A ... Törvényszék ... (...szám alatti) pártfogó ügyvéd által képviselt... (... szám alatti) felperesnek - a személyesen eljáró...(...szám alatti) II. rendű, ... (...szám alatti) III. rendű alperes ellen, szerződésszegés és egyéb iránt indított perben meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a . Kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg további 160.600,(Százhatvanezer-hatszáz) forint eljárási illetéket. A felperes teljes pervesztes lett, pártfogó ügyvédjének a díját az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ... -i Törvényszéken, három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a...Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A felperes, valamint az időközben felszámolás folytán megszűnt ... Kft. (I. rendű alperes) között
- július
- napján vállalkozási szerződés jött létre. A vállalkozási szerződés értelmében a ... Kft. vállalta a felperes tulajdonában álló ..., ...szám alatti családi ház bővítési munkáinak elvégzését 6.000.000,-Ft munkadíjért 2009.október 30-i határidővel. A vállalkozói szerződés kizárólag a munkadíjra vonatkozott, abban a felek akként állapodtak meg, hogy a szükséges anyagokat a felperes folyamatosan biztosítja. A felperes
- október
- napjáig mindösszesen 4.782.000,-Ft előleget fizetett meg a ... Kft részére. A vállalkozó a vállalt munkát határidőre nem fejezte be, a szerződést kötő felek között vita keletkezett a teljesítés vonatkozásában. A felperes erre tekintettel
- január
- napján kereseti kérelmet terjesztett elő a ... Társaság I. rendű alperes, továbbá II. és III. rendű alperesek ellen, szerződésszegés megállapítása iránt. II. és III.- rendű alperesek az időközben megszűnt ...Társaság tagjai, egyben ügyvezetői voltak. A peres eljárás folyamán a ...Kft. felszámolás alá került, majd a felszámolás folytán megszűnt. Az egyszerűsített felszámolást befejező a ...Törvényszék ... számú záróvégzés
- március hó
- napján kelt, és
- március
- napján emelkedett jogerőre. A közzétételre
- április
- napján került sor. A felszámolás megindítása közzétételének időpontja
- június
- napja volt. A ...Törvényszék cégbírósága a céget a cégjegyékből
- április 16-i hatállyal törölte. A II.-III. rendű alperesek, mint a cég ügyvezetői, illetőleg tagjai jelen peres eljárás során a felszámolás tényét nem jelentették be, a felperes a felszámolásról tudomással nem bírt, a felszámolási eljárásban igényét a vállalkozó Kft-vel szemben nem érvényesítette. A ... Kft. I. rendű alperessel szemben a peres eljárást a ... Törvényszék .... szám alatti
- január
- napján jogerőre emelkedett végzésével megszüntette, figyelemmel arra, hogy a ...Kft I. rendű alperes jogutód nélkül megszűnt. Módosított kereseti kérelmében a felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a II. és III. rendű alperesek korlátlanul, és egyetemlegesen felelnek a jogutód nélkül megszűnt...Kft. I. rendű alperes ki nem elégített kötelezettségeiért, a gazdasági társaságokról szóló
- évi tv. L.§-ának
(1)-
(2)bekezdése alapján, mert alperesek korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság II.-III. rendű alpereseket egyetemlegesen kötelezze 6.820.000,Ft vagyoni kár megtérítésére a Ptk. 339.§
(1)bekezdése alapján, mert mint ügyvezetők nem tettek eleget a csődeljárásról, és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31.§-ának
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségüknek, és a felszámolót nem tájékoztatták határidőn belül jelen folyamatban lévő ügyről, és eljárásról. Alperesek, mint ügyvezetők a felperest és a bíróságot is félrevezetve szándékosan elmulasztották bejelenteni a bíróság részére, hogy I. rendű alperes törvényes képviseletére már nem jogosultak, hanem a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően jognyilatkozatot csak a felszámoló tehetett a Cstv. 34.§-a alapján. Ennek következtében a felperes nem tudott arról, hogy a céggel szemben felszámolási eljárás indult, hitelezői igényét nem tudta határidőn belül bejelenteni, továbbá jogvesztő határidőn belül nem tudott pert kezdeményezni alperesek, mint cégtulajdonosok és cégképviselők felelősségre vonása érdekében (Cstv.33/A.§., Cstv.63.§., Gt.30.§., Gt.50.§.,Ctv.118/A.§. stb.). Ez miatt, és a felszámolási eljárás miatt is felperesnek, mint hitelezőnek kielégítetlen hitelezői igénye maradt, amelyért alperesek, mint cégtulajdonosok, és cégjogi képviselők, ügyvezetők egyaránt felelősek. Az alperesek a kereset elutasítását kérték, hivatkozva arra, hogy a gazdasági társaságban felelősségük korlátozott felelősség volt. A felszámolási eljárásról ők maguk sem tudtak, illetve nem vált nyilvánvalóvá előttük az eljárás lényege. Egyebekben sem ügyvezetőként, sem a kft. tagjaként nem követtek el semmi olyat, ami alapján kártérítési felelősségük fennállna a felperessel szemben. A felperes céggel szembeni igénye, követelése sem volt jogos. A Ptk.339.§
