Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 6.Bf.434/2013/
- A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- szeptember
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kihirdetett 15.B.1966/2013/
- számú ítéletét megváltoztatja. Az elsőfokú ítélet bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot különleges eljárás lefolytatására utasítja. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. A vádlottat kötelezi a másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből 5.520,(ötezer-ötszázhúsz) forint megfizetésére, a további 15.000 (tizenötezer) forint költséget az állam viseli. i n d o k o l á s: A Fővárosi Törvényszék
- október 15.-én kihirdetett 15.B.1966/2013/
- számú ítéletével vádlottat Btk.253.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés szerint minősülő kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt, mint visszaesőt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült 10.320,- ft bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő ügyész az ítéletet tudomásul vette. A vádlott irány nélkül, védője elsősorban felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a
- november
- napján érkezett BF.1062/2013/1-I. számú átiratában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az ítélet tényállását azzal egészítése ki, hogy a vádlottat a ... befogadottként elismerte, ezért a végleges kiutasítására nem került sor. Indítványozta továbbá, hogy az ítéletet változtassa meg, és állapítsa meg, hogy az eljárás során felmerült 37.780,Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt, mivel az elsőfokú bíróság ítéletének cselekmény jogi minősítésére vonatkozó részével, illetve a vádlottal szemben kiszabott büntetéssel maradéktalanul egyetértett. A vádlott
- november 18-án érkezett beadványában az általa bejelentett fellebbezést visszavonta, azonban a védője által bejelentett fellebbezés visszavonásához nem járult hozzá. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője az általa bejelentett fellebbezést továbbra is fenntartotta. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg és védencét bizonyítottság hiányában mentse fel az ellene emelt vád alól. Amennyiben a fellebbviteli bíróság erre lehetőséget nem látna védencével kiszabott büntetés enyhítésére is indítványt tett. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§
(1)bekezdése alapján a védő által bejelentett fellebbezésre figyelemmel teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalásán a büntetőeljárási szabályok betartásával járt el. A rendelkezésére álló bizonyítékokat az elsőfokú bíróság megvizsgálta, és azokat mérlegelési jogkörébe vonta. Kihallgatta a vádlottat, aki érdemi védekezést terjesztett elő, és kihallgatta tanú1 tanút is, akit a vádirat szerint a vádlott meg akart vesztegetni. A vádlott védekezését összevetette a tanú következetes vallomásával, amit alátámasztottak a bíróság által értékelt okirati bizonyítékok. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság nem fogadta el a vádlott vallomását, és mérlegelési jogkörében vele szemben marasztaló tényállást állapított meg ítéletében, mely lényegében a vádirattal egyező. E tényállást a másodfokú bíróság a fellebbviteli ügyészség indítványával egyezően a Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pontja alapján a rendelkezésre álló okiratok adataira figyelemmel a következőkkel egészíti ki: „A ...
- január
- napján kelt 106-1-4142/1/
- számú határozatával a vádlottat befogadottként ismerte el, ezért vele szemben kiszabott végleges hatályú kiutasítás végrehajtására nem került sor". E kiegészítéssel az elsőfokú bíróság ítélete mindenben a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, és azt a Fővárosi Ítélőtábla elfogadta ítélete alapjául. A vádlott védője által védence felmentése érdekében előterjesztett fellebbezés nem foghatott helyt az alábbiak szerint. A Be.351.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan. A Be.352.§
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyre bizonyítást vett fel. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozott, a fellebbviteli eljárásban új tények, illetve új bizonyítékok nem merültek fel, erre a vádlott és védője nem hivatkoztak, és a másodfokú bíróság sem tartotta szükségesnek további bizonyítási eljárás lefolytatását. Az előzőekre figyelemmel, a törvényben írt feltételek hiányában, a törvény kógens rendelkezése alapján a másodfokú bíróság kötve volt az elsőfokú bíróság ténymegállapításaihoz. A felülmérlegelés tilalmára figyelemmel tehát a másodfokú bíróság nem értékelhette eltérően a rendelkezésre álló bizonyítékokat az elsőfokú bíróságtól, azt irányadónak tekintette a másodfokú eljárásban is. Ezért a védő eltérő tényállás megállapítására és védence bizonyítékok hiányában történő felmentésére irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és helyesen minősítette azt a bűncselekmények elkövetésekor hatályos 1978. évi IV. törvény 253.§
(1)-
(2)bekezdésében írt vesztegetés bűntettének. A cselekmény elbírálásakor hatályos büntetőjogszabályok nem teszik lehetővé a vádlott cselekményének kedvezőbb elbírálását, ezért a Btk. 2. §
(1)bekezdése alapján a bűncselekmény elkövetése idején hatályban lévő törvényt kellett alkalmazni. Az összevetett büntető törvények ugyanolyan büntetési tételekkel fenyegetik a vádlott terhére rótt bűncselekményt. Mivel a vádlott visszaeső, a feltételes szabadságra bocsátás feltételei is azonosak, a szabadságvesztés 3/4-e. A vádlott tehát azzal a magatartásával, hogy tanú1-t, aki aznap körlet-felügyelőként volt szolgálatban - és e minőségében az 1978. évi IV.t tv 137. § 1/ l/. pontja alapján hivatalos személynek volt tekintendő - arra próbálta rávenni, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében kötelességét megszegve információt jutasson ki tőle kapcsolattartójának, megvalósította az 1978. évi IV. tv. 253.§
(1)bekezdésébe ütköző, és a
(2)bekezdése szerint minősülő kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettét. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a vádlott visszaeső. A vádlott védője által a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezést sem találta alaposnak a másodfokú bíróság. A vádlott többször került összeütközésre a törvénnyel, ami miatt végrehajtandó szabadságvesztésekre ítélték. A büntetések a kellő nevelő hatást nem fejtették ki. A vádlottal szemben megállapított és a törvényi minimum közelében megállapított végrehajtandó börtönbüntetés nem tekinthető eltúlzottnak, a másodfokú bíróság álláspontja szerint a kiszabott büntetés szükséges a büntetési célok elérése érdekében. Ezért a másodfokú bíróság nem látott lehetőséget a vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítésére. A másodfokú bíróság az ítélet felülbírálata során észlelte, hogy az elsőfokú bíróság tévesen illetve hiányosan rendelkezett a felmerült bűnügyi költség viseléséről, Megállapíthatóan a vádlott érdekében kirendelt védő járt el, akinek a díja a költségjegyzékben feltüntetésre nem került, a működésével kapcsolatban részére kifizetett összegekről a bíróság nem rendelkezett. Az ítéletben megállapított költség a tolmács működésével kapcsolatban merült fel, melynek megfizetésére, az elsőfokú bíróság a törvény kötelező rendelkezése ellenére a vádlottat kötelezte, amit azonban a Be.339.§
(2)bekezdése nem teszi lehetővé. E szerint ugyanis az állam viseli ezt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott a magyar nyelvet nem ismeri. Figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a másodfokú bíróság az ítélet bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezését kijavítani nem tudta, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az elsőfokú ítélet bűnügyi költségre vonatkozó részét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a Be.578.§-ában írt különleges eljárás lefolytatására utasította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a tolmács működésével összefüggésben 15.000,- Ft bűnügyi költség merült, mely tekintetében a másodfokú bíróság megállapította, hogy azt a Be.339.§
(2)bekezdése alapján az állam viseli. A bűnösnek kimondott vádlottat pedig a Be.338.§
(1)bekezdése alapján kötelezte, hogy a másodfokú nyilvános ülésen eljárt kirendelt védő működésével kapcsolatos bűnügyi költséget fizesse meg. Budapest,
- szeptember
- . Ruzsás Róbert a tanács elnöke Dr. Török Zsolt előadó bíró Dr. Mészáros László bíró A Fővárosi Törvényszék ítélete - a rendelkező részben írt változtatással - jogerős és végrehajtható. Budapest,
- szeptember
- Dr. Ruzsás Róbert a tanács elnöke