← Magyarország

Mfv.10148/2014/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a szolgálati időbe történő beszámítás az

  1. évi XLIII. tv. (Hszt.) hatályba lépését megelőzően az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelt, a már beszámított szolgálati idő a Hszt.
  2. §

(1)bekezdése alkalmazásakor szolgálati viszonyban töltött időnek minősül. 1996. XLIII. Tv. 326. §
(1),
  1. XLIII. Tv.
  2. §
(2),
  1. XLIII. Tv.
  2. §
(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.148/2014/2.szám A Kúria a ... Szakszervezete /képviseletében: ... jogtanácsos által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen szolgálati nyugdíjjogosultság és mérték időpontjának megállapítása iránt a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 4.M.480/
  1. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Törvényszék 2.Mf.20.293/2013/
  2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő v é g z é s t : A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasítja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.M.480/2012/
  3. számú ítéletével megállapította, hogy a felperes szolgálati viszonyában ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni szolgálati nyugdíjra való jogosultság szempontjából az
  4. szeptember
  5. napjától
  6. január
  7. napjáig beszámított időt, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék a 2.Mf.20.293/2013/8.számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes tekintetében szolgálati viszonyban eltöltött időként kell figyelembe venni a nyugdíjra való jogosultság szempontjából az
  8. szeptember
  9. napjától
  10. június
  11. napjáig, valamint az
  12. október
  13. napjától
  14. január
  15. napjáig terjedő időtartamot. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Polgári perrendtartásról szóló
  16. évi III. törvény (Pp.)
  17. §-ának
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A tértivevény szerint a felperes a jogerős határozatot
  1. december
  2. napján szabályszerűen átvette, így a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő
  3. február 18-án (keddi munkanapon) letelt. A felperes a felülvizsgálati kérelmét
  4. február 19-én (tehát elkésetten) adta postára. A fentiek alapján a Kúria az elkésett felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  5. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp.
  1. §-a alapján hivatalból elutasította. Figyelemmel arra, hogy az alperes költségvetési szerv, a a mérsékelt összegű felülvizsgálati eljárási illetéket az Itv.
  2. §a, 5.§ c) pontja alapján az állam viseli. Budapest,
  3. március
  4. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő Mfv.II.10.148/2014/7.szám A Kúria a ... Szakszervezete (ügyintéző ... jogtanácsos) által képviselt felperesnek a d... jogtanácsos által képviselt alperes ellen szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő megállapítása iránt a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 4.M.480/
  5. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Törvényszék 2.Mf.20.293/2013/
  6. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Győri Törvényszék hatályában fenntartja. 2.Mf.20.293/2013/
  7. számú ítéletét Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes először
  8. február 1-jétől létesített hivatásos szolgálati viszonyt,
  9. december 31-ig a B. állományában teljesített szolgálatot, a munkáltató fegyveres szerv
  10. január 26-án kelt parancsa a szolgálati nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából a felperes szolgálati idejének kezdetét
  11. január
  12. napjától ismerte el. A B.-nál töltött szolgálati ideje alatt a felperes 9 hónap külszolgálatot teljesített M.-ban, amely ideje kétszeres szorzóval került elismerésre, ezért az
  13. április 21én kelt paranccsal a B. a Hszt.
  14. §
(1)bekezdése alapján a szolgálati nyugdíjra jogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából beszámított szolgálati idő kezdetét
  1. január
  2. napjában állapította meg. A felperes hivatásos szolgálati viszonya
  3. december 31-én lemondással szűnt meg.
  4. január 3-tól
  5. szeptember 14-ig terjedő időben a felperes az O. állományában köztisztviselői jogviszonyban végzett munkát, majd
  6. szeptember 15-től átszervezéssel jogfolytonosan hivatásos állományba került a V.-hez, az alperes jogelődjéhez. A V.
  7. február 22-én kiadott igazolása szerint a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából
  8. december 4-től, míg a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából
  9. szeptember 16-ától lehet a felperes szolgálati idejét elismerni. Az alperes jogelődje
  10. november 30-án egy újabb igazolást adott ki, melyben a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából
  11. február
  12. napjában, míg a nyugdíj mértéke szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdetét
  13. április
  14. napjában határozta meg. A felperes szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy a szolgálati nyugdíjjogosultság, valamint a nyugdíj mértéke szempontjából
  15. január 1-jét kell a szolgálati idő kezdetének elismerni, így figyelembe kell venni a B. parancsával már elismert szolgálati időket,
  16. augusztus 28-tól
  17. augusztus 15-ig sorkatonai szolgálatban töltött idejét,
  18. szeptember 1-től hat éven át a M. Egyetemen folytatott tanulmányait, valamint a H. Vállalatnál
  19. október 7-től
  20. január 31-ig munkaviszonyban töltött idejét. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megismételt eljárásban meghozott 4.M.480/2012/
  21. számú ítéletével megállapította, hogy a felperes szolgálati viszonyában ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a szolgálati nyugdíjra való jogosultság szempontjából az
  22. szeptember
  23. napjától
  24. január
  25. napjáig beszámított időt. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Rendelkezett arról, hogy a felek a perköltségüket maguk viselik. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében kifejtett jogi álláspont szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  26. évi XLIII. törvény (Hszt.)
  27. §-ában foglaltakra figyelemmel, mivel a felperes a Hszt. hatályba lépése (
  28. szeptember 1.) előtt létesített hivatásos szolgálati viszonyt, tekintetében a szolgálati idő számításakor nem a Hszt.
  29. §
(2)bekezdése, hanem a Hszt. 326. §
(1)bekezdése irányadó, így a részére a már elismert és beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időként kell elismerni. Az előbbiekre tekintettel a közigazgatási és munkaügyi bíróság ügydöntő körülményként azt a lényeges tényt értékelte, hogy a felperes a Hszt. hatályba lépését megelőzően már más fegyveres szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állt, és ennek megszűnésekor a Hszt. 326. §
(1)bekezdése alapján a beszámított szolgálati időket a korábbi munkáltatója igazolta. A Hszt. hatályba lépését megelőzően hatályban volt 1971. évi 10. tvr. 33. §
(2)bekezdése előírta, hogy - többek között - a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából minden olyan időt be kell számítani, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó nyugdíjbiztosítási szabályok szerinti jogszerző időnek számít. Ebből következően a felperes sorkatonai szolgálatban töltött ideje, a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott, valamint munkaviszonyban töltött idejének szolgálati időbe történt beszámítása a Hszt. hatályba lépését megelőzően az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelt. Így a Hszt. hatályba lépése után létesített szolgálati viszony esetén a Hszt. 326. §
(2)bekezdésének alkalmazásakor sem lehetett figyelmen kívül hagyni. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék 2.Mf.20.293/2013/
  1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, megállapította, hogy a felperes tekintetében szolgálati viszonyban eltöltött időként kell figyelembe venni a nyugdíjra való jogosultság szempontjából az
  2. szeptember
  3. napjától
  4. június
  5. napjáig, valamint az
  6. október
  7. napjától
  8. január
  9. napjáig terjedő időtartamot. A nyugdíjjogosultság szempontjából a felperes szolgálati idejének kezdő időpontja
  10. november
  11. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, mely szerint a Hszt. hatályba lépését megelőzően jogszerűen elismert
  12. szeptember
  13. napjától
  14. június
  15. napjáig terjedő idő, valamint az
  16. október
  17. napjától
  18. január
  19. napjáig terjedő idő is jogszerző időnek minősül a felperes esetében, azaz ténylegesen szolgálati viszonyban eltöltött időként kell számításba venni, mert az elismerés a jogszabályoknak, így az
  20. évi
  21. tvr.
  22. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt. Az elismert időszakok kapcsán azonban a másodfokú bíróság szerint voltak olyan időszakok is, melyek elismerését egyetlen jogszabály sem tette lehetővé. Ilyen időszak volt a katonai szolgálat megszűnését követő időszak, így
  1. augusztus 19-től
  2. augusztus 31-ig, valamint az
  3. július 1-től
  4. október 6-áig terjedő időszakok, amely intervallumokban a felperes semmiféle jogviszonyban nem állt. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes teljes keresetének elutasítását kérte. Az alperes jogszabálysértésként a Hszt.
  5. § és
  6. §-aiban foglaltak téves értelmezésére hivatkozott. Érvelése szerint a felperes a B. állományában fennállt hivatásos jogviszonya a Hszt.
  7. §-ában szabályozott felperesi lemondás folytán szűnt meg, lemondás esetén pedig a visszavételre vonatkozó szabályok alkalmazására nincs lehetőség. A felperes
  8. évben történt lemondásakor hatályos Hszt.
  9. §
(3)bekezdése szerint az, aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszíti - a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó jog kivételével - hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogát. Kifejtett álláspontja szerint a „szolgálati nyugdíjra vonatkozó jog” nem jelenti azt, hogy ezzel az érintett a szolgálati nyugdíjjogosultság számítására is jogot szerez. Alperes szerint, ha a jogalkotó ezt a jogot biztosítani kívánta volna a hivatásos jogviszonyáról lemondó számára, a törvény ezt egyértelműen meghatározta volna. Az alperes felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy a felperes az alperesnél 2006. szeptember 15. napján, azaz a Hszt. hatályba lépése után létesített hivatásos szolgálati viszonyt, így a N. jogelődje jogszabálysértés nélkül a Hszt. 328. §
(1)bekezdésében foglaltak figyelembevételével járt el, amikor szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időként vette számításba a BRFK-nál
  1. február 1-től
  2. december 31-ig hivatásos szolgálati viszonyban töltött idejét, az ott szerzett kedvezményes szorzóval, a sorkatonai szolgálatban eltöltött idejét, valamint az igazolás kiállításáig az alperes jogelődjénél kedvezményesen (1,2-szeres szorzószám alkalmazásával) számított időt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a hatályában való fenntartását és az alperes költségben történő marasztalását kérte. jogerős ítélet felülvizsgálati A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A jogerős ítélet helytállóan tartalmazza, miszerint a perben arról kellett dönteni, hogy a felperesnek a korábban fennállt és
  1. december 31-én lemondással megszűnt hivatásos szolgálati viszonyában beszámított szolgálati ideje a
  2. szeptember 15-től, az alperes jogelődjénél kezdődő hivatásos szolgálati viszonyában a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából jogszerző időnek minősül-e. Az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül értékelték, hogy a felperes a Hszt. hatályba lépésekor és azt megelőzően más fegyveres szervnél állt szolgálati viszonyban. A Hszt.
  3. §
(1)bekezdése szerint a felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatályba lépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni. Ebből következően a már beszámított szolgálati idő a Hszt. 328. §
(1)bekezdése alkalmazásakor is szolgálati viszonyban töltött időnek minősül. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában helytállóan idézte a Hszt. hatályba lépését megelőzően hatályba volt 1971. évi 10. tvr. 33. §
(2)bekezdésében foglaltakat, melyből következően a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi idő, valamint munkaviszonyban töltött idő szolgálati időbe történt beszámítása a Hszt. hatályba lépését megelőzően a hatályos jogszabályoknak megfelelt. Így a Hszt. hatályba lépése után létesített szolgálati viszonyok esetén a Hszt. 326. §
(2)bekezdésének alkalmazásakor sem lehet a beszámítást figyelmen kívül hagyni. Az előbbiekben kifejtettek mellett a jogkérdés elbírálásakor az adott ügyben nem volt annak jelentősége, hogy a Hszt. hatályba lépését megelőzően a felperes által létesített hivatásos szolgálati viszony a felperes lemondásával szűnt meg, kizárólag annak a ténynek, hogy a Hszt. hatályba lépését megelőzően az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően történt szolgálati időbe történő beszámítás. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdésének alkalmazásával a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.