(1)bekezdése értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Gt.30.§
(1)bekezdése értelmében a társaság felelős ezért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott. A
(2)bekezdés értelmében a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal - és ha e törvény kivételt nem tesz - a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben, a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeit felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. A Gt. 50.§
(1)bekezdése alapján a korlátolt felelősségű társaság, és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag, részvényes, aki ezzel visszaél. A korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság azon tagjai részvényesei, a korlátol felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A Cstv.33/A.§
(1)bekezdése alapján, a hitelező, vagy az adós nevében a felszámoló a felszámolás eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak a megállapítását, hogy azok akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak, a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ez által a gazdálkodószervezet vagyona csökken, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A Cstv. 63.§
(2)bekezdése értelmében a minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag korlátlan felelősséggel tartozik, a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan, és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért. A Ctv.118/A.§.
(1)bekezdése értelmében, ha legalább többségi befolyással rendelkező tag felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság kényszertörlési eljárást követően törölte a cégjegyékből úgy, hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének a cég bejegyzett székhelye szerinti bíróság előtt a kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül indított keresetében a bíróság megállapítja, hogy a tag korlátlanul felel a cég ki nem elégített tatozásaiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kényszertörlés 116.§
(1)bekezdés a.)c.)-d.) pontban foglaltak szerinti megindítása nem az ő mulasztásának a következménye. A Gt.111.§
(1)bekezdése értelmében a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására, és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - a törvényben meghatározott kivétellel a tag nem felel. A fenti jogszabályhelyek alapján a korlátolt felelősségű társaság vonatkozásában főszabályként a tag felelőssége a társaság kötelezettségeire nem terjed ki. Ezen felelősségi szabályt töri át a Gt. a Cstv., illetve a Ctv. fentebb felhívott rendelkezései. A Gt. felhozott rendelkezései azonban kifejezetten a gazdasági társaság részére, illetve a gazdasági társaság egyéb tagjai részére biztosítanak lehetőséget arra, hogy az ügyvezetőkkel szemben, illetve a korlátolt felelősséggel visszaélő taggal szemben igényt érvényesítsenek. A Cstv., illetve a Ctv. szabályai pedig az igényérvényesítést a hitelezői mivolthoz kötik. A felperes saját maga által is elismerten nem érvényesítette a felszámolási eljárásban az I. rendű alperesi időközben megszűnt Kft-vel szemben az igényét, így hitelezőnek nem tekinthető, ezen jogcímen a megszűnt gazdasági társaság tagjai, illetve cégvezetőivel szemben igényt sem érvényesíthet. A Ptk. 339.§-ára alapított kártérítési felelősség pedig a korlátolt felelősségre tekintettel nem érvényesíthető II.-és III. rendű alperesekkel szemben. Figyelemmel arra, hogy a felperes keresete a fentiek szerint II. és III. rendű alperessel szemben megalapozatlan volt, azt a törvényszék elutasította. A pervesztes felperes 248.600,-Ft eljárási illetéket lerótt, majd illetékfeljegyzési jog kedvezményben részesült. A pertárgy érték 6.820.000,-Ft volt, így a felperesnek összesen 409.200,-Ft illetéket kellett volna lerónia. Ebbe beszámítva a már ténylegesen lerótt illetéket, az illetékfeljegyzési joga folytán pervesztes felperes köteles az államnak 160.600,-Ft további eljárási illetéket megfizetni. A felperes teljes pervesztes lett, így egyéb az eljárás során felmerült költségeit maga köteles viselni. A II.-III. rendű alpereseknek perköltség igénye nem volt, így e tekintetben a döntéshozatalt a törvényszék mellőzte. A fellebbezési lehetőség a Pp.233.§-án alapul. ..., 2013. június 13. napján ... sk. eljáró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő