A határozat elvi tartalma: "Parlamenti szélsőjobboldal" kifejezés használata hírműsorban a hírolvasó részéről véleménynyilvánításnak minősül, amely jogsértő. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.803/2013/5.szám A Kúria a K Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság Médiatanácsa alperes ellen médiaszolgáltatási ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perben, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a személyesen eljárt beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember
- napján meghozott – és ugyanazon napon kelt 17.K.31.882/2013/
- számú végzéssel kijavított – 17.K.31.882/2013/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és 17.K.31.882/2013/
- számú ítéletét hatályon felperes keresetét elutasítja. Munkaügyi Bíróság kívül helyezi és a Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint elsőfokú és 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra - 21.000 (huszonegyezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az alperesi beavatkozó
- január 14-én kérelmet nyújtott be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához, amelyben a felperes által
- november 29-én 17:55-kor sugárzott Híradó című műsorszámban elhangzott azt a kijelentést kifogásolta, amely a Jobbik Magyarországért Mozgalmat (a továbbiakban: Jobbik) szélső jobboldalinak nevezte és ezzel véleményt formált a pártról. Az elsőfokú hatóság a
- február 6-án kelt MN/1100-5/
- számú határozatával megállapította, hogy a felperes a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
- évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12.§
(3)és
(4)bekezdésében foglalt, a politikai hírhez hírolvasói vélemény fűzésére vonatkozó törvényi tilalmat megsértette, ezért felhívta a felperesi médiaszolgáltatót, hogy haladéktalanul tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének és tartózkodjék a jövőbeni jogsértésektől. A hatóság megállapította, hogy a hírolvasó a Jobbik parlamenti képviselőjének kijelentése kapcsán szervezett tüntetésről tudósított és a Jobbikot „parlamenti szélsőjobboldal”nak nevezte, amellyel véleményt fejezett ki. Mivel a műsort hallgató befolyásolására akár egyetlen szó is alkalmas lehet és az érintett rendelkezés megsértése egyetlen szó közzétételével is megvalósulhat, a médiaszolgáltató az Mttv. 12.§
(3)bekezdésében előírt tilalom folytán nem fejezhette volna ki abbéli véleményét, miszerint az érintett párt szélsőjobboldali, illetve ennek megtörténte esetén a véleményét a közlés vélemény-jellegének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve, és nem a hírolvasó, illetve médiaszolgáltató saját véleményeként tehette volna közzé. A felperes megsértette a politikai hírhez fűzött hírolvasói vélemény közzétételével az Mttv. 12.§
(3)bekezdésében foglalt tilalmat. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2013. április 17én kelt 670/2013.(IV.17.) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, vitatva a jogsértés elkövetését. Fenntartotta, hogy a kifogásolt állítás nem vélemény volt, hanem a hírolvasó által felolvasott hír részét képező tényközlés valósult meg és a Jobbik parlamenten belüli pártfelállására utalt a vitatott szóhasználattal. Álláspontja szerint a jelző használata köztudomása ténynek minősül és nem tartozik az Mttv. 12.§
(3)bekezdés hatálya alá. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta. Kifejtette, hogy a „szélsőjobboldali” jelző használata politikai és társadalmi vita tárgya abban a tekintetben, hogy melyik kategóriára vonatkoztatható, az igazán szélsőséges agresszív irányultságra, vagy a mérsékeltebb jobboldali eszméket valló pártokra is érthető és használható kifejezés. A Jobbik - saját alapító nyilatkozata által is elismerten - radikális jobboldali párt - ezért a közéletben és a tudományos életben is bevett jelzőt használva -, ha a pártot egy híradásban szélsőjobboldalinak neveznek, nem jelenti azt, hogy ezzel véleményt formálnak róla, különösen nem azt, hogy a hagyományos értelemben szélsőséges, agresszív irányultságot tulajdonítanának neki. Csupán olyan jelzővel illetnek egy politikai csoportosulást, amely az aktuális társadalmi és politikai közfelfogás szerint a kategória egyik elfogadott elemét tekintve tényszerűen, nem pedig a felperes szubjektív elgondolásából fakadóan megilletheti. Amennyiben ehhez a jelzőhöz az Országgyűlésen belüli pártfelállásra utaló „parlamenti” jelző is társul, ez még inkább csökkenti ezt a benyomást, hogy szélsőséges irányultságra utalna. Minderre tekintettel a bíróság megítélése szerint az Mttv. 12.§
(3)bekezdése nem került megsértésre, ezért a bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra előírta a fenti szempontok figyelembe vételével az elsőfokú határozat megváltoztatásával a beavatkozó kérelmének ismételt elbírálását. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte arra való hivatkozással, hogy a jogerős ítélet sérti az Mttv. 12.§
(3)és
