Pfv.I.20.631/2009/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Boros Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen „tartozás megfizetése" iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságon 17.P.22.727/
- számon megindított, majd a Fővárosi Bíróság
- november 18-án meghozott 44.Pf.637.871/2007/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán a
- október
- napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő k ö z b e n s ő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 44.P.637.871/2007/
- számú jogerős ítéletét - az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és megállapítja, hogy az alperesnek kártérítési felelőssége áll fenn a felperes ... szám alatti lakásában az alperes által megszüntetett vízszolgáltatás és szennyvízelvezetés helyreállítása kapcsán felmerült költségeiért; a kár összegszerűségének meghatározása körében az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárással felmerült költségét a felperesnek 220.000 (Kettőszázhúszezer) forintban, az alperesnek 70.000 (Hetvenezer) forintban állapítja meg. Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 2.348.000 forint tőkét és annak
- június 11-től a kifizetés napjáig járó - az ítéletben részletezettek szerinti - törvényes kamatát, valamint 1.027.106.000 forint perköltséget. A megállapított tényállás szerint a ... szám alatti ingatlan a peres felek, valamint perben nem álló személy közös tulajdona. A felperes 1970-től az ingatlan 1/4 részének tulajdonosa volt, további tulajdoni hányadot a
- január 30-ai adásvételi szerződés alapján szerzett. Az ingatlan és az azon lévő felépítmény használata a társtulajdonosok között megosztott volt, ugyanakkor az ingatlan víz- és csatorna-ellátása egy közös vezetékről történt. Az alperesi család a már elöregedett víz- és csatornavezeték felújítását és átépítését tervezte. 1999-ben levélben közölték a felperes jogelődjével: a jövőben nem kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy a felperesi lakrészt kiszolgáló vezetékek a lakrészükön keresztül húzódjanak, javasolták, hogy az önálló vezetékek mindkét fél saját kertrészén haladjanak. A felperesi jogelőd és az alperes között megállapodás nem jött létre. Az alperes az általa használt ingatlanrészen a víz- és csatornavezetéket újjáépítette és ennek során a felperesi ingatlanrészhez tartozó víz- és csatornavezetéket nem kötötte rá az általa megépített új vezetékre, ezért megszűnt a felperesi lakás víz- és csatorna-ellátása. E magatartása miatt a felperes jogelődje birtokvédelmi eljárást kezdeményezett. A ... kerületi Önkormányzat - birtokvédelem kérdésében eljáró Hatósági Osztálya 3571/4/
- számú határozatában kötelezte az alperest, hogy három napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot, az ingatlanrészén elhelyezkedő főcsapot nyissa ki és ezzel biztosítsa a felperesi jogelőd lakásában a vízellátást. Az alperes a terjesztett elő. birtokvédelmi határozattal szemben keresetet A közigazgatási eljárásban hozott határozat végrehajtása iránti eljárásban az alperessel szemben végrehajtási bírságot szabtak ki, mert a határozatban foglaltaknak nem tett eleget. Fellebbezése alapján a másodfokú bíróság a bírságot kiszabó határozatot helybenhagyta. A végrehajtási eljárás során a birtokvédelmi hatóság feljogosította a felperes jogelődjét, hogy a birtokvédelmi határozatban foglaltakat az alperes költségére és veszélyére végrehajtsa vagy mással végrehajtassa. Az alperes által indított perben a ... Bíróság (20.P.XII.22.681/2000/
- számú,
- október 28-án kelt) ítéletében a keresetet elutasította, a jelen perbeli felperes jogelődjének viszontkeresete alapján a birtokvédelmi határozatot részben megváltoztatta és a főcsap kinyitására kötelezés helyett kötelezte a jelen per alperesét, hogy három napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot, így az általa elvégzett vízvezeték- és csatorna-felújítási munkák következtében az alperesi lakásban megszűnt vízszolgáltatást és szennyvízelvezetést ismételten biztosítsa. Ezt az ítéletet a ... Bíróság (44.Pf.21.280/2004/
- számú,
- szeptember 2-án meghozott) ítéletével helybenhagyta. Időközben az építési hatóság határozatban kötelezte a perbeli ingatlan tulajdonosait (köztük a jelen per felperesét is), hogy a tulajdonukban álló épületben a víz- és csatorna-hálózatot javítsák meg hatvan napon belül és az elvégzett munkákról felelős műszaki vezetői nyilatkozatot nyújtsanak be. A másodfokú építési főosztály ezt a határozatot helybenhagyta. A ... Bíróság közigazgatási perben (14.K.31.738/2005.) hozott ítéletében mindkét határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. A megismételt eljárásban az elsőfokú építési hatóság az alperest (és a perben nem álló társtulajdonost) kötelezte a saját, illetve a felperes tulajdonában álló épületben található vízés csatornahálózat kijavítására. A felperes 2004-ben a saját használatában álló lakrész víz- és csatorna-ellátását helyreállította oly módon, hogy önálló (külön) víz- és csatorna-vezetéket épített ki a kizárólagos használatában álló telekrészen, ezen túlmenően egyéb felújítási és építési munkákat is végzett. A felperesi jogelőd a
- június 11-i okiratban a felperesre engedményezte az alperessel szemben fennálló valamennyi követelését. A felperes a Ptk.
