizette meg, és azt sem tette lehetővé, hogy lakásában a nyílászárók, a radiátorok, illetve a gépészeti szerkezetek felújításra, illetve kicserélésre kerüljenek. A felperes kereseti kérelmében 462.213 forint rendkívüli közös költség és járulékai megfizetésére, valamint annak tűrésére kérte kötelezni az alperest, hogy a tulajdonát képező lakásingatlanon a megbízottja mint kivitelező kicseréljen „1 db 2100 x 1500-as ablakot, l db 2100 x 1500-as aeroco szellőztetővel ellátott ablakot, 1 db 2100 x 1250-as aeroco szellőztetővel ellátott ablakot”, valamint a lakásban lévő radiátorokat, a nagyszoba ablakpárkányát visszaszerelje, illetve a konyhában szellőző rendszert alakítson ki. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, azt mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amely a kereseti kérelemben megjelölt összegű rendkívüli közös költség megfizetésére és a megjelölt munkálatok elvégzésének tűrésére kötelezte az alperest. Megítélése szerint a társasházakról szóló
- évi CXXXIII. törvény (Tht.)
- § a) pontja és
- §
(1)bekezdése alapján az alperes köteles megfizetni a közgyűlési határozattal elfogadott közös költséget a felperesnek. Figyelemmel arra, hogy a nyílászárók és a radiátorok a társasház közös tulajdonában állnak, ezért minden tulajdonostárs köteles lehetővé tenni és tűrni a Tht. 20. §
(1)bekezdés c) pontja alapján, hogy a külön tulajdonát képező lakásba az alperes megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges munkálatokat elvégezhesse. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nem rendelkezik perbeli jogképességgel – aminek a meglétét az eljáró bíróságok nem vizsgálták -, mert a perben használt Sz. Társasház elnevezés sem az ingatlan-nyilvántartásban, sem a társasház alapító okiratában nem szerepel. Hivatkozott arra is, hogy az alperesnek az önkormányzathoz 2006-ban benyújtott pályázata mint jognyilatkozat érvénytelen volt, mivel a közös képviselőnek – ilyen tartalmú közgyűlési határozat hiányában – nem volt felhatalmazása ezen jognyilatkozat megtételére. Érvénytelen pályázat esetében az ahhoz kapcsolódó – perbeli – közgyűlési határozatokhoz sem fűződhet jogkövetkezmény. Előadta továbbá, hogy a város önkormányzatának 23/2005. (VI. 8.) számú rendelete a pályázat feltételévé az épület külső nyílászáróinak cseréjét csak a lakások 90 %-ban teszi kötelezővé, ezért a felperes rendkívüli közös költséget előíró határozata nem vonatkozhat azokra a tulajdonostársakra, akiknél a munkálatokat nem kellett elvégezni. Álláspontja szerint az eljáró bíróságok tévesen értelmezték a Ptk. 95. §
(1)bekezdését is, amikor a nyílászárókat az épület, és nem a lakás alkotórészének minősítették, lehetővé téve így a felperes számára, hogy a kért munkálatokat a tulajdonát képező lakásban elvégezhesse. A felperes felülvizsgálati hatályában tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §
(2)bekezdése és a Pp. 275. §
(3)bekezdése együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja az anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási jogszabálysértés megvalósulása. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye (BH
- 29.). Az alperes arra, hogy „Sz. Társasház” elnevezéssel a felperes perbeli jogképességgel nem rendelkezik, az első- és a másodfokú eljárásokban nem hivatkozott, erre nézve bizonyítékokat nem jelölt meg. A Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincsen helye, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálati kérelem benyújtását megelőzően csatolt iratokban és jegyzőkönyvekben nincs utalás arra, hogy az alperes hivatkozott volna erre. Az alperes ezért ezt az érvet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése érdekében a felülvizsgálati eljárásban nem hozhatja fel, bizonyítást e vonatkozásban nem ajánlhat fel, ezzel a kérdéssel a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem foglalkozhat (EBH
- 653.). Az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra is, hogy a társasház képviseletében a közös képviselő által benyújtott pályázat érvénytelen volt. A per anyagából tényszerűen megállapítható, hogy a
- július 25-én tartott közgyűlés a korábban meghozott valamennyi közgyűlési határozatot megerősítette mind a pályázati részvétel, mind a résztvevők köre, az önerő forrásainak biztosítása, illetőleg a közös képviselő felhatalmazása tekintetében. Ha a közös képviselő korábbi felhatalmazása az alperes által feltételezettek szerint - nem volt teljeskörű, a képviseleti jog hiányossága a későbbi közgyűlési határozatokkal a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján orvoslást nyert. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint annak vizsgálata, hogy egy társasházi közgyűlési határozat jogszabályba ütközik-e – amint arra az alperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, megjelölve a város önkormányzatának 23/2005. (VI. 8.) számú rendeletét – jelen perben nem, csak a Tht. 42. §
(1)bekezdése alapján megindított eljárásban lehetséges. Ez utóbbi perekben a keresetindítás határidőhöz kötött, ami éppen azt a célt szolgálja, hogy ennek leteltével már ne lehessen vitássá tenni a társasház működtetése érdekében meghozott közgyűlési határozatokat. Amennyiben erre – az alperes által hivatkozott módon – lehetőség lenne, az gyakorlatilag a társasházak működésének ellehetetlenülését eredményezhetné. Az előzőekben kifejtett indok szerint az alperes által hivatkozott eseti döntések tartalma a jelen ügyben nem volt értékelhető. A jelen döntés viszont teljes összhangban van a felperes ugyanilyen tárgyú ügyében a Legfelsőbb Bíróság által hozott Pfv.VIII.20.053/2010/6. számú határozatban foglaltakkal. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértés nélkül meghozott jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pertárgyérték téves megjelölése nem jelent a jogvita érdemi elbírálására kiható jogszabálysértést. A Legfelsőbb Bíróság az alperest a felülvizsgálati eljárásban való pervesztessége miatt kötelezte a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján – figyelemmel a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdésére – a felperesek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja szerint felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- június
- . Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Julia s.k. előadó bíró, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró K.Gyné A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselõ