← Magyarország

Mfv.10245/2014/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Minthogy a felperes korábban fennállt munkaviszonyai tekintetében beszámítás a törvény hatályba lépését megelőzően nem történt, azok beszámítására

  1. évben jogszabályi lehetőség már nem volt, mert csak a beszámított munkaviszonyban töltött időt lehet szolgálati viszonyban töltött időnek elismerni. Mfv.II.10.245/2014/4.szám A Kúria a dr. Csörnyi István ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen szolgálati idő megállapítása iránt a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 1.M.60/
  2. szám alatt megindított és másodfokon a Szombathelyi Törvényszék 8.Mf.20.696/2013/
  3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő Í t é l e t e t : A Kúria a Szombathelyi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a alperesnek költséget. 8.Mf.20.696/2013/
  4. számú felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli. I n d o k o l á s A felperes
  5. november 1-jétől állt hivatásos szolgálati viszonyban a határőrség állományában, majd a határőrség és a rendőrség integrációját követően
  6. január 1-től kezdődően az alperes Sz.-i Rendőrkapitányság ... Osztály ... Alosztály állományában teljesített szolgálatot. A határőrség állományában a munkaviszonyának kezdő napjaként
  7. január
  8. napját jelölték meg, és
  9. májusáig ebből az időpontból kiindulva számolták vissza a szolgálati idő kedvezményes, 1,2-es számításából adódóan szerzett időket. A felperes a Sz.-i Határőr Igazgatóság ... Határrendészeti Kirendeltségének igazgatójához
  10. május 19-én szolgálati idő megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet. Állítása szerint a szolgálati viszonya létesítésekor a munkaviszonyaira vonatkozó adatokat csatolta, azonban a .... számú parancsban a szolgálati ideje tévesen került kiszámításra. Ezt követően az alperes jogelődje a kérelemben foglaltakat teljesítette, és a felperesnek a jubileumi jutalomra, végkielégítésre, szolgálati nyugdíjra jogosultsága és a nyugdíj mértéke megállapításának szempontjából a szolgálati viszonyának kezdetét a .... számú állományparancsban
  11. június 1-jei hatállyal
  12. május
  13. napjában állapította meg. Ezt követően ezen időponttól számították vissza a felperesi szolgálati idő kedvezményes számításából adódó plusz szolgálati időket. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  14. évi XLIII. törvény (Hszt.) 341/D. §-a előírta, hogy a hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét
  15. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani, és rögzíteni kell. Erre tekintettel
  16. évben az alperes a hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét felülvizsgálta, és ennek során megállapította, hogy a felperes szolgálati idejének kezdő napját a Sz.-i Határőr Igazgatóság igazgatójának a .... számú állományparancsa tévesen állapította meg, mivel a felperes hivatásos szolgálati viszonyának keletkezésekor (
  17. november 1.), nem pedig a szolgálati idejének módosítására irányuló kérelem benyújtásakor (
  18. május 19.) hatályos jogszabályok szerint jártak el. Az alperes a felülvizsgálat során azt állapította meg, hogy a felperes a
  19. évben benyújtott szolgálati idő módosítására irányuló kérelmével „újként jelentkező" szolgálati időt kért beszámítani, amelyre vonatkozóan korábban igazolásokat nem csatolt, így a kérelme nem minősülhetett elírás vagy számítási hiba miatti kijavításra irányuló kérelemnek. Ezt követően az alperes
  20. november 30-án kelt .... számú állományparancsával a felperes szolgálati idejének kezdő napját
  21. november
  22. napjára módosította, míg a kedvezményesen számított szolgálati időtartamok hozzáadásával a hivatásos szolgálati viszony kezdetét
  23. május
  24. napjával állapította meg. A Sz.-i Rendőrkapitányság vezetőjének
  25. december 11-én kelt ... számú állományparancsában ugyanezen időpont került rögzítésre. A felperes a .... számú és a .... számú parancs ellen szolgálati panaszt nyújtott be, melynek elutasítását követően előterjesztett keresetében a vitatott parancsok hatályon kívül helyezését és szolgálati idejének a Sz.-i Határőr Igazgatóság igazgatójának a
  26. május 31-én kelt ... számú parancsban foglaltak szerinti megállapítását kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a felperes szolgálati idő kezdő napjának meghatározása nem tévedésen vagy elíráson alapul, hanem az akkor hatályos jogszabályok szerint a munkáltatóhoz benyújtott dokumentumok alapján került megállapításra. Jogszerző időként a felperes által hivatkozott és beszámítani kért munkaviszonyok teljes körűen azért nem kerültek beszámításra, csatolt. mert azok igazolására a felperes iratokat nem A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.M.60/2013/
  27. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a felperes a perben nem tudta bizonyítani, hogy a hivatásos szolgálati viszonya létesítésekor,
  28. november 1-jén történt felszerelésekor az akkori munkáltatójának valamennyi korábbi foglalkoztatására vonatkozó iratot becsatolta. A perben nem nyert bizonyítást, hogy a jogviszony létesítésekor a jogelőd munkáltatónak milyen dokumentumok álltak rendelkezésére. Minthogy a perben ítéleti bizonyossággal nem volt megállapítható, hogy a felperes a szolgálati idő megállapításának alapjául szolgáló jogviszonyokat a jogelőd munkáltatónál bejelentette, illetve igazolta, ezért a
  29. május 19-én kelt szolgálati idő megállapítására irányuló kérelme nem a .... számú parancsban rögzített szolgálati idő téves számításán alapul, hanem szolgálati idő megállapítására irányuló új kérelem volt, amelyre viszont az ekkor hatályos jogszabályi rendelkezések voltak irányadók. Ezért az alperes eljárása nem volt jogsértő, amikor a sérelmezett parancsokban a szolgálati idő kezdő időpontját módosította, és a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állapította meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt Szombathelyi Törvényszék 8.Mf.20.696/2013/
  30. számú ítéletével a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét annak helyes indokainál fogva a Pp.
  31. §

(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy az
  1. október 29-én kelt .... számú parancsban a felperes munkaviszonyának kezdetét
  2. január
  3. napjával állapították meg. A felperes maga sem állította, hogy a parancs ellen panasszal élt.
  4. május 19-én a felperes szolgálati idő megállapítása tárgyában nyújtott be kérelmet azzal, hogy a szolgálati viszonyát az akkor csatolt társadalombiztosítási igazolás alapján módosítsák, mert szolgálati viszonya létesítésekor a munkaviszonyokra vonatkozó adatokat csatolta, azonban munkaviszonya kezdetét tévesen számolták ki. A törvényszék jogi álláspontja szerint ez a kérelem kijavítás iránti kérelemnek nem tekinthető, nem pótolja az 1993-ban benyújtani elmulasztott szolgálati panaszt, és nem eredményezheti azt, hogy az időközben megváltozott jogszabályi rendelkezések helyett az
  5. évben hatályos jogszabályok kerüljenek alkalmazásra. Minthogy a
  6. évi parancsban a szolgálati idő meghatározása téves volt, azt az alperes jogszabálysértés nélkül korrigálta a
  7. évi felülvizsgálat során. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon szerinti döntés hozatalát kérte. kívül helyezését és keresete A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte az eljárt bíróságok jogi álláspontját, mely szerint
  8. évben nem az 1993ban hozott határozat kijavítását, hanem új szolgálati idő megállapítását kérelmezte. Hivatkozott a
  9. május 19-én kelt .... számú, Cs. J. határőr dandártábornoknak címzett, szolgálati idő megállapítása tárgyú kérelmére, melynek tartalma álláspontja szerint bizonyítja, hogy már 1993-ban minden, az azt megelőző munkaviszonyára vonatkozó okiratot becsatolt.
  10. évben azért csatolt új iratokat, mert akkor fordult a társadalombiztosítási szervhez, amikor erre a határőrség személyzeti osztálya utasította. Az írásbeli kérelmét megelőzően ugyanis szóban már jelezte a személyzeti szervnél, hogy téves a szolgálati idő számítása. Ezt követően kapott utasítást és felvilágosítást, mely szerint csak akkor van lehetőség a 1993-ban meghozott parancs módosítására, ha írásban is benyújtja a kérelmét, és a társadalombiztosítási iratokat is csatolja. A felperes jogszabálysértésként a Pp.