- §-ára és a Ptké.
- §-ára hivatkozással az alperest - módosított keresetében - 2.348.000 forint és ennek
- június 11-től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Ezt azzal indokolta, hogy az alperes a birtokvédelmi hatóság határozatát nem teljesítette, kérelmére őt jogosították fel az eredeti állapot helyreállítására, amelynek az alperes közreműködése hiányában oly módon tudott eleget tenni, hogy önálló vezetékeket épített ki, és ezen - egyszerűen „tartozás"-ként megjelölt költségei megfizetésére tartott igényt. Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatta annak jogalapját és összegszerűségét is. Arra hivatkozott, hogy az építési hatóság határozata kötelezte a tulajdonostársakat a víz- és csatornavezeték helyreállítására, ő viszont csak az eredeti állapot helyreállítására lett volna köteles a birtokvédelmi határozat alapján. Az elsőfokú bíróság az ítélete marasztaló rendelkezését azzal indokolta, hogy az alperes folyamatosan a birtokvédelmi határozat végrehajtási kötelezettsége alatt állt. A felperes jogszerűen tett meg mindent az eredeti állapot helyreállítása érdekében, az alperes pedig nem volt elzárva attól, hogy kötelezettségének négy év alatt eleget tegyen. A felperes egy esetleges végrehajtási eljárásban az engedményezés következtében - jogszerűen léphetett jogutódi minőségben jogelődje helyébe, de mindezek mellett a víz- és csatornaellátás helyreállításának kötelezettsége az alperesi ingatlanrész tulajdonosát terhelte. Kiemelte, hogy az alperessel szemben csak az eredeti állapot helyreállításának költségeit lehet követelni. A perben eljárt szakértők egyezően állapították meg, hogy az alperes által kiépített vezetékekre a felperesi lakás vezetékeit nem kötötték rá, továbbá azt is, hogy az alperes lakásán keresztül - ha az ottani munkavégzés ellehetetlenült - az eredeti állapot nem állítható helyre, az csak a felperes által megvalósított önálló rendszer kiépítésével volt lehetséges. Az utóbb kirendelt igazságügyi szakértő tényként rögzítette az alperes közreműködésének hiányát is. A helyreállítás költségeit a bíróság az utóbbi szakértő szakvéleménye alapján határozta meg és az alperes terhére értékelte, hogy nem biztosította a szakértő részére az ingatlanára történő bejutást. Rámutatott, hogy a perben vizsgálandó az volt: mi az eredeti állapot helyreállításának módja és mennyi annak költsége. Az elsőfokú bíróság a további szakértői bizonyítást mellőzte, mert az megítélése szerint a per elhúzódását eredményezte volna. Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Mellőzte az alperes perköltség fizetési kötelezettségét és a felperest kötelezte 300.000 forint együttes első- és másodfokú perköltség fizetésére. A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves jogi következtetésre jutott. A másodfokú bíróság a tényállásból kiemelte, hogy a közigazgatási hatóság az elzárócsap kinyitásával való eredeti állapot helyreállítására vonatkozóan jogosította fel a felperesi jogelődöt arra, hogy az alperes költségére és veszélyére eleget tegyen a birtokvédelmi határozatban foglaltaknak. A birtokháborítás megszüntetése iránti perben hozott jogerős ítélet az eredeti birtokvédelmi határozatot megváltoztatta és az eredeti állapot helyreállítására oly módon kötelezte az alperest, hogy az ingatlanon az általa elvégzett vízvezeték- és csatorna-felújítási munkák következtében megszűnt vízszolgáltatást és szennyvízelvezetést biztosítsa. A másodfokú bíróság a
- szeptember 2-án hozott ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, akkorra azonban a felperes a saját vezetékrendszere kiépítésével a víz- és szennyvíz-ellátást biztosította. A felperes jogelődje
