Pfv.20679/2013/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A dolog tulajdonjogának elbirtoklás útján történő megszerzéséhez az is szükséges, hogy azt a birtokos abban a tudatban birtokolja, hogy az a sajátja. Pfv.I.20.679/2013/

1. szám A Kúria a dr. Kovács Ágnes ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű felpereseknek a III. rendű alperes által képviselt I. rendű, a személyesen eljárt II. rendű, a dr. Hidvégi János ügyvéd által képviselt III. rendű, a NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal IV. rendű, valamint az V. rendű alperesek ellen elbirtoklás megállapítása és más igények iránt a Gödöllői Járásbíróság előtt 9.P.22.309/
2. számon folyamatban volt és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Pf.23.002/2012/
3. számú ítéletével elbírált perében a jogerős ítélet ellen az I-II. rendű alperesek részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.23.002/2012/
5. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I-II. rendű felpereseket, hogy az államnak felhívásra egyetemlegesen fizessenek meg 363.500 (Háromszázhatvanháromezerötszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A perbeli ingatlan 1/4 tulajdoni arányban az I. rendű, 1/4 tulajdoni arányban a II. rendű, 2/4 tulajdoni arányban a III. rendű alperes közös tulajdona. A felperesek az ingatlanban 1983-ban szereztek közös tulajdoni hányadot. A felperesek lánya és akkori élettársa, P.K., 1980-tól kezdődően a
6. július
7. napján bekövetkezett haláláig az ingatlanban a III. rendű alperes tulajdoni hányadának megfelelő részt birtokolta. Az ingatlant jelenleg a felperesek tartják birtokukban. Az épület két lakrésszel rendelkezik, egyikben a felperesek laknak, a másik lakrészben a felperesek lánya lakott az élettársával 1994-ig. A felperesek lakrésze a félkomfortosnál rosszabb a csatorna hiánya miatt, míg az alperes lakrésze komfort nélküli. A felperesek által használt ingatlanrészbe a víz be van vezetve, van egy falikút, de csatornázás híján sem ez, sem pedig a fürdőszobában elhelyezett kád nem használható rendeltetésszerűen. A felperesek 1982-83-ban felújították a ház elektromos hálózatát. Az épületen új függő ereszcsatornát, valamint lefolyócsatornát helyeztek el. Az általuk használt két szobában gázkonvektoros fűtést alakítottak ki. Lakásuk előterébe
8. évben vezettek be vizet egy vízvételi hely kialakításával. Az 1980-as évek elején az ingatlan 1/4 tulajdoni hányada az I. rendű alperest illette, amelyet bérbe adott a felperesek néhai lányának és akkori élettársának. Ők ezt követően bérlőkként birtokolták az ingatlanrészt. Az ingatlan további 1/4 tulajdoni hányada a II. rendű alperes édesapjának a tulajdonában állt, akinek 1986-ban bekövetkezett halála folytán a II. rendű alperes öröklés jogcímén szerezte meg ezt a tulajdoni hányadot. Ténylegesen azonban a tulajdoni hányadhoz tartozó ingatlanrészt is a felperesek lánya birtokolta 1999-ig P.K-al, ezt követően K.I.-al, aki szintén az élettársa volt. K.I. 1994-ben elköltözött az ingatlanból. A felperesek lánya, és az élettársai az ingatlanrész használatáért csak egy alkalommal fizettek az I. rendű alperesnek 600 forint bérleti díjat. Az I. rendű alperes a felperesek néhai lányával szemben a bérleti díj megfizetése érdekében peres eljárást nem kezdeményezett. A II. rendű alperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére 1991-ben került sor. Ezt követően érlelődött meg benne, hogy a tulajdoni hányadát a felperesek részére értékesíti, de ebben az időben a felpereseknek nem volt vételi szándékuk. Az I. rendű alperes édesanyja, akinek az I. rendű alperes tulajdoni hányadán haszonélvezeti joga állt fenn, az
9. október
10. napján kelt, és a II. rendű alperesnek írott levelében utalt arra, hogy egészségi állapota, és a felperesekkel való rossz viszonya miatt a II. rendű alperesre bízza a házrész eladásával kapcsolatos ügyintézést, mert az 1/4 tulajdoni hányad értékesítése értelmetlen. Utalt továbbá arra is, hogy a felperesek megbízhatatlanok, nincs pénzük az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának a megvásárlására, részletekben pedig nem lehet nekik odaadni. Szintén leírta, hogy P.-ék 12 éve laknak a házban és addig az időpontig mindösszesen 600 forint lakbért fizettek. Ezt követően, a
11. május
12. napján postára adott levélben a II. rendű felperes tájékoztatta a II. rendű alperest az ingatlan romos állapotáról, illetve arról, hogy komolyabb felújítási munkálatokra lenne szükség, amely érintené a II. rendű alperes tulajdonrészét is. Levelében leírta, hogy: „Mi úgy gondoltuk, hogy az ön részét megváltanánk.". A II. rendű felperes levelében utalt arra is, hogy próbálták felvenni a kapcsolatot a felújítással kapcsolatban az I. rendű alperessel is, aki azonban megkeresésükre előadta, hogy nincs pénze a felújításra és a dolog nem érdekli. A II. rendű alperes és a felperesek között emiatt nem született megegyezés az ingatlan 1/4 tulajdoni hányadának az átruházásáról. A
13. december 3-án kelt ajándékozási szerződéssel az alperes a tulajdoni hányadát a III. rendű alperesre ruházta át ajándékozás címén. A szerződés megkötésével a II. rendű alperesnek az volt a célja, hogy megszabaduljon egy romos ingatlanon fennálló tulajdonosi kötelezettségeitől, tekintettel arra is, hogy nyilvánvalónak tekintette, hogy a felperesekkel nincs esély a megegyezésre. Viszonyuk oly mértékben mérgesedett el, hogy a II. rendű alperes azt akarta, hogy az ingatlanon fennálló tulajdoni illetőségét a felperesek semmiképpen ne szerezzék meg. A
14. december
15. napján kelt adásvételi szerződéssel az I. rendű alperes mint eladó átruházta a perbeli ingatlanon fennálló 1/4 tulajdoni hányadát a III. rendű alperesre mint vevőre. A felperesek módosított keresetükben kérték elsődlegesen annak a megállapítását, hogy a II. és III. rendű alperes között
16. december
17. napján létrejött ajándékozási szerződés semmis, színlelt. A szerződés megkötésére az őket megillető elővásárlási jog megkerülésének a szándékával került sor. E kereseti kérelmük teljesítése esetén másodlagosan annak a megállapítását kérték, hogy az I. és III. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés is ugyanezen okokból érvénytelen. A felperesek harmadlagos kereseti kérelme annak a megállapítására irányult, hogy az I. rendű alperes tulajdoni hányadát elbirtoklás útján megszerezték, figyelemmel arra, hogy azt lányuk mint jogelődjük útján 1980., illetve saját jogon
18. év óta folyamatosan sajátjukként birtokolják. Negyedlegesen ráépítés jogcímén kérték megállapítani a II. rendű alperessel szemben tulajdoni hányaduk növekedését, ennek megfelelő mértékben a II. rendű alperes tulajdoni hányadának a csökkentésével. Arra az estre, ha a bíróság az I. rendű alperes vonatkozásában nem találná megalapozottnak az elbirtoklásra irányuló igényüket, kérték az I. rendű alperes vonatkozásában is ráépítés jogcímén tulajdoni hányaduk növelését az I. rendű alperes tulajdoni hányadának csökkentése mellett. Az I-III. rendű alperesek kérték a kereset elutasítását, a IV-V. rendű alperesek érdemi nyilatkozatot nem tettek. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Álláspontja szerint a felperesek csak állították, hogy a perbeli ajándékozási szerződés színlelt volt, azonban ezt az eljárás során bizonyítani nem tudták. Az elbirtoklás megállapítására irányuló kereseti kérelem kapcsán pedig kifejtette, hogy a felperesek nem sajátjukként birtokolták az ingatlant. A II. rendű felperes hivatkozott levelében foglalt nyilatkozatából és az I. rendű alperes édesanyjának levelében foglaltak alapján azt állapította meg, hogy a felperesek az ingatlan egészét birtokolták, de mindvégig tudatában voltak annak, hogy az nem a sajátjuk. A felperesek fellebbezése folytán eljárt elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. másodfokú bíróság az A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással és az abból levont jogi következtetésekkel. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy a per során a felpereseknek nem sikerült bizonyítania, hogy a II. és III. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés színlelt. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban elbirtoklás törvényi feltételei nem álltak fenn. is, hogy az A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen kérték a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és olyan tartalmú határozat meghozatalát, amely szerint a bíróság állapítsa meg, hogy a II. és III. rendű alperesek között megkötött ajándékozási szerződés semmis, továbbá, hogy az ingatlan tulajdoni hányadát elbirtokolták. Arra hivatkoztak, hogy az ügyben eljáró bíróságok által megállapított tényállás jogszabálysértő, azok a rendelkezésre álló bizonyítékokból a logika szabályaival ellentétes okszerűtlen jogi következtetéseket vontak le. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270.§