  11. §-ának megsértésére hivatkozott. Érvelése szerint ugyanis e jogszabályhely alapján az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a határőr igazgató .... számú parancsában elfogadott szolgálati időkre vonatkozó igazolást
  12. évben nem csatolta be. A felperes szerint az eljárt bíróságok a bizonyítási terhet jogsértően megfordították, és nem értékelték azt sem, hogy a
  13. évi parancsot az alperes öt éven keresztül alkalmazta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperes felülvizsgálati eljárási költségben való marasztalását kérte. Hivatkozása szerint a felperes a mai napig nem bizonyította azt az állítását, hogy a Z.-i Határőr Igazgatóság ... Osztálya részére a szolgálati időbe beszámítani kért korábbi munkaviszonyaira vonatkozó igazolásokat a felszerelésekor becsatolta. Az alperest a beszámítható szolgálati idők felkutatására sem jogszabály, sem belső norma nem kötelezte, felperes szolgálati ideje kezdő napjának megállapítása vonatkozásában mulasztás nem terheli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  14. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felperes állítása szerint a hivatásos szolgálati viszonya
  1. november 1-jén történt létesítésekor a korábban (
  2. június
  3. és
  4. november
  5. között) fennállt munkaviszonyait megfelelően igazolta. A perben azonban nem ennek volt perdöntő jelentősége, hanem annak, a felperes által sem vitatott ténynek, hogy a fennállt munkaviszonyai szolgálati időbe történő beszámítására a Hszt. hatályba lépését (
  6. szeptember 1.) megelőzően az akkor hatályos
  7. évi
  8. tvr. rendelkezései alapján nem került sor. A Hszt. hatályba lépését követően,
  9. május 19-én előterjesztett szolgálati idő megállapítása iránti kérelem elbírálására viszont a közigazgatási és munkaügyi bíróság helytálló jogi álláspontja szerint csupán az akkor hatályos jogszabályok alapján volt lehetőség. A Hszt.
  10. §
(1)bekezdése tartalmaz rendelkezést a törvény hatályba lépését megelőzően létesített szolgálati viszonyok tekintetében a szolgálati idő számítására. E szerint a felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatályba lépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött, és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni. Minthogy a felperes korábban fennállt munkaviszonyai tekintetében beszámítás a törvény hatályba lépését megelőzően nem történt, azok beszámítására
  1. évben jogszabályi lehetőség már nem volt, mert csak a beszámított munkaviszonyban töltött időt lehet szolgálati viszonyban töltött időnek elismerni. Mivel a ... számú állományparancs akkor már hatályon kívül helyezett jogszabály alapján tévesen állapította meg a felperes szolgálati idejének kezdő időpontját, ezért annak alperes által történt felülvizsgálata, a keresettel támadott módosítása jogszerű volt, ezért a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül hagyta helyben a felperes keresetét elutasító elsőfokú ítéletet. Az előbbiekben kifejtettekre tekintettel nem ügydöntő, hogy a felperes
  2. évben előterjesztett kérelme a szolgálati idő téves számítását panaszolta, vagy új szolgálati idő megállapítására irányult, mert a szolgálati idő megállapítása iránti perben nincs jelentősége annak, hogy a Hszt. hatályba lépését megelőzően milyen okból maradt el a beszámítás, a bíróságnak abban a kérdésben kell dönteni, hogy a hatályos jogszabályok szerint milyen idők számíthatók be a szolgálati időbe, és amennyiben a szolgálati időbe már történt beszámítás, az megfelelt-e a beszámításkor hatályos jogszabályoknak. A
  3. évi állományparancs nem felelt meg az akkor hatályos jogszabályoknak, így a bizonyítási teherre vonatkozó törvényi rendelkezés megsértésére a felülvizsgálati kérelem megalapozatlanul hivatkozott. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet - eltérő indokolással - a Pp.
  4. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a értelmében - mivel a felperest munkavállalói költségkedvezmény illeti meg - az állam viseli. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.