- február 9-én kérte ugyan az ítélet végrehajtását, de kérelmére a bíróság a végrehajtási eljárást megszüntette. Mindezek alapján nincs olyan ítéleti rendelkezés, amely alapján a felperes jogelődje az alperes költségén jogosult lett volna a végrehajtásra, mert kötelezés csak az eredeti állapot helyreállítására született. Az ítélet végrehajtása bírósági végrehajtásra tartozott, a végrehajtási eljárás viszont az előzőek szerint megszüntetésre került. A felperes kereseti kérelmét a birtokháborítás tényére és „a hatóság feljogosító határozatára" alapította, a birtokháborítás körében pedig a fenti határozatok születtek, ezért a felperes keresetének amely a saját vezetékrendszer költségeinek megtérítésére irányult - hiányzik a jogalapja. Emiatt a másodfokú bíróság az ítélet indokolásából a kereset összegszerűségére és a szakértői véleményekre vonatkozó megállapításokat is mellőzte. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsõfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását kérte. A felperes arra hivatkozott, hogy a megállapított tényállás iratellenes, okszerűtlen és logikai ellentmondást tartalmaz, a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokkal ellentétes jogi következtetést vont le. Ítélete sérti a Pp.
- §-át, valamint a Ptk.
- §-ában és Ptké.
- §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezéseket és ellentétes az EBH
- évi
- számú eseti döntésben foglalt jogelvekkel is. A felülvizsgálati kérelem részletesen kifejtett indokai szerint: A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt, hogy a bíróság a korábbi perben jogerős ítéletben kimondta: az alperes birtoksértést követett el és megállapította a helyreállítási kötelezettségét is, amelynek az alperes nem tett eleget. A jogerős ítéletből nem derül ki a másodfokú bíróság jogi álláspontja a jogalap hiányával és a Ptk.
- §-ában foglaltakkal kapcsolatban. A másodfokú bíróság a tényállással és a jogszabályokkal ellentétesen állapította meg azt, hogy hiányzik a keresete jogalapja. Az alperest ugyanis a birtokvédelmi hatóság az eredeti állapot helyreállítására kötelezte, a bíróság pedig a hatósági határozatot kizárólag a helyreállítás módját illetően változtatta meg akként, hogy az pontosította, így a kötelezés végrehajtására továbbra is jogosult volt. Azzal, hogy feljogosítást nyert az eredeti állapot helyreállítására, az továbbra is az alperest terhelte. A felperes - előadása szerint - mindent megtett annak érdekében, hogy az alperessel az eredeti állapotot helyreállíttassa. A másodfokú ítélet az eredeti állapot helyreállítását követően emelkedett jogerőre, ezért nem volt szükség annak végrehajtására is; saját teljesítése során viszont a kárenyhítési kötelezettségének megfelelően járt el. Kifejtette azt is, hogy a Ptké.
- §
(3)bekezdése értelmében a bíróságnak kell a költségek felől véglegesen határozni. Mivel az előzményi perben a bíróság ebben a kérdésben nem döntött, a jelen peres eljárásban kell rendelkezni a helyreállítási költségekről. Utalt arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint a jogcím téves megjelölése nem vezethet a kereset elutasítására, mert a bíróság feladata a kereseti kérelem alapjául szolgáló jogviszony elbírálása. A másodfokú bíróság - szerinte - jogszabálysértően utasította el a keresetét, mert akkor járt volna el helyesen, ha azt a Ptk. 339. §
(1)bekezdése szerinti kártérítési jogcímen is vizsgálja. Álláspontja szerint az adott esetben a Ptk. 339. §
(1)bekezdésének feltételei fennállnak, és a
- § és
- § rendelkezéseit figyelembe véve az alperest a kár megfizetésére kötelezni kellett volna. Hivatkozott arra, hogy a kártérítési követelését megalapozó költségeit a perben számlákkal és szakvéleménnyel is bizonyította. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A felperes keresetében mindazon költségeinek megtérítésére kérte az alperest kötelezni a Ptk.