(4)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Hangsúlyozta az alperes, hogy a hírben szereplő „szélsőjobboldali” kifejezés a tényszerűségen túlmutató megjegyzésnek minősül, egyértelműen véleményt, értékítéletet fejez ki. A jogszabály általánosságban tiltja a vélemények hozzáfűzését a közzétett hírekhez, ezért nincs jelentősége annak, hogy a vitatott szó erősen negatív töltetű véleményt fejezett-e ki, illetve sérelmes-e a kérelmező számára. A hangsúly ugyanis a szó egyértelmű vélemény-jellegén van. Irreleváns ebből a szempontból az is, hogy a „szélsőjobboldali” kifejezést napjainkban milyen irányzatokra használják. Az eljárás tárgya ugyanis annak megállapítására irányult, hogy a hírben elhangzottak tartalmaztak-e véleményt, értékítéletet. Maga a bíróság is ítéletében elismeri, hogy a kifejezés valódi jelentése napjainkban is vita tárgya. Így amennyiben egy tényközlésről lenne szó, úgy az ilyen vitát nyilván nem generálhatna. A hatósági eljárás során nem arról döntöttek, hogy a kifejezés használata jogos volt-e, vagy az sérelmes volt-e a pártra. A bíróság tévesen tulajdonított jelentőséget a Jobbik alapító nyilatkozatában foglalt radikális jobboldali párt megnevezésnek. Az alapító nyilatkozat nem ezt tartalmazza, hanem azt, hogy a Jobbik értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt. Mivel a bíróság is jobboldali pártnak nevezte a Jobbikot, hibás az az érvelése, hogy a „szélsőjobboldali” kifejezést milyen kategóriára helyénvaló vagy helytálló használni. Az átlagnéző a „szélsőjobboldali” kifejezés alapján szélsőséges, radikális irányzatra asszociál és ennek a jelzőnek a használata negatív hatást kelt a nézőben. A hírolvasó ezzel egy olyan pártnak titulálta a Jobbikot, amely rasszista, antiszemita és kirekesztő magatartást helyesel, ez pedig vélemény nyilvánításnak minősül. A hangsúly a „szélsőjobboldali” szó vélemény-jellegén van, ezért nincs jelentősége annak, hogy a „szélsőjobboldali” kifejezés milyen kategóriákra és milyen eszméket hirdető pártokra alkalmazható. A felperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet Az alperesi beavatkozó észrevételt nem nyújtott be. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alapján tárgyaláson kívül bírálta el. a Pp. 274.§
(1)bekezdése A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és a 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül, melynek eredményeként megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapos. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az Mttv. 12.§
(3)bekezdése a médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban hírolvasóként közreműködő munkatársainak tiltja, hogy a műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot fűzzenek. A vélemény, értékelő magyarázat a
(4)bekezdés szerint e minőség megjelölésével és a szerző megnevezésével a hírektől megkülönböztetve tehető közzé. A perbeli esetben a hírolvasó - az elhangzottak alapján - a Jobbikot „parlamenti szélsőjobboldali” jelzővel illette. A Kúria álláspontja szerint a „szélsőjobboldali” jelzős szerkezet véleményt formáló kifejezés, nem pedig tényközlés. A néző befolyásolására egyetlen szó, egyetlen jelző is alkalmas lehet. Az Mttv. 12.§
(3)bekezdés célja a tárgyilagos, értékelő magyarázatok nélküli tájékoztatás a politikai közéleti eseményekről. Amennyiben a hírközlés véleményértékelő magyarázatot is tartalmaz, már alkalmas a befolyásolásra és az Mttv. 12.§
(3)bekezdésébe ütköző magatartást valósít meg. A hírben szereplő ”szélsőjobboldali” kifejezés is véleménynek minősül, nem pedig tényközlésnek. Az elsőfokú bíróság érvelése szerint a „szélsőjobboldali” kifejezés politikai és társadalmi vita tárgya és ez arra utal, hogy amennyiben vitatott a szóhasználat, abban az esetben az nem lehet tényszerű közlés tárgya. A vita nem abban állt, hogy a „szélsőjobboldali” kifejezés mit takar, hanem abban, hogy a „szélsőjobboldali” kifejezés a hírrel összefüggésben véleménynyilvánításnak minősült-e vagy tényközlésnek. A Kúria álláspontja szerint a „parlamenti szélsőjobboldali”-ként történő említés véleménynyilvánításnak minősül. A Jobbik magát nem tekinti szélsőjobboldali pártnak, ezért ilyen jelzővel történő illetése véleménynyilvánítást valósít meg és a nézőben a szélsőséges, radikális irányzatra való asszociálást indít meg és negatív hatást kelt. Mindebből következően tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a „parlamenti szélsőjobboldal” kifejezést tényközlésnek tekintette és nem véleménynyilvánításnak. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a Pp. 339.§
(1)bekezdése értelmében a felperes alaptalan keresetét elutasította. A pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az alperesi beavatkozó költség megítélését nem kérte, ezért arról rendelkezni a Pp. 78.§
(2)bekezdése alapján nem kellett. A felperes - pervesztessége folytán - a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog okán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illeték megfizetésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§
(3)bekezdés
- a)és
- d)pontja, 42.§
(1)bekezdése a) pontja és 50.§
(1)bekezdése által meghatározott mértékben. Budapest,
- április
- Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Márton