- §-a és a Ptké.
- §-a alapján, amely őt az alperes által a sérelmére elkövetett birtokháborítás megszüntetése érdekében a vízszolgáltatás és szennyvízelvezetés helyreállításával összefüggésben érte. A jelen per már nem a jegyző határozatának megváltoztatása iránti polgári pernek minősül, amikor a bíróságnak a Ptké.
- §
(3)bekezdése és a PK
- számú állásfoglalás szerint a hasznok, károk, költségek kérdésében erre irányuló kereseti kérelem nélkül is határozni kellene, mert a közigazgatási szerv is határozott mindezekről. A felperes költségei megtérítését - külön - a jelen perben kérte. Kereseti kérelme tartalma szerint: a korábbi („eredeti") állapot helyreállításához szükséges ténylegesen és indokoltan felmerült költségei megtérítésére, azaz - figyelemmel a Ptk.
- §
(4)bekezdésében foglaltakra is - kártérítésre irányult. A birtokháborítással összefüggő kárigény pedig önállóan, kártérítés iránti perben is érvényesíthető. A felperes felülvizsgálati kérelmében helyesen utalt arra, hogy a bírói gyakorlat szerint a jogcím téves megjelölése nem vezethet a kereset elutasítására, a bíróság feladata a kereseti kérelem alapjául szolgáló jogviszony elbírálása (BH
- számú eseti döntés). A perben feltárt adatok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperest kár érte és az annak következtében keletkezett, hogy az alperes birtokháborító magatartással szüntette meg a felperesi lakás vízszolgáltatását és szennyvízelvezetését. Az alperesnek ez a károkozásra vezető magatartása önkényes volt, ezért jogellenes magatartásnak minősül [Ptk.
- §
(1)bekezdésbekezdés]. A másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja következtében viszont nem vizsgálta a kár összegét és a szakértői véleményeket, de a megalapozott döntéshez szükséges tények az elsőfokú eljárás adatai alapján sem állapítható meg. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 213. §
(3)bekezdése alapján a keresettel érvényesített jog fennállását közbenső ítélettel megállapította, míg annak alapján a felperest megillető kár összegének meghatározása körében az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A további eljárásra vonatkozóan alapján - az alábbiakat hagyja meg: a Pp. 275. §
(5)bekezdése A felperes által kiépített új vezetékrendszer az eredeti állapottal nem azonos, de funkciója szerint a felperesi ingatlanrész vízellátását és szennyvízelvezetését biztosítja. Az alperes az eredeti állapot helyreállításától elzárkózott, arra az alperes által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészben a felperesnek módja sem volt. Ennek ellenére a felperes csak az őt ért hátrány kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges költségei megtérítését igényelheti, figyelemmel a gazdaságossági követelményekre is. Az eljárás további szakaszában ezért mindenek előtt azt kell vizsgálni, hogy a felperes által választott megoldás volt-e a legcélszerűbb. Vizsgálandó az is, hogy a károsodás előtti értékhez viszonyítva miként alakult a helyreállított vezetékrendszerek értéke. Amennyiben ezeknek az értékeknek a különbsége számottevő, figyelemmel kell lenni a káronszerzés tilalmára is. Az elsőfokú bíróság által beszerzett szakértői vélemények között lényeges ellentét áll fenn, de a felperes eredeti kereseti kérelmét is lényegesen meghaladó kárösszegre nyilatkozott az eljárás során kirendelt igazságügyi szakértő. Szükséges ezért a szakvélemények közötti ellentmondás feloldása és a fenti szempontokra vonatkozóan a szakvélemény kiegészítése is. Csak az ekként lefolytatott és kiegészített bizonyítási eljárást követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy - tartalmát nézve - a Ptk. 339. §
(1)bekezdésén alapuló kereset tárgyában a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozhasson. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(5)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségek összegét megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó elsőfokú bíróság dönt. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. A közbenső ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- október
- Dr. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Julia s.k. előadó bíró, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró K.Gyné A